Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-107

44 107. országos ülés január 28. 1870. Duna, Dráva, Száva, Maros folyamok és a Béga J csatorna rendszeres beutazására 7,694 frt. Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk !) Lesz tehát 7,694 frt. Pulszky Ferencz előadó: c) a Tisza és Kőrös-Berettyó szabályozási mérnöki hivatalok részére átalánykép 5,800 frt. Elnök: Méltóztatnak elfogadni ? (Elfogadjuk!) Lesz tehát 5,800 frt. Pulszky Ferencz előadó : d) építési pótdijakra s fölülvizsgálati utazásokra 11,500 forint. Elnök : Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk!) Lesz tehát 11,500 frt. Pulszky Ferencz előadó : e) a Duna, Maros folyamok és Béga csatorna mentében szükséges uj partművek építésének felügyeletére 2,000, összesen 53,823 frt, Elnök: Méltóztatnak elfogadni ? (Elfogadjuk!) Lesz tehát összesen 53,823 frt. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 8—10-dik rovatokat, melyekre nem történik észrevétel.) Pulszky Ferencz előadó : Az előbbi kiigazítások folytán az összeg 285,951 frt. Elnök: Tehát nem 289.010 frt, hanem 285,951 frt szavaztatik meg. . Széll Kálmán jegyző (olvassa a 11-ik rovatot.) Pulszky Ferencz előadó : A pénzügyi bizottságnak nincs észrevétele. Csiky Sándor : Egy különös kitétel vonja magára figyelmemet ezen tételnél, ugyanis itt királyi biztos czim alatt felhozatik egy 4,600 frt. fizetésű hivatalnok. Nem tudom, mi okból neveztetik ez királyi biztosnak? Én azt hiszem, hazánk törvényei szerint az alkotmányos szabadsággal megfóröleg a teljes hatalmú királyi biztos fogalma lehetetlen. Hogy kir. biztos teljes hatalommal működhessék, erre nézve 1-ső kérdés az, hogy ki küldheti ki? A fejedelemnek nincs joga teljes hatalmú királybiztost kiküldeni, mert megesküdött, hogy törvényeinket meg fogja tartani, és csak a törvények szerint fog uralkodni. A fejedelem tehát nem küldheti ki a kir. biztost, mert néki magának sincs teljes hatalma. De a kormány sem küldhet ki kir. biztost, mert ha küldhetné, akkor nagyobb hatalmat ruházna másra, mint a minővel ő maga el van látva. Ez oknál fogva tehát kívánnám, hogy ezen hivatali egyénnek más czim adassék, pl. felügyelő vagy kormánykiküldött, de a kir. biztos elnevezést elfogadhatónak nem ismerhetem el addig, mig a hazában alkotmányos kormányközegek, és nem önkény uralkodik. (Helyeslés.) Mikó Imre gr. közlekedési miniszter : Ezen kir. biztos csak azért volt kiküldve, hogy a tisza szabályozási társulatok fölötti felügyeletet a maga személyében egyesítse. Különben nincs ellene észrevételem, hogy czime megváltoztattassák és péld. miniszteri biztosnak neveztessék. (Helyeslés.) Majoros István : Én valóban nem tudom, milyen állást foglal el a kir. biztos a Tisza szabályozásnál, mert ezen állásnak, nézetem szerint, semmi értelme nincs. A miniszter ur azt mondta ugyan, hogy a társulatokra ügyel föl, de az én tudtommal ezen kötelességót egyátalában nem teljesiti. Én magam is tiszavidóki vagyok és azon biztost még soha sem láttam a tiszavidéken, de különben a társaságok sem látták őt. Ha a minisztérium szükségesnek látja ezen felügyeletet, akkor küldjön ki egy osztály tanácsost, mint miniszteri biztost, és ez minden esetre jobban fogja teljesíteni kötelességeit, mint a jelenlegi kir. biztos, a kit még az absolut hatalom nevezett ki, és ki azóta mindig húzza fizetését; húz pedig 4,000 frt fizetést, 600 frt lakbért és 2,000 frt utazási költséget, tehát 6,600 irtot és nem tesz érte semmit, sőt mint mondom, még a tiszavidéken senki nem látta őt. Ide tartozik továbbá az állami mérnökök fizetése, kik szintén az absolut kormány idejében neveztettek ki , és a legnagyobb viszszaéléseket követik el. Erre különösen fölhívom a miniszter ur figyelmét, a mint interpellátiómba bele is foglaltam. Fölkérem ennélfogva a miniszter urat, méltóztassék figyelmét azon vidékre fordítani : igen sok adatot fogok fölmutatni a miniszter urnák. Különben kérem e tétel kihagyását. Szakácsy Dániel: T. ház ! En is egyik képviselője vagyok a Tisza vidékének, és részemről sajnálom, hogy épen előttem szóló t. képviselő társam meggyőződésével ellenkezőleg kell felszólalnom; én azt tapasztaltam, hogy a királyi biztos minden alkalommal megjelent, legalább azon a vidéken, a melynek képviselője vagyok. Ezen királyi biztos léte 1613-tól kezdődik, midőn az ország a vizek szabályozását kezdte meg, különösen a Tiszáét, és mindig királyi biztosokat alkalmazott. Igaz, a mióta parlamentális kormányunk van, ez különösnek tetszik. De ez intérményt így vette kormányunk át, és miután valóban több rendbeli szabályozó társulat van, egy egyén által kell magát a minisztériumnak képviseltetni a vizszabályozó társulatoknál és ez a királyi biztos. Sürgős veszélyek alkalmával pedig nincs semmi más ut és mód a minisztériumra nézve, hogy ezen társulatokkal közlekedjék, mint a királyi biztos által; de különben is szükséges, hogy legyen egy közvetítő a minisztérium és a vizszabályozó társulatok közt. Mostan ugyan — mint mondám — különösnek tet-