Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.
Ülésnapok - 1869-120
120. országos ülés február 14. 1870. 327 ciniummal járt, mely által egyesek olyan pénzt kaptak kölcsön, mely ugy szólván felmondhatátlan volt. En nem kívánom, hogy ez által a kormánynak azon hatalom adassék, hogy valakit lekötelezhessen magának az által, hogy ily pénzeket ad neki kölcsön. En azt hiszem, sokkai jobb volna mindezen alapokat minél előbb oly papírokba fektetni, melyekről tudjuk, hogy biztosak. Ily papírok gyanánt van felemlítve a pénzügyi bizottság jelentésében a vasúti kölcsön, melyhez az ország hitele van kötve, és ez biztos. Ott vannak a földhitelintézet papírjai, a mely intézet bizonyosan sokkal inkább fog figyelni arra, vajon biztosan van-e az illető kölcsön betáblázva, mint ezt a kormány tehetné; jól tudjuk, hogy minő kölcsönzések történtek ily módon a múltban. Ezekre nézve a pénzügyi bizottság jelentésében körülbelül ki van mondva, hogy azok egyáltalában nincsenek biztosítva. E kölcsönök egyeseknek nem tudom, micsoda szolgálatokért adattak, nincs ugyan szerencsém az illetőket személyesen ismerni, csak azt láttam, hogy a velünk közlött kimutatásban ugyanazon egy személy előfordul 5 — 6-szor kisebb-nagyobb sommával. Világos, hogy ezeknek kedvezni akartak, miért, azt nem tudom; de legkevésbé akarnám, hogy a kormány tehetségében legyen ily módon magának közkedvességet szerezni, ennek van más módja, minők a jó törvények, és a jó administratio, (Élénk helyeslés.) ez által keressen többséget, nem pedig az által, hogy ad-e pénzt vagy nem. (Helyeslés.) Ez volt az indok, melynél fogva a pénzügyi bizottság azt kívánta, hogy ezen alapokra nézve az eljárás szabályoztassék, hogy igy a patrociniumnak egyszer mindenkorra végeszakadjon. (Élénk helyeslés.) Wahrmann Mór Én némileg csak ismételhetném azokat, miket tisztelt előttem szóló fölhozott. 0 a legtöbb súlyt a kérdés politikai oldalára fektette. A pénzügyi bizottságban ugyanis gyakran vettük észre, átviszgálván a tételeket, hogy egyeseknél kedvezmény tőrtént, s hogy ezen alapokra nézve egyátalában semmi rendszer sem volt megállapítva, mi által a kormány kezében oly hatalmas eszköz volt, melyet minden tekintetben felhasználhatott. így p. o. hallottuk utóbbi időkben a választási mozgalmaknál is, hogy azzal fenyegettek egyeseket, hogy bizonyos pénzek el fognak tőlők vonatni. Ez a kérdés politikai oldala, és e tekintetből én szintén nem szeretnék ily hatalmat a kormány kezében meghagyni. A kérdés másik oldala azonban, melyet a pénzügyi bizottság jelentése is előtüntet, merőben pénzügyi, hogy t. i. a takarékosság szempontja tartassék szem előtt. A takarékosság azt kívánja, hogy ezen alapok ugy kezeltessenek, hogy ne adassanak ki az ország minden vidékére jelzálogra, mert ez igen bajos volna, ott ügyvédeket kell tartani, ügyelni kell arra, vajon az illetők meg tudják-e az adóhátralékot, ezen pénzek kamatjait rendesen fizetni, és tőkét törleszteni; mig ha ugy kezeltetnek ezen pénzek, mint a pénzügyi bizottság hozta javaslatba, sokkal takarékosabb, sokkal olcsóbb a kezelés, s azon kívül többet is kamatoz. Azonkívül, igaz ugyan, hogy korábbi időkben csak az által lehetett a földbirtokon segíteni, ha ily utón nyitottak forrást pénz-szerzésre, de ujabb időben sok jelzálogbank keletkezett az országban, p. o. a magyar hitelbank, ezek mindnyájan földbirtokra adnak pénzt, s igy a földbirtoknak nincs annyira szüksége ezen pénzekre is, mint ezelőtt volt; ha kívántatik, az ezen alapokból adott kölesönöknél a betáblázás" igen könnyen átvihető azon kölcsönökre, melyeket az ujabban keletkezett jelzálogbankok adnak. En tehát takarékossági szempontból a pénzügyi bizottság jelentését pártolom annyival inkább, mert azt tartom, hogy ezen alapok, a javasolt kezelés folytán, sokkal többet fognak kamatozni, mint eddig. (Helyeslés.) Ivánka Imre: Valóban sajátságos érveknek voltunk tanúi, a kormánypárt, illetőleg a jobb oldal két tagja részéről, kik azon szempontból szólaltak fel, hogy a kormány kezéből vegyenek ki egy eszközt, mely hatalmának előmozdítására szolgál. Ezt minden oldalról, csak a jobboldalról nem vártam volna; de én nem is itt keresem az érvet. Itt oly kölcsön elvétele szándékoitatik, mely Tőidre és realitásokra van alapítva és az igy visszakapott tőkéket ismét a börzei fluctuatiónak kívánják átadni. Ez a dolog veleje. Mert azon panasz, hogy akarnátok nem fizettetnek be rendesen, igen könnyen eloszlatható , ha alkalmaztatnak azon szabályok, a melyek péld. a magyar földhitelintézet részére meg vannak állapítva. Méltóztassanak azt, a ki egyszer elmarad a kamatfizetéssel, a legszigoruabban exequálni és bizonyosan inkább meg fogja fizetni a kamatot, minthogy elveszítse a pénzt. De hogy neki menjünk e földbirtokosoknak és tőlök azon tőkéket, melyek egész biztossággal vannak elhelyezve, elvegyük, és azon tőkét mozgóvá tegyük, helyesnek nem találom, hanem igen helyesnek tartom azt, hogy minél szigorúbb legyen az eljárás azok irányában, kik kötelezettségeiknek nem felelnek meg, de azoktól, a kik a kamatokat rendesen fizetik, elvenni a tőkét, nézetem szerint nem méltányos. (Helyeslés bal felől.) Elnök: Az első kérdés, vajon elfogadtatik-e a pénzügyi bizottság véleménye, vagy nemi Föl fog olvastatni a módositvány. Széll Kálmán jegyző (olvassa Simonyi Ernő módositványát): „Azon tőkék, melyek teljes biztosság mellett vannak magánosoknál eli