Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-108

108. országos Ülés január 29. 1870. 65 Kálmán indítványát): „Utasítsa a ház a közlekedési minisztert : 1-szőr. hogy a folyóknak a szabályozás szempontjábóli osztályozásáról, továbbá arról, hogy az oly folyamoknál, melyeknek szabályozásához az államnak is járulnia kell, mi az állam s mi az érdekeltek által teljesítendő? s végül, hogy az állam illetőleg a kormány befolyása és fölügyelete miben, s mily módon gyakorlandó ? mielőbb törvényjavaslatot terjeszszen a ház elé ; ,,2-or, hogy a fönebbiekre nézve létrejött megállapodása folytán terjeszszen elő mielőbb törvényjavaslatokat mindazon folyók tárgyában, a-melyeknek szabályozásához részben az államnak is járulnia kell. s a melyeknek szabályozása már vagy folyamatban van, vagy az érdekeltek hozzájárulásával mielőbb folyamatba teendő; „3-or, hogy terjeszszen elő, mielőbb törvényjavaslatot a vizi és gát-rend őrségről, tekintettel a szabályozási munkálatoknak árvíz alkalmával megvédésére is ; „4-szer, hogy mihelyt előmunkálataival anynyira előhaladt, mutassa ki azon költségeket, a melyek ezen szabályozási munkálatok teljesítése által évenkint s egészben az állampénztárt fogják terhelni." Pulszky Ferencz előadó: Legyen szabad itt csak annyit megjegyeznem, hogy nézetem szerint ezen egész ügy inkább a rendkívüli vízépítésekhez tartozik, a melyekről a jelentés 8. lapján van szó, ahol a pénzügyi bizottság is némelyekre ezek közöl kimondja véleményét. Itt legközelebb nem uj vizépitésről van szó, amire legnagyobb részt ezen határozat vonatkozik, nem is terjeszkedik uj vízépítések tervezgetésére, hanem a most már fönálló vizépitmények főntartására. Ezen czhn a rendes szükségletet tárgyalja, nem pedig a rendkívülit, ügy hiszem a t. indítványozó ur beleegyezik abba, hogy ott szóljunk indítványáról, ahol egyébként is a pénzügyi bizottság azokról többét szól: mert azt hiszem, hogy különben föl kellene olvastatni mindazokat, mik a jelentés 8-ik lapján „rendkívüli szükséglet" ezime alatt foglaltatnak. Tisza Kálmán ; A t. háztól függ, meghatározni, mikor kívánja indítványomat tárgyalni. Én részemről azt ide tartozónak vélem : mert itt van a szabályozási személyzetről, itt van a szabályozási hivatalokról és hivatalnokokról szó, itt van egyátalában rendszeresen a szabályozásról szó; mig ott, a hol a t. előadó ur véleménye szerint lenne tárgyalandó az indítvány, a rendkívüli költségek soroltatnak csak elő, a, melyek egyik vagy másik folyónál igénybe vétetni szándékoltatnak. Azonban mondom, a t. háztól függ, elhatározni, hogy melyik utat KÉPV. H. NAPLÓ 1844 v. I akarja követni, hol méltóztatik indítványomat tárgyalni, s ezt szavazás által eldönteni. Azt mindenesetre kénytelen vagyok megjegyezni, hogy, ha a pénzügyi bizottság jelentésének egy pontja hasonlót mond ahhoz, mi az én indítványomban foglaltatik, nem mondja azt rendszeres, határozott alakban, és egyátalában nem ugy, hogy azt ugy, a mint mondva van, határozottá lehetne emelni és semmi esetre sem teszi fölöslegessé az általam inditványozottak kimondását. Nem tartom szükségesnek hosszasabban indokolni, hogy a vizszabályozás egyike a legfontosabb teendőknek a melyek reánk hárulnak. Hogy ez mennyire szükséges, arról a jelen télnek tapasztalatai már meggyőzhettek bennünket újra. meg azokat is, kik közülüük talán sokan a múlt évi szárazság után a szabályozás ügyét esekélyI nek tekintették. — Hogy a szabályozás valóban I hasznos és czélszerü legyen, azt hiszem, nem vonható kétségbe, hogy e czélbol szükséges, hogy az rendszeresen történjék, szükséges, hogy az ország minden részére nézve igazságosan történjék, nem pedig ugy, hogy mig az országnak egyik részére az állam-vagyonból is tetemes összegek elköltetnek, addig a másik rész érdekei tökéletesen ügyelmen kivül hagyassanak. (Helyeslés.) Ha az építészeti hivatalok összeállítására tekintünk, azt látjuk, hogy némely folyók, melyek hasonlólag szabályozandók lennének, teljesen mellőzve vannak. így a Körös-Berettyó folyónál egy mérnöki hivatal említtetik, állva két egyénből és az indokolás szerint ugy. hogy mig ezen így fölállított hivatal költségeit is az ott levő társulatok megfizetni tartoznak, addig más folyam-vidékekre nézve sokkal nagyobb, sokkal számosabb mérnöki hivatalok tartatnak főn, ezen megtérítés kötelezettsége nélkül. Hogy ez nem helyes, azt hiszem, nem szükség bebizonyítani, valamint azt sem, hogy oly négy folyónak szabályozása, mint a három Körös és Berettyó, mely az országnak több nagy hatóságát, jelesen Arad, Bihar, Békés, Csongrád megyéket és Szabolcs megyének a Kunságnak és Hevesmegyének egy részét érinti, hogy ez nem oly csekély érdek, mely az országgyűlés és a kormány figyelmét ki ne érdemelné. Azonban én sem azon vidék, sem más vidékek számára nem kegyelmet kérek, nem azt kérem, sőt nem is helyeselném, hogy az országgyűlés oly szabályozási költségeket szavazzon meg. melyek a dolog természeténél fogva az érdekletteket illetik; de igenis kérem, a mint indítványom első pontja is tartalmazza, hogy határoztassék meg: melyek azon folyók, melyeknek szabályozásánál az állam is kell, hogy közreműködjék? megjegyezvén, hogy hitem és meggyőződésem szerint az államot a szabályozásbani részvét illeti annyiban, bogv készítesse el a hajózás czél9