Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-109

86 109. országos ülés január 31. 1870 lyók áradásainak meggátlására, erre nézve föl világositásul csak annyit vagyok bátor megjegyezni , hogy ezen gátrendszernek gyakorlati haszna az áradások ellen mindeddig még kétségkivülinek be nem bizonyittatott. Mint itt már múltkor fölemlittetett, legelőször Francziaországban hozatott javaslatba a Loirenak 1856-iki áradásai után. Az 1856-ki áradások után ugyanis Napóleon császár hozta javaslatba, hanem mind a mellett Franeziaországban azóta csak egyetlen egy helyen alkalmaztatott, és akkor sem a Loire völgyén, hanem a Szajna völgyén. A franczia kormány a Szajna völgyének viszonyait e ezélból részletesen tanulmányozta és kitűnt, hogy azon 13 gátat lehet építeni, de kitűnt egyszersmind az is, hogy ezen gátak rendkívül nagy pénzösszegbe kerülnek, így ezen 13 gát közül tényleg csak egy épült, és pedig Setton mellett, mert a kormány ezt a legelőnyösebb helynek tartotta. Ezen Setton melletti gát 23 millió köbméter vizet képes fölfogni és képeztetett az által, hogy egy völgytorok egy gránit fal által elzáratott, s ezen gát folytán ezen völgyben a fölfogott viz által egy nagy tó képeztetett, mely áradások alkalmával a vizet fölfogja. Azonban ha, mind a 13 gát ki fogna épülni — mi azonban eddig nem történt és szándékban sincs, miután a költség rendkívül nagy, mert az összes gátak 17 millió frankba kerülnének — akkor is, a franczia mérnökök biztos számításai szerint, az árvizeknek csak egy negyed része lenne fölfogható. Azért bebizonyított tény az, hogy ezen gát azon czélnak, melyre a Szajna vidékén eredetileg rendelve volt, meg nem felelt. Ez tehát egyetlen gyakorlati alkalmazása ezen rendszernek. Ennélfogva egyátalában nem lehet mondani ezen rendszert oly kétsógkivül czélszerünek, hogy a minisztériumokat már területek megszerzésére is lehetne utasítani. A mit a minisztérium e tekintetben tehet, az legfölebb ezen kérdésnek tüzetes és speciális tanulmányozása Megemlittettek a marmarosi viszonyok. E tekintetben bátor vagyok megjegyezni, hogy azon gátak, melyek ott vannak alkalmazva, az árvizek meggátlására nézve egyátalában semmi befolyással nincsenek, mert mihelyest az árviz nagyobb mérvet ölt, a kezelőknek a gátakat azonnal meg kell nyitni, különben az árviz elsöpri azokat, és ama Setton melletti gátnak is gyakorlati haszna csak arra szorítkozik, hogy midőn szárazság alkalmával a vízállás csekély, a fölgyúlt vízzel a Szajna tápláltatik, de az áradásokra nézve egyátalában nincs befolyással. Azt hiszem tehát, e tekintetben határozat nem szükséges; a minisztérium legfölebb csak tanulmányozhatja a speciális viszonyokat, ennek pedig, azt hiszem, semmi sem áll útjában. (Helyeslés.) Ivánka Imrei T. ház! "Előbbi fölszólalásomnál nem azt indítványoztam, hogy földek szereztessenek, hanem azt, hogy a fenforgó viszonyok, illetőleg a gátrendszer, tanulmányoztassanak. Paczolay János Megvallom, a tárgyhoz nem szólottam volna, ha Tisza Kálmán képviselő ur a beszédében véletlenül törtónt közbeszólásom fölött oly nagy indignatióval nem nyilatkozott volna. Hogy e közbeszólásómat indokoljam, vagyok bátor most szót emelni. Én átalában nem tartom méltányosnak, hogy a parlamentben oly alárendelt kis kérdések tárgy altassanak mindenekelőtt, mint a Berettyó folyam szabályozása, (Helyeslés jobb felől) mig a Duna és Tisza szabályozva nincs. Tudjuk, hogy a Duna Felső-Magyarországban Komárom és Esztergom vidékén óvenkint sok százezerre menő károkat szokott okozni, midőn a lakosokat majd mindig tönkre teszi; és mindamellett, hogy e lakosok 3 —4-szer annyi adót fizetnek, minta bihari és tiszavidékiek, a Duna ottani szabályozására különös figyelem nem fordittatik. (Helyeslés jobb felől.) Méltánytalannak tartom másodszor az ily provinciális érdekű indítványok fölemlitésót a házban addig, mig az adó fölosztása igazságosabb alapra nem fektettetik, (Igás! ügy van! jobb felől) Tisza Kálmán képviselő ur, ki tanulmányozta Magyarország adóstatistikáját, bizonyosan fogja tudni, hogy Magyarországban a temesi Bánság után a volt pozsonyi kerület van legjobban megadóztatva, (ügy van! jobb felől) noha a pozsonyi kerülethez tartozik az ország legszegényebb vidéke. Midőn tehát, t. ház, ily mellékes czélokra, ily kisszerű vizek szabályozására bizonyos összeget ajánlunk meg, a felső vidék kétszeresen terheltetik : először, mert igazságtalanul van megróva adóval, és így minden subventiót kétszer fizetünk; másodszor, mert a -felső vidék érdekében három év folytán e házban egy lépés sem történt. (Élénk helyeslés jobb felől.) Én igenis az ország minden vasutját, minden vizszabályozását, minden országutat subventionálok, még azon megyék utait is, melyek, mint azt a mai tárgyalás alkalmával Szepes megyénél láttuk, a közmunkát elhanyagolják, a váltságot épen nem, vagy más czélokra használják föl, subventionálok a nélkül, hogy a mi érdekeink előmozdítására a házban még csak egy lépés is történt volna. (Élénk helyeslés jobb felől.) Ily körülmények közt át fogja látni Bihar megye t. képviselője, hogy bizonyos neme az indignatiónak, akaraton kivül is támad az emberben, midőn oly mellékes kis folyó szándékol-