Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.
Ülésnapok - 1869-106
106. országos Ülés január 27. 1870, 21 jesztett tervet, hogy e tekintetben egy bizottság küldessék ki, helyeslem; csak annyit volnék még bátor hozzá tenni az ő nézetéhez, hogy e küldöttség csak ugy fog czéljának megfelelni, hogy ha egy részről abban a pártok képviselve lesznek, és pedig' kellő arányban és számban, s hogy ez megtörténhessék a tagok száma kissé szaporittatni fog, s hogyha e küldöttség nem csupán arra fogja szorítani működését, hogy azon adatokra nézve, melyeket Hollán államtitkár ur í'uhozofct, constatálja: hitelesek-e vagy nem ? de hogy kiterjeszsze figyelmét mindazoknak részleteire, melyek itt fölhozattak a közlekedési minisztériumnak minden eljárására e tekintetben. (Helyeslés bal felől.) Ha ez igy fog megtörténni, akkor hiszem, helyre állhat azon bizalom, melyre minden kormánynak, de legkülönösebben a mi, működni még alig kezdett kormányunknak szüksége van. (Helyeslés lal felől.) Berzenczey László: Azért szólalok föl, tisztelt ház, nehogy azt mondják, hogy bedugták a szájamat, mert én is vasúti szolgálatban vagyok. Igaz, én is vasúti szolgálatban vagyok; írtak is róla annak idejében az újságok eleget; de én mindamellett szabadon mondom el véleményemet. Az igaz, hogy jöttek hazánkba idegenek, különösen angolok, hogy itt kenyeret keressenek, mert azt mondják, hogy az idevalóknak nem lehet hasznát venni. Azt mondják : a háládatlanság a legcsunyább vétek, lehet azt mondják, hogy hálátlan vagyok, mert nem tudhatom, vajon a közlekedési minisztérium egyes tagjai nem voltak-e alattomban ellene az én alkalmaztatásomnak ; de ha nem is voltak, már csupa háladatosságból sem hallgathatok el oly dolgokat, melyeket különben tartoznék elmondani. Sokat beszéltek t. ház e dologról, és tán meg is unta a t. ház ; (Igaz ':) én velem nem fogják megunni magokat. (Élénk derültség.) Mondok egy történetet, és pedig onnan, a hol önök nem voltak, de én voltam: Chinából. Ha Chinában valaki megharagszik valakire, ha nem tud máskép boszut állani, mivel a chinai igen keveset ragaszkodik az élethez, elmegy annak földére, és kést üt a saját gyomrába és meghal; ezáltal aztán a föld tulajdonosának el kell pusztulnia. Miért 1 Mert törvény van arra, mely vizsgálatot rendel a fölött, hogy miért ölte meg magát azon ember s miért épen amannak a földén ? Egész codex van arra, hogy miként kell megvizsgálni. A hullát verembe teszik spiritusban, s hogy kitudják, maga ölte-e meg magát vagy a földtulajdonosa, és hogy mért ölhette meg önmagát, azt megint a doktorok mutatják ki, persze annak az embernek a költségén, a kinek földén megölte magát. (Derültség.) Ezután a doktorok — nálunk szaktudóK.ÉPV. H. NAPLÓ 1841 V. ; soknak hiyják— éhekig vitatkoznak s akkor át| veszik az ügyet a mandarinok— nálunk a kormányférfiak — és még tovább vitatkoznak s ez mind azon ember költségén megy. Az ily vizsgálatnak véget még egy sem érte meg, hanem mindenik bele pusztult; és én találkoztam ehinaival, a ki azt mondta, hogy ez igen jó törvény, mert legalább minden ember ügyel arra, hogy másokat a maga ellenségévé ne tegyen.' így van Hollán Ernő államtitkár ur is. Volt néhány év előtt egy emigráns —épen most jut eszembe — kire a magyar emigrátio nem igen ; volt büszke. Ez egyszer valakinek irt levelet, melyben megköszönte neki az agitatióra küldött pénzt. A levél elfogatott, felbontották, és az illetőt, kihez e levél czimezve volt, faggatták, kínozták, büntették. Ez a legkönnyebb mód arra, hogy valakit bajba hozzunk. Szerencse, hogy nem Chinában va! gyünk; mert akkor ugyan nagy bajba jönne Hol{ 'án Ernő ur, melyből soha se tisztulna ki. Arról történtek panaszok, hogy nem hirdetj tetik csőd a vasutak építésére nézve, és hogy minden titokban történik. • Az igaz, hogy mi nem tudunk e dolgokról semmit; de méltóztassanak el• menni a börzére, ott az utolsó izraelita kereskedő I is ismeri a feltételeket. Mi például Maros-VásárI helyen nem ismertük a concessiót, melyet a vállalkozók kaptak, nem is tudtuk tőlük megkapni I a pontokat, de a pesti plutokratia már régen az! előtt ismerte a pontokat. Különben a mi vasuj tünk, a székely vasút is igen roszul ütött ki, ' mert annyit sem kaptunk, a mennyit a Schmerlingféle terv szerint kaptunk volna. Megkaptuk, mint Kemény (labor szokta mondani, az egér farkát, ! az egyszárnyú vonalat, mely érint a Székely i földön két várost; hanem ezután mindjárt átmegy a Szász földre Brassó felé és ott öt szász várost : érint. Meglehet, azért elcsapnak a miért ezt mond( tam, hanem én nem tehetek róla. Mi erre nézve a nyilvánosságot nem ellenzéki szempontból kívánjuk, hanem azért, hogy a közvélemény minden pártkülönbség nélkül a korj mányt ne gáncsolhassa e miatt: mert ha igy tesz, < akkor az ország javára többet tehet, mint ellen• kező esetben. A vasutakra nézve átalában ugy folyt az alku, hogy mi abból semmit sem tudtunk ; ha tudtunk volna előre ezen alkuról valamit, a melybe most Hollán Ernő képviselő ur belehozatott , bizony semmi vita nem történt volna. De politikai oldala is van a dolognak ép ugy, mint a hires suezi csatornának, a melyről az angol hires mérnökök azt mondták, hogy lehetetlen létesíteni, mert mihelyt átvágják Afrikát, a veres tenger a közép tengerbe folyik és vége lesz a világnak. Ezt mondták a hires angol 4
