Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.
Ülésnapok - 1869-108
52 108. országos lilés január 29. 1870. tani, feleletül Mocsáry Lajos képviselő ur némely állításaira. S most ismétlem fönebbi állításomat, hogy lehetetlen uj rendszert életbe léptetni mindaddig, mig a közmunka-törvény meghozva, az úthálózat megállapítva, a megyék rendezve, és az ide vonatkozók szabályozva nincsenek. Már a pénzügyi bizottság jelentésében is ki van mondva, hogy a minisztérium a közmunka törvénynek még ezen f év folytán leendő előterjesztésére utasíttassák. En ezen utasításnak kész vagyok megfelelni; s kérem azért a t. házat, méltóztassék most ezen határozati javaslatokat mellőzni, miután az abban foglaltak ezen törvény vitatásánál lesznek érvényesitendők. (Helyeslés jobb felöl.) Pulszky Ferencz előadó : T. ház! Tegnap, midőn az „utak építése" czime fordultelő, azt hittem, Petrovay Ákos határozati javaslatára fog előleg szorítkozni a vitatkozás; azért nem olvastam föl a pénzügyi bizottság véleményét; miután azonban a discussio tovább terjed azt hiszem, forma tekintetéből szükséges, hogy tudjuk előbb: mit mond arról a pénzügyi bizottság, annál inkább, mert az némely dologra nézve, melyek eddig fölhozattak tökéletes fölvilágosítást ad. (Olvassa a jelentést:) „A bizottság e ezimen mind 1868-ra, mind 1869-re csak egy átlag megszavazását ajánlotta azon meggyőződésben, hogy az egész utfentartási ügy gyökeres átalakítást igényel, megemlítvén, hogy a vasutvonalakkal párhuzamos államutak elvesztik jelentékességüket, ellenben azon utak volnának nagyobb tekintetbe veendők, melyek a termelő vidékekről a vasúti állomásokhoz vezetnek. „A minisztérium ismételve elismerte a gyökeres reform szükségességét, egyébiránt újra is kijelentette, hogy ez csak akkor lesz kivihető, ha a közmunka czélszerü fölhasználása törvény által fog szabályoztatni — a mely tekintetben az illető miniszter javaslata már elkészült — s egyszersmind a törvényhatóságok rendezése a törvényhozás által megállapíttatik. „A minisztérium továbbá számos és jelentékeny érvet hozott föl annak kimutatására, hogy a vasutak által a párhuzamos utak jelenték enysége, különösen hadászati tekintetekből, meg nem szüntettetik, mégis már az 1870. évre 8878 mértföld bosszaságu állami utaknak a törvényhatóságok kezelése alá leendő bocsátását elrendelte, a mennyiben ezek akár jelenleg már megnyílt, akár jövőben építendő vasutakkal párhuzamosak, vagy pedig csekélyebb fontosságaak. „A törvényhatóságok azonban egyhangúlag fölszólaltak ezen utak kezelésének átvétele ellen mindaddig, mig oly alappal nem rendelkezhetnek, mely a reájuk háramló uj költség fedezésére elégséges volna, s melynek híjában ezen nagy költséggel épített, az ország kereskedelmi forgalmára múlhatatlanul szükséges utvonalak teljes pusztulása kikerülhetetlenné válnék. „A bizottság meggyőződött a törvényhatóságok fölszólalásának alaposságáról, s nem tartja sem igazságosnak, sem czélszerünek, hogy ezen 88 7« mértföld hosszú utak föntartása a törvényhatóságok kezelésére bizassék, midőn ezek ily nagy költség elvállalására sem bármily alappal, sem oly rendelkezési joggal nem birnak, mely által a fedezet előteremtethetnék; meggyőződött továbbá arról is, hogy az ily átadás kikerülhetetlenül ezen utak végképi elromlását, tehát az állam vagyonának tetemes csonkul ásat vonná maga után. „E szerint oda terjed a bizottság véleménye, hogy az államutak egy részének a törvényhatóságok kezelése alá bocsátása a jelen körülmények közt helyben ne hagyassék, s hogy a miniszteri jelentésnek 17 és 18. lapján megnevezett utvonalak továbbá is az állam kezelése alatt maradjanak, ugyanezért, eltekintve minden részletezéstől, az 1870-ik esztendőre is csak egy átlagot véleményez megszavazandónak, miszerint ezen czim következőleg alakulna : III. Czim: Utföntartás. 1. Rovat: kezelés 110,000 frt, Horvát-Szlavonországban 8719 frt, — 118,719 frt. 2. Rovat: föntartás 2.650,000 frt, Horvát-Szlavonországban 193,340 frt, = 2.843,340 frt. Összesen 2.962,059 frt, „A bizottság ezen összegnek megszavazását ajánlja." Ezen kivül van szerencsém még a pénzügyi bizottság jelentésének 8-dik lapjából fölolvasni a véleményt, mely összevág azon határozati javaslattal, melyet Simonyi Lajos t. képviselő ur beterjesztett; azért kérném annak tárgyalását a rendkívüli kiadásokról szóló pontra utasítani. (Olvassa:] „A rendkívüli útépítésre vonatkozólag ismétli a bizottság azon már múlt évi jelentésében előforduló kijelentését, mely szerint a rendkívüli útépítésekre megajánlandó összegek szükségének és czélszerüségének megitélhetésére szükségesnek tartja, hogy a minisztérium minden útépítés megkezdése és az arra vonatkozó szerződések megkötése előtt, az egész czélba vett építésnek terveit és költségvetését mutassa be, továbbá jelentse ki, hány év alatt és mily évi járadékok igénybevételével szándékozik ezen építést végrehajtani s végre ha az ilynemű építkezés nagyobb költségeket igényel, a szükséglet kimutatásával egyidejűleg jelentse be azt is: miként szándékozik a fedezetről gondoskodni?" Itt jelenleg nem útépítésről van szó ezen ezim alatt, hanem utfentartásról. Az útépítés a rendkívüliben jön elő, ezen czim hibásan aeveztetett el útépítésnek ; ugyanazért azt kívánja a
