Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-109

109, országos ütés január 31. 1870. 4 | tán hasonszenvi tanszék állittassék, s utasítsa j a vallás és közoktatási minisztert ennek létre­I hozására." Elnök: T. ház! E határozati javaslat ki fog nyomatni és a ház tagjai között kiosztatni, fölvételi idejére nézve a ház határozni fög. (Fölkiáltások.: A kultusminissterium költségvetésé­nek tárgyalása alkalmával!) Henszlmann Imre: T. ház! A bel­ügyminiszter úrhoz akarok interpellatiót intézni. Midőn a múlt hóban volt szerencsém, egy a történeti műemlékekre vonatkozó törvényjavasla­tot a t. házhoz beadni, a hol az mondatott — az indokolásnak csak egy néhány szavát fogom fölolvasni: „mert ha itt most nem intézkedünk, félő, hogy majdnem lehetetlen lesz ez iránt intézkednünk" ép azon sajnos eset fordult elő, hogy újra három igen becses műemlékünket ve­szély fenyegette ; sőt az egyik, a vasvári kapu, már le is van rombolva, sajnosabb még, hogy a két kolozsvári kapu — a hídkapu és a magyar kapu — szándékoltatnak leromboltatni. Pedig már a kolozsvári képviselő testület e tekintetben ha­tározatot is hozott múlt évi Julius 21-én. Másutt az történik, hogy a mindennapi lakkaszárnyákon változtatásokat tesznek, hogy műemlékeket le­hessen létre hozni, hogy uj kapukat emelnek: itt pedig a régit, a mi már meg van, le akar­ják rombolni , a mi egyátalában a mai kor nézeteivel nem egyezik meg. Ha a t. kép­viselő urak közül valaki meg akarná nézni, én a rajzokat le tettem az irodában. Én az erődí­téseket igen nevezetesnek találom, főkép pedig azért, mert az erődítések tanúi az emberi ész­találékonyságának, sőt e tekintetben mondhatom, hogy mind a két kolozsvári kapu igen nevezetes: mert meglehetős épségben maradtak reánk, ösz­szeköttetésben vannak körülök levő épületekkel, s igy igen tanulságos példáját szolgáltatják az erődítési rendszernek, mely a 15-ik században uralkodott s miután ezen emlékek épen Mátyás korából 1466 és 67-ből valók, tehát történetileg is érdekesek. Van tehát szerencsém következő interpella­tiót intézni a belügyminiszter úrhoz. (Olvassa): „1. Van-e a t. miniszter urnák tudomása arról, hogy a kolozsvári képviselő testűlet 1869-ik év jul. 21-én hozott határozata szerint a városi fa­lak két történetileg és régészetileg igen érdekes régi kapu tornyának végkép el kellene tűnni % „2. Ha pedig van, tett-e lépést vagy szán­dékozik-e lépést az iránt tenni, hogy ezen ko­runk tudományos és művészeti nézeteivel hom­lok egyenest ellenkező szándék, mely a mivelt külföld roszalásával szükségkép találkoznék, — ne menjen teljesedésbe és a fölötte érdekes em­lék tovább is épen tartassák?" Még egy kérésem van a t. házhoz! A t. ház a fölhozott tényekből láthatja, hogy meny­nyire van szükség e tekintetben minél előbb in­tézkedni. Miután azon törvényjavaslatom, melyet múlt hóban volt szerencsém beadni, épen ide vo­natkozik : kérem a t. házat, méltóztassék ezen törvényjavaslatot az osztályokkoz utasítani, hogy talán azon tétellel együttesen tárgyaltassók, mely a t. közoktatási miniszter ur költségveté­sében előfordul, a hol szintén ezekről van szó és a hol a t. miniszter ur kéri a házat, hogy ezen czélra neki az előirányzott összeg szavaztas­sák meg. Mihályi Péter jegyző (újra fölolvassa Henszlmann Imre interpeUatióját.) Henszlmann Imre: Kérem a t. elnök urat, méltóztassék a t. házat megkérdezni: haj­landó-e kérdésemre felelni ? Elnök : T. ház! Ez interpellatió; az in­terpellatiókra pedig azt mondják a házszabályok, hogy közlendők az illető miniszterrel; ez is te­hát mint ilyen közöltetni fog az illető minisz­terrel. Irányi Dániel: Hát a törvényjavaslat­tal mi történik? Elnök: De hát hol van azon törvényja­vaslat ? Henszlmann Imre: A 178-ik szám alatt ki van nyomtatva. Elnök: T. ház! A t. képviselő ur beadott egy interpellatiót; ezekre nézve ezt mondják a szabályok, kiadatnak az illető miniszternek ; te­hát ez is ki fog adatni az illető miniszter­nek. (Zaj.) Henszlmann Imre: Én kérést is in­téztem a t. házhoz interpellatióm kapcsában: azon kérést, hogy a 178. sz. alatt kinyomtatott törvényjavaslatom az osztályoknak tárgyalás vé­gett kiadassék, hogy majd midőn a budgetben az ezen pontra vonatkozó előirányzat tárgyalás alatt lesz, azzal együtt ezen törvényjavaslat is tár­gy altathassák. Elnök: Erre vonatkozólag, t. ház, először az döntendő el. hogy a ház akarja-e azon tör­vényjavaslatot az osztályokhoz utasítani ? (Zaj.) Először fölvételi napot kell erre nézve a t. ház­nak kijelölni, a midőn az elhatároztatik, hogy az osztályokhoz utasittassék-e, vagy ne? vagy pedig a ház egyátalán nem akarja tárgyalni a törvényjavaslatot? Tehát legfölebb ily napot le­hetne most kitűzni. Ez azonban a t. háznak egy régibb határozata szerint csak a költségvetés tár­gyalása után történhetnék meg. (Zaj.) Almássy Sándor: T. ház! En erre a kérdésre vonatkozólag azt hiszem, miután nem igen lesz hosszas a tárgyalás, és a ház azon tör­vényjavaslatba tetszőleg beleegyezett már akkor

Next

/
Thumbnails
Contents