Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-107

107. országos Més január 28. 1870. 39 mely kérdésekre felvilágosítást kért tőlem, és egyenesen hozzám fordult. Azért voltam bátor felkérni a t. házat: ad-e nekem engedelmet arra ? Én minden tekintetben a ház akaratának engedelmeskedem. Méltóztassanak tehát megengedni, hogy felelhessek. (Fölkiáltások a szélső bal oldalon Nem, lehet.' szavazzunk!) Tisza Kálmán: T. ház! kötelességemnek tartom fölhozni a múlt napok üléseiből egy példát és azután elmondani nézetemet a jelen tárgyban. A múlt napokban a pénzügyminisztérium budgetjének vitatásakor, a pénzügyminiszter ur egyenes és határozott egy pár kérdést intézett hozzám. En felállván, azzal kezdtem beszédemet, „tudom, hogy szorosan a házszabályok szerint nem lehetne szólanom, de kérem a t. házat, engedje meg, hogy a csak egyenesen hozzám intézett kérdésre felelhessek" és a t. ház ezt nekem megengedte. Es nem egy, de igen sok hasonló példát lehetne már a ház gyakorlatából fölhozni. Ez tény, hozzá teszem még azt is, hogy szemben Madarász t. képviselőtársam csudálkozásával, én meg csodálkozom azon,hogy valaki ki a kisebbséghez tartozik, ellenzi azt, hogy valaki az egyenes kérdésre felelhessen, holott senkinek sem fekszik ez annyira érdekében, mint épen a kisebbségnek. Felkérem a t. házat, méltóztassék Hollán Ernő államtitkár urnák engedétyt adni arra, hogy ő, ne tárgyalhassa ugyan újra a kérdést, de a hozzá intézett kérdésekre felelhessen. (Helyeslés a jobb és balközép oldalon.) Hollán Ernő: A t. ház engedelméből legelőször is . . . (Fölkiáltások Szavazzunk! Halljuk az elnököt! Zaj.) Elnök: A vélemények meg levén oszolva, kérem a t. házat, szavazzon. Nekem kötelességem, ha kívántatik, föltenni a kérdést. (Mozgás. Ellenmondás a szélső bal, helyeslés a jobb és balközép oldalon.) Patay IstvánÍ Engedelmet kérek: az elnök urnák kötelessége a házszabályokat fentartani, a házszabályok ellen pedig szavazni nem lehet. Elnök : Erre vonatkozólag meg kell jegyeznem, hogy Magyarországban a képviselőháznak elnöke nincs feljogosítva, hogy ő maga magyarázza a házszabályokat. A képviselőház ezen magyarázatot nagyon sokszor eldöntötte; (Helyeslés) s én kötelességemnek tartom ezen, a képviselőház által többször tanúsított gyakorlatnak most is hódolni és fölteszem a kérdést: (Halljuk!) kérem azon képviselő urakat, a kik Hollán Ernő képviselő urnák jelenleg a szólást megengedik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház a szólást megadja. Hollán Ernő: A t. ház engedelmével bátor leszek némi felvilágosítással szolgálni azon kérdésekre nézve, a melyeket Vukovics t. képviselőtársam egyenesen hozzám intézett. Erintettem múltkori előadásomban, hogy a magyar kormány mielőtt a vasútépítési ügyet megindította volna az országban, mindenek előtt törni kivánt azon traditióval, mely a vasutak építése tekintetében reá származott. (Halljuk I) Ennek értelme és oka a következő : Tudjuk, hogy nevezetesen az 50-es években és különösen a múlt évtized vége felé, és névszer int a porosz háború befejezése után már-már olyan feltételeket szabtak mindazon vállalkozók, a kik Ausztriában va,gy Magyarországban vasútépítésekre concessiókat kivenni óhajtottak és maga az állam is alig volt hajlandó elfogadni az ajánlott feltóteleket, hogy el lehetett mondani, hogy a feltételek már-már a maximumig emelkedtek és majdnem elviselhetlenekké lettek az országra nézve, ha csak annak nem akartuk volna magunkat kitenni, hogy azon vasutak, melyek különben hivatva voltak közgazdasági viszonyainkra áldást hozni, inkább romlást okoztak és hoztak volna. Midőn ily traditióval szemben kezdette a közmunka minisztérium működését, kötelességszerüleg gondoskodnia kellett oly módról, hogy kötött kezekkel a vállalkozók feltételeinek oda ne dobja magát. Ez volt az indító ok, hogy első ízben is kísérletet tegyen a kormány államköltségen, saját vezetése a latt építeni vasutakat, megismerkedni ez által az épités és az árak természetével, hogy igy azután biztos alapokra támaszkodva szembe szállhasson a mértéktelen követelésekkel.Ennek az volt következése, hogy először a hatvan-miskolczi és zákány-zágrábi vasutakat az állam költségén építtetni indítványozta; annak az volt következése, hogy azon vonalakat, a melyekre az ország érdekében a legnagyobb súlyt fektette, s a melyeknek kivitele alkalmasint a legnehezebb föladatok közé tartozik, hogy ezeket szintén államköltségén építtetni indítványba hozta: értemam-várad-kolozsváriés a károlyvárosfiumei vasutakat. Ily értelemben kérem vétetni azt, a mit a múltkor csak röviden érintettem a traditióra vonatkozólag, a melylyel törni és szakítani kellett. A másik kérdés az volt, Simonyi Ernő képviselő ur észrevételére vonatkozólag, hogy volte eset, hogy a kormány a fejedelem tekintélyét palástul használta volna olyankor, mikor egy vasutconcessió kiadásáról volt szó? Azt hiszem, egy kis magyarázat fel fogja deríteni a kér dést. Vonatkozott Simonyi képviselő ur észrevétele a károlyváros-fiumei vasút építésére, nevezetesen az építési szerződésre. Itt nyíltan ki kell jelentenem, hogy a t. házban múlt évben alkotott törvénynél fogva, mely a felvett vasúti kölcsön hová fordításáról szól, nyilvánosan utasíttatott a közmunka minisztérium, hogy ezen kölcsönből fe-