Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-120

326 120. országos Ülés február 14. 1870. ság javaslatát, hogy vannak tőkék, melyek biz­tonságban vannak ugyan a közvetlen adósnál, de már az örökösöknél nincsenek biztonságban En azt hiszem, hogy itt nem személyi garantiáról van szó, hanem szó van azon garantiáról, mit a betáblázással terhelt birtok nyújt. Azon garan­tia pedig, melyet a közvetlen adós részéről a birtok nyújt, ugyanazt az örökösök részéről is nyújtani fogja. Egy körülmény van csak, a melyre nézve gondoskodni kell. E körülmény az, hogy a ka­matok pontos behajtása által eleje vétessék a tőke oly mérvbeni felszaporodásának, midőn aztán a fedezetet képező birtok megszűnik garantia lenni. Ebből azonban nem az következik, hogy a tőkék átalában felmondassanak, hanem követ­kezik az, hogy a kamatok pontosan behajtas­sanak. En ennélfogva az indokolást nem látván helyesnek, a pénzügyi bizottság javaslatát el nem fogadhatom. Szontagh Pál (csanádi): T. képviselő ház! Én a pénzügyi bizottság javaslatának né­zeteiben osztozom és nem lehetek egészen azon véleményben, melyet Simonyi Ernő t. barátom az imént kifejezett, mert az én véleményem sze­rint nem az az értelme annak, mit a pénzügyi bi­zottság indítványoz, hogy a magánosoknál levő pénzek mindenesetre és minden körülmények közt hajtassanak be, hanem az, hogy valahára rendes, hogy ugy mondjam, a bankszerű kezelése eszközöltethessék ezen alapoknak; ha tehát még ott is, hol a tőkék veszélyeztetve nincsenek, de a kamatok rendesen és hogy ugy mondjam, órára be nem folynak, soha sem kezelheti akár a bel­ügyminisztérium, akár más misztérium az eíFéle ala­pokat tisztán; és épen azt akarja elérni a pénzügyi bi­zottság, hogy ott, hol órára megfizettetnek a magá­nosoktól is a kamatok, ott hagyja meg azokat a bel­ügyminisztérium. Ebbe a képviselő ház casuistice be nem folyhat, hanem e tekintetben az eljárást a miniszter belátására kell bizni; ott azonban, a hol bár biztonságban volnának a tőkék, de a kamatok rendetlenül fizettetnek, a pénzügyi bi­zottság azt javasolja, hogy azok behajtatván, közhitelben álló papírokban, melyek ki vannak a pénzügyi bizottság jelentésében jelölve, fektet­tessenek, azok kamatai órára befolyjanak. Ezt én a helyes pénzkezelés tekintetéből akkor is helyesnek láttam, helyesnek látom most is ós a pénzügyi bizottság véleményét végzés erejére óhaj­tanám emeltetni. (Helyeslés.) Nyáry Pál: T. ház! Én is nagyon saját­ságosnak látom a pénzügyi bizottság ezen indít­ványát. Mindenki tudja, hogy Magyarországnak, mint földmivelö országnak, alig van valamire nagyobb szüksége, mint hogy létrejöjjön oly in­j tézmény, mely által a földmivelö és földbirtokos I olcsóbb pénzhez juthat. Miután ez csak atomja úgyszólván ezen segély-intézménynek, én nem gondoltam azt, hogy a t. pénzügyi bizottság e részben indítványt teend ezen atom megsemmisí­tésére nézve is, hanem vártam, hogy megpendít egy nagy eszmét, egy oly eszmét, mely által létre hozassék a földmivelőket és földbirtokoso­kat segélyező pénzintézet. Fölhozatott igen t. előadó ur által, hogy igen sok pénz elveszett. Megvallom, ha az eddigi fönállott rendszabályok épségben vannak, én ezt nem tulajdonithatom azoknak, a kik tartoznak, hanem tulaj donitható azoknak, a kik kezelték e pénzt, mert ugy tu­dom, hogy az eddigi szabályok szerint összeírást kellett a vagyonról bemutatni, melynek követ­keztében megtörtént a betáblázás. Ha tehát mégis hiány van, azért az én felfogásom szerint a legszigorúbb felelősségre vonandó azon egyén, ki az ily pénzeket kezeli. En annál fogva igen helytelennek találnám azt, ha a t ház most oly határozatot hozna, mely megfosztaná a földbirto­kosokat egy nagy jótékonyságtól épen akkor, midőn Magyarország pénzkrizisben van, és midőn pénzhez oly nehezen lehet jutni, mint talán soha máskor. (Helyeslés bal felől.) Halász Boldizsár: T. ház! Én azt hiszem, a képviselő háznak nincs is joga magá­nosok hitelét ily utasításadással csökkenteni. De a miniszteri felelőssséggel sem egyezne meg, ha a ház utasítaná a minisztert, hogy miként kezelje a rábízott pénzeket. En azért a pénzügyi bi­zottság véleményét mellőzendőnek tartom, mert annak, a ki a pénzt kezeli tudja, mi kell, hogy az biztos helyen van-e elhelyezve. Ha e pénzek felmondatnak, ez által a hitel csökkentetnék, nemcsak a magánosok irányában, hanem a meny­nyiben itt ki vannak jelölve e czélra bizonyos pénzintézetek^ a többi ilynemű pénzintézetek irá­nyában is. Átalában én sem a magánosok, sem [ az ország érdekével, sem a miniszteri felelősség­gel nem tartom összeegyeztethetőnek azon uta­sítást, melyet a pénzügyi bizottság a miniszter­nek adatni kivan. Pulszky Ferencz: Nézetem szerint a kormány és az állam nem bank, és a pénzek bankszerű kezelésébe, tőzsde-üzérkedésekbe nem ereszkedhetik; ugyanazért én inkább azt kíván­nám , hogy az állam minél kevésbé kezelje a pénzt és inkább fogadná el azon rendszert, mely Angliában gyakoroltatik, hol a kormány nem kezel semmi pénzt, mert minden pénzét át­adta a banknak, és arra csak egyszerűen utal­ványoz. A pénzkezelés nem az állam dolga és nagyon csodálkozom, hogy épen amaz oldalról történt a támadás. Jól tudjuk, hogy Magyaror­szágban eddig ily pénzek adása bizonyos patro-

Next

/
Thumbnails
Contents