Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-120

120. országos Ülés február 14. 1870. 325 szem, a t. képviselő ur teljesen megelégedhetik. | (Helyeslés.) Elnök : Méltóztatnak tudomásul venni a i miniszter ur feleletét? (Tudomásul veszszük!) Je- j lenleg tehát a határozati javaslatnak egyéb eredménye nem lesz, minthogy a miniszter ur válasza tudomásul vétetik és az előirányzott 18.788 frt megszavaztatik. Csak azt kell még megjegyeznem, hogy ezen 15,000 frt nem az évi rendes bevételekből áll, hanem a hátralékokból befolyandó összegekből. Zsedényi Ede előadó: T. ház! Tegnap már felolvastam volt a pénzügyi bizottságnak illető jelentését, de akkor már kimenő-félben voltak at. ház tagjai, sazért most még egyszer fel fogom olvasni. (Olvassa:) „Ez alkalommal a belügyminiszter bemutatta a magyarországi és erdélyi közalapok vagyoni állásáról szóló kimutatást, hogy a tavalyi költségvetés megállapításánál nyilvánított kívánat szerint kiindulásul szolgáljon az alapoknak czélba vett jövedelmi rendezésénél. A bizottság tekintve azt, hogy ezen alapok közül némelyeknek eredeti rendeltetése már megszűnt és másoknak határozott rendeltetése máig sincsen, a belügyminisztert oda utasitandónak véleményezi, hogy ezen nehézségek elhárítása s az ügykezelés könnyítése és egyszerűsítése iránt javaslatot terjeszszen az országgyűlés elé, addig is azonban a magánosoknak kölcsönzött tőkéket halasztás nélkül felmondván, a befizetendő pénzeket csak is magyar állam-, magyar földtehermentesitési- és magyar földhitelintézeti kötvényekbe helyeztesse el, magától értetvén, hogy azon adósokkal szemközt, kik a kamatokat rendesen fizették, a tőketörlesztési határnapok megállapításánál kellő kímélet tanúsítandó. Elnök: Elfogadja a t. ház a pénzügyi bizottságnak felolvasott véleményét ? (Elfogadjuk !) Ez tehát mint határozat fog a jegyzőkönyvbe vezettetni. Simonyi Ernő: T. ház! Egy tétel van a pénzügyi bizottság jelentésében, mely azt javasolja, hogy minden magánosaknál levő tőkéket a kormány, vagy is az illető minisztérium, i azonnal felmondjon. Ha e tőkéknek azonnali befektetése valami más hasznos czélokra szükséges, akkor fel kell azokat mondani; hanem különben ha tökéletes biztosíték mellett vannak magánosoknál ily tőkék elhelyezve, én egy általában nem látom át, hogy mi indíthatta a pénzügyi bizottságot arra, hogy azt a magánosoknál felmondván, • hitelintézeteknél tegye le. Tudjuk, hogy Ma- J gyarországban a pénzbeli viszonyok olyanok, hogy igen nehéz magános embernek még a legjobb biztosíték mellett is méltányos kamat mellett nagyobb összeget kapni. Ha tehát ezen pénzeknek egyes összegei magánosoknál, de tökéletes biztosíték mellett el vannak helyezve, azt hiszem, hogy az ezentúl is ott maradhat mind addig, míg az országnak nem lesz ezen összegekre szüksége, hogy azt más czélokra fordítsa. Zsedényi Ede előadó : A pénzügyi bizottságot felolvasott javaslatára azon körülmény indította, hogy ezen különféle alapok épen az által csökkentek annyira, hogy el voltak helyezve nem biztos embereknél, minek folytán szükségesnek tartotta általán véve a magánosoknál levő tökéket felmondani, melyek mégis nem oly biztosak, mintha ezen tőkék a javasolt módon helyeztetnének el, mert meglehet, hogy a pénzek bizonyos egyénnél egészen biztosak, de az örökösöknél már nem; azt hitte tehát a pénzügyi bizottság, hogy ily összegek biztosan, csak magyar földhitelintézeti kötvényekbe vagy a magyar vasúti kölcsön papírjaiba fektethetők. Egyébiránt Simonyi Ernő képviselő úr kivánatának a bizottság javaslata eleget tesz; a mennyiben azt mondja, hogy azokra, kik a kamatokat rendesen fizetik, némi tekintettel legyen a minisztérium, s ezeknek ne mondja fel a tőkét. (Helyeslés.) Simonyi Ernő: Azt hiszem, t. ház, azon ellenvetés, hogy sokat vesztettek ezen alapok, állhat a múltra, mikor az ország vagyona oly kezekben volt, melyek az országgyűlésnek felelősek nem voltak. A miniszternek, a ki az országgyűlésnek felelős, kötelessége nézni arra, hogy akármely részét az ország vagyonának helyezi el, azt tökéletes biztosíték mellett tegye. En ugy tudom, a magyar törvények szerint magánosoknál is lehet ugy helyezni el tőkéket, hogy azok teljesen biztosak legyenek, ha azok fekvő vagyonra betáblázás mellett adatnak. Ily elhelyezés mellett én semmi veszélyt nem látok, mig azt tartom, hogy ezáltal, bár nem tudom, kiknél vannak ily pénzek és igy nem vezethet semmi magánérdek, sok család fogna zavarba helyeztetni, és hogy ha a kormánynak ezen eljárását követnék, a káptalanok és más hiteles helyek is, számtalan milliomokra menő tőkék fogván felmondatni, sokaknak igen nagy kár okoztatnék; azon véleményben vagyok tehát, hogy ott, hol biztosan vannak e pénzek elhelyezve, maradjanak meg ezentúl is, s csak a hol nincsenek biztosítva, mondassanak föl. Szilágyi Virgil: A pénzügyi bizottság indítványának azon motiválását illetőleg akarok észrevételt tenni, a mit Zsedényi előadó ur az imént előterjesztett, hogy t. i. az alapítványi tőkék átalánosan felmondassanak, mit én részemről fel nem tudok fogni, legalább annak okszerűségét vagy közgazdasági helyességét be nem látom. Előadó ur azzal indokolja a pénzügyi bizott-