Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.
Ülésnapok - 1869-107
107. országos Illés január 28. 1870. 37 hatalmát minden magyarországi érdek kirekesztésével, azért kell annyi óvatossággal lenni, (Helyeslés bal felől) azért szükséges, hogy azok irányában, kik azon társaság szolgálatában állottak, a legélesebb őrszemmel legyünk, mert ily hatalmas ellennel szemben, mikor ily czelnak végrehajtását tűztük ki, vigyázni kell arra, hogy az illető egyének ne csak szakképességgel, hanem egyszersmind hazafi érzelemmel is bírjanak. (Igás! bal felől.) T. ház! Ha vizsgáljuk azon vonalakat, melyek az általam érintett hálózatban foglaltatnak, — fölöslegesnek tartom, nevőket — látni fogjuk, hogy mind a szerint vannak intézve, hogy bármely részéből az akkor úgynevezett osztrák öszmonarchiának Triesztben jöjjenek azok össze; de hogy oly méltó sérelme van Trieszt ellen különösen Fiúménak, annak elegendő tanúsága az, hogy ezen déli vaspályatársaság nem elégedett megázzál, hogy a nagy vasúti eret hatalmába kerítette, és vitt mindent Magyarországból és Ausztriából Triesztbe, hanem mintegy szántszándékosan akarta megtörni a kereskedésnek még azon hátralevő részeit is, melyek Fiume kezében megmaradtak. A t. házban többen, főkép régi barátaim közül, kik az előbbi országgyűlésekben is részt vettek, tudni fogják, mily nagy értéket tulajdonított az ország az úgynevezett Mária - Ludoviea országútnak. El is van ismerve, hogy e tekintetben az ily művek közt Európában talán legelső, legjelesebb. Tehát miután ezen déli vaspályatársaság a maga vonalát Triesztig vitte, Fiume számára megmaradt ezen Mária-Ludovica országút. Egyszerre a déli vaspályatársaság a maga telhetetlen hatalmában mit cselekedett? Sziszektől Steinsbruchig mellékágat épített, mely által elvette még azon kereskedelmet is, mely Fiúm ének még megmaradt és ezen város kereskedését végkép tönkre tette. Nem kárhoztatom, hogy a déli vasut-társaság igy cselekszik. Neki ezen jogát teljesen elismerem az ő helyzetében, neki így kell cselekednie. De kárhoztatom azt, hogy Magyarország részéről nem történik gondoskodás és óvatosság, hogy eleje vétessék azon károknak, melyek a déli vasut-társaság által okoztatnak. (Bal felől helyeslés.) Későbben még egy tárgyban megmutatta ezen társaság ellenséges szándokát Magyarország ezen speciális érdeke ellen. (Ralijuk!) Midőn a zákány-zágrábi vasút ügye megindittatott, ez most már szerencsésen nemcsak el van készítve, hanem — ugy gondolom — meg is nyitva, a déli vasut-társaság sokáig ellenezte, minden módon meg akarta akadályozni annak létesítését. Miért 1 Mert maga akart oda mellékágat építtetni, a maga fővonalának kiegészítéséül. Általam igen t. barátom Somssich Pál ur azt mondotta, hogy a déli vasut-társaság távol van attól, hogy gátolná Magyarország érdekeit; ellenkezőleg iparkodik minél több mellékvonalat építeni és magához vonni. Hanem épen ezt kell akadályoznunk. Mi nem akarjuk, hogy ezen társaság mindent magához ragadjon, hogy rendkívüli hatalommá nője ki magát. T. ház! Még csak egy észrevételt akarok tenni, (Halljuk !) a mi csekély bizonyításaimnak némi támogatására leend. Emiitettem azon szerződést, mely által ezen vasut-társaság megkapta a bécsi császári kormánytól mindazon vasutakat, melyek birtokába lépett, s emiitettem azon hálózatot, mely alapja volt ezen szerződésnek, mely által ezen vasutak reá ruháztattak. Felemlítettem, hogy a mennyire meglepően kedvező volt ez Triesztre nézve, annyira elnyomó volt más érdekre és különösen a magyar tengerpartra. Ezt észrevette nem egy magyar hazafi, hanem egy ránk nézve idegen ur, a ki akkor vagy később volt ausztriai kereskedelmi miniszter b. Müllersdorl. 0 jelentette ki, mennyire káros az ily engedély által kirekesztőleg egy pontban vonni össze az egész birodalmi kereskedést, kizárásával és károsításával más kikötőknek. 0 a maga részéről megnevezte Fiumét is, mint olyat, melynek hasonlag juttassák rész ezen közlekedésből, ő azt vélte, hogy Fiume érdekeit Triesztnek föláldozni nem kellene. A császári birodalom másik részének, sőt Magyarország nyugati részének is Trieszt lesz a természetes kifolyása, de a mit Magyarország követel Fiúméra nézve, ez az — ami különben természetes is — hogy az alföldről és a központból Pestről menő közlekedés-rész ne menjen Triesztbe, hanem Fiúméba. Én tehát, t. ház! azt hiszem, egyátalában nem voltak károsak azon észrevételek, melyeket. Simonyi Ernő igen t. tagtársam hozott elő, és megjegyzem még azt, hogy ezen tanácskozás, mely az országra nézve okvetlenül szükséges volt, az ország érdekeinek kellő tisztázására fog vezetni. Nem tudom, parlamentális-e azon indítvány, melytt Zsedényi Ede t. képviselőtársam tett, de Tisza Kálmán barátom javaslatát minden esetre pártolom. Hollán Ernő: Nem tudom, ad-e nekem a t. ház szabadságot arra, hogy a mennyiben a t. képviselő ur némely felvilágosításokat egyenesen tőlem kíván oly kérdésekre nézve, melyek múltkori előadásom folytán fölmerültek, azokra röviden válaszolhassak? (Zaj. Fölkiáltások: Nem lehet!) Elnök: Mi czim alatt kíván képviselő ur szóllani 1 Hollán Ernő: Csak annyiban szólnék,
