Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-107

40 107. országot Ülés január 28. 1870 dezze a károlyváros-fiumei vasút építési költsé­geit. Ennek végrehajtása következtében csődöt hirdetett, vagy hogy helyesebben fejezzem ki ma­gamat, offert tárgyalást rendelt a minisztérium két izben, és amint ez megtörtént, a legjobb felté­teleket ajánló vállalkozónak adja által ezen épí­tést, és az építési műveletet egy építési szerző­dés alapján. Es ezt méltóztassanak megkülönböz­tetni egy concessiótól: mert ez lényegesen más. (Bal felől: Be volt-e terjesztve a háznak?!) Mielőtt ily nagyobb műveletekre terjedő szerződések kia­datnának, természetesen, de minden egyes tör­vényjavaslat is, mielőtt a házban bemutattatnék, al­kotmányos szokás szerint előbb a fejedelem elé terjesztetik, hogy tudomást vegyen róla — ezen gyakorlat ismeretes a ház előtt és azt hiszem, ez ellen senkinek semmi észrevétele nem lehet, és igy történt ezzel is, A mi az imént tett azon kérdést illeti, hogy a szerződés és minden a mi ennek alapján tör­tént beterjesztetett-e a háznak? van szerencsém megjegyezni, hogy a mai napig be nem terjesz­tetett, s oka az, hogy oly kiadásra vonatkozik, mely a vasúti kölcsönnel áll kapcsolatban, s melyre nézve a miniszter ur annak idején előter­jesztését megteszi. A többire nézve igen alapos, igen érdekes észrevételeket tett a t. képviselő ur; de én azon engedelemnél fogva, melyet a háztól nyertem, tisztán csak arra szorítkozom, hogy az egyene­sen hozzám intézett kérdésekre válaszoljak: a többi kérdésre tehát, bár mennyire sajnálom, ki nem terjeszkedhetem, de tán lesz még alka­lom, hogy észrevételeimet megtegyem nevezete­sen azon állapotra nézve, melyet a déli vasút ezen államban a magyar kormány megalakulása előtt elfoglalt, melyek ma forgalmi politikájának czéljai és minők ezzel szemben a magyar kor­mánynak czélzatai; de ezekre, miután magára a tárgyalásra tartozók, ezúttal ki nem terjeszked­hetem. Ghyczy Kálmán: Nem vévén még részt az átalános vitában, nem akarom ugyan felvenni és tovább fűzni a tanácskozást; azonban államtitkár urnák mostani előadása egy megjegy­zésre kényszerit. Igen örülök, hogy a ház engedelmet adott az államtitkár urnák, hogy újra felszólalhasson: mert legutóbbi előterjesztésében egy körülmény­ről értesültünk, melyet hallgatással mellőzni nem lehet, mert nézetem szerint oly eljárásra vonatkozott, mely ellenkezik a törvénynyel és ezen háznak eddig követett eljárásával. Államtitkár ur azt jelentette ki, hogy a károlyváros-fiumei vasút kiépítését egj társaságnak adta ki a mi­nisztérium, ezen szerződóst ő fölsége is jóvá hagy­ta, de a minisztérium nem tartotta szükségesnek ezen szerződést a ház jóváhagyása alá terjesz­teni, minthogy a ház már korább törvényileg kimondotta azt, hogy a vasúti államkölcsön egy része ezen károlyváros-fiumei vonalnak kiépíté­sére fordítandó. De kérdem a t. háztól, vajon a zákány-zágrábi és miskolcz-hatvani vonalak aeni voltak-e szintén a vasúti államkölcsönből kiépítendők? Ezek kiépítése iránt előleges hatá­rozatai voltak a háznak, a minisztérium mégis kötelességének ismerte ezen vasútvonalnak ugy, mint a zákány-zágrábi s a hatvan-miskolczi vasut­vonalaknak kiépítése iránt a vállalkozókkal kötött szerződést az országgyűlés elé terjeszteni. Az or­szággyűlés ezen szerződéseket megvizsgálta és megvizsgálás után törvény által fogadta el. Ezen eljárás azt hiszem meg van szabva már az ed­dig alkotott törvények által, és a minisztérium nem menthette fel magát azon kötelesség alól, sőt nem mentheti fel magát az alól még most sem, hogy a károlyváros-fiumei vasút kiépítése iránt a vállalkozókkai kötött szerződóst, habár utólag, a ház elé terjessze.(Élénk helyeslés bal felől.) Ez iránt annak idejében kétség kívül indítvány is lesz teendő. Elnök; T. ház senki többé szólásra felírva nincs, következőleg a házszabályok 126. §-a értelmében ezennel a vitát berekesztettnek nyil­vánítom. Következik az előadó zárszava. Pulszky Ferencz előadó .* T. ház! Ezen négy napra terjedt vitatkozást nem aka­rom hosszas czáfolatokkal és észrevételekkel még továbbra nyújtani. De legyen szabad némi észrevételeket ten­nem arra nézve, a mit én constitutionalis kér­désnek tartok s a mi ezen vita folytán föl­merült. Nem tartom szabatosnak azt, a mit az első szónok, ki a vitát megkezdte, előadott, azt t. i., hogy a minisztériumot a minisztertől el­különözte. Ezt alkotmányos, parlamentalis eljá­rásnak nem tartom, mert azt hiszem, hogy ezen ház nem ismer felelős minisztériumokat, hanem ismer felelős minisztereket. (Élénk helyeslés jobb felől.) Azt hiszem, a miniszternek kell felelősnek lenni mindenért, minden tettért s minden mu­lasztásért, a mely a minisztériumban történik; (Élénk helyeslés) azt hiszem valamely tisztviselő­jét megtámadni nem lehet; csakis őt támadhat­juk meg sőt kell megtámadnunk: mert ő felelős mindenért, a mi minisztériumában történt. (Élénk helyeslés.) En e házban ismerem Hollán képviselőt, Hollán államtitkár ott van a kor­mánynál ; azt itt sem vád alá helyezni, sem ellene vizsgálatot indítani nem lehet : mert ő itt csak oly joggal bír, mint minden más képviselő. Va­jon mit mondanánk, ha minden egyes képviselő

Next

/
Thumbnails
Contents