Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-108

50 108. országos illés január 29. 1870. 4 darab 100 forintos kamatozó kincstári utalványának kifizetését és illetőleg beváltását, kéri, melyek a 48-iki minisztérium pénzügyminisztere által bocsáttattak ki, van szerencsém bemutatni azon kéréssel, méltóztassék a. képviselőház az illető összegek megfizetését, illetőleg beváltását elrendelni. Nem akarom hosszasan indokolni, tudja mindenki, hogy „successio vádit cum onere", ezen elvénél fogva a mostani kincstár örököse, a 48-iki kincstárnak, tehát ezen tehernek, megfizetésére is köteles. Ha mi a törvénytelen kormánynak adósságait, terheit elvállaltuk és megfizetjük, mórt ne fizetnők meg azon adósságokat is, melyek a nemzeti becsület alá lévén helyezve, még ezüst alappal is voltak biztosítva. Elnök : A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Csiky Sándor: Sottenics Frigyes volt honvéd százados kérvényét van szerencsém bemutatni, melyben ő 49-ben tett szolgálataiért járó dijait az állampénztárból megfizettetni kéri. Kérem a kérvényi bizottsághoz utasítani. Elnök : A kérvényi bizottsághoz tétetik át. A gazdasági bizottságnak van jelentése : jegyző ur föl fogja olvasni. Mihályi Péter jegyző (olvassa a gazdasági bizottság jelentését gyorsiroda/ gyakornokok alkalmazása iránt.) Elnök: Ki fog nyomatni, s annak idejében tárgyalásra fog kitüzetni. Napirenden van a közlekedési minisztérium költségvetésének 3-ik rovata átalánosságban. Simonyi Lajos b.:T. ház! Azut ópitós rovata alatt az igen t. közlekedési minisztérium részéről egy hosszú sorozata, az országutaknak terjesztetik a. ház elé, melynek főntartására szükséges költségek megajánlására a ház fölhivatik. Nem akarom kétségbe vonni ezeknek czélszerüségét; de midőn ezt teszem egyszersmind meg kell vallanom, hogy sem én, és nézetem szerint a háznak egyik tagja sem bir kellő és kimerítő tudomásával annak, vajon mindezen utak föntartása szükséges-é ? vajon egy részök nem volna-e átadható a törvényhatóságoknak? vajon ezen utakhoz nem kellene-e még másokat is hozzá sorolni, hogy ezek a közlekedés igényeinek megfeleljenek ? Nem bírhatunk ezen tudomással, mert a ház elé nem terjesztetett egy átalános tervezet, mely e haza közlekedési eszközeit mint egy concret egészet tüntetné föl a ház előtt. Bátor vagyok tehát egy határozati javaslatot a t. háznak beterjeszteni, melynek első része arra vonatkozik: hogy a közmunka és közlekedési minisztérium részéről terjesztessék be a ház elé egy átalános tervezet, mely kimutatná mindazon vasutakat, kő- és vizi utakat, a melyek a hazának közlekedési eszközeit képezik. Nem hiszem, hogy ez ellen azon ellenvetés volna fölhozható, hogjr ez jelenleg a budget tárgyalásához, nern való, mert azt hiszem épen a budget tárgyalás alkalmával hivatása és joga is a háznak az, hogy egyszersmind intézkedjék arról, hogy mindazon eszközöknek birtokába juttassák, a melyek szükségesek arra nézve, hogy meggyőződhessék, vajon szükségesek-e az előirányzott kiadások, vagy nem? Nem hiszem, hogy azon ellenvetés is hozathatnék föl ezen határozati javaslatomnak első része ellenében, hogy az talán idő előtti volna, mert az utaknak ezélszerü és ugy szólván végleges rendezése tettleg csak akkor következhetnék be, ha a törvényhatóságok rendezve lesznek: mert csak akkor fognak az utak akként el rendeztetni, hogy egy része államuknak fog megtartatni, más része a törvény-hatóságoknak és végre még egy utolsó része a községeknek fog átadatni. En azt hiszem, épen ezen átalános tervezetnek előbb be kell adatni a ház elé, hogy akkor midőn a törvényhatóságok rendezve lesznek, akkor egyszersmind ezen tervezet szerint az utak föl osztassanak. Határozati javaslatom második része egy igen fontos tárgyról szól, t. i. a közmunkáról. A közmunka oly intézmény, mely még a régi feudális korból maradt ránk. Midőn még az úrbéri kényszer-munka létezett, akkor természetesen a kényszer közmunka is fön volt tartható. De azt hiszem, nem szükséges bővebben bizonyitgatnom, hogy a jelenlegi viszonyok keretébe ezen kényszer-közmunka valóban be nem illeszthető. A közmunka, igen súlyos és igazságtalan adó; igazságtalan és annak következtében súlyos is, mert a hazának lakóit nem egyenlőn terheli. De mindezt mellőzve, a közmunka-rendszer nagy pazarlással is jár, mert midőn valami, a minek nagy becse van, pedig senki sem tagadhatja, hogy hazánkban a munkának nagy becse van, elköltetik és az eredmény mégis igen csekély, ez pazarlás. Mindenki tudja pedig, minő nagyszámú munkás szükséges arra, hogy a közmunkára kirendelt tömegekkel csak a legcsekélyebb eredmény is fölmutattassék. Ennek következtében azt hiszem, a t. ház elfogadja határozati javaslatom második részét is, mely arról szól, hogy a közmunka és közlekedési miniszter szoríttassák fel, hogy a közmunka kérdésének megoldására törvényjavaslatot terjeszszen elő. (Helyeslés.) Az egész haza megelégedéssel és megnyugvással venné a háznak azon határozatát, melyben kifejezné, hogy ezen törvényjavaslat elkészíttessék, és a kormánynak azon