Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-117

117. országos illés február 10. 1870. 275 Tény az, hogy egészséges testben lakik egészséges lelki és testi erő; tény az, hogy fő­feltétele ez az egyén tevékenységi képességének, és az összes egyének tevékenységi képessége mi más, mint az állam produktív tehetségének ösz­szesége. Az állam produktív tehetsége azt hi­szem nem más, mint az állam hatalmának s az állam jólétének kifejezése. Es épen azért, t. ház, miad azok, melyek közegészségi szempont­ból megoldják azon föltételeket, melyek az egye­sek életszükségére vonatkoznak, megoldják egy­úttal az állam legnagyobb és legfontosabb kér­dését. Azért a törvényhozásnak nem szabad figye­lem nélkül hagyni a köz egészségügy ismeretét és természetét; nem szabad azért, mert az ál­lam jólétének, munkaképességének alapja, az az : az állam fölvirágozásának föltétele. Minde­nütt, de kiválólag nálunk, hol átalánosan elis­mert tény, hogy a szaporodás, a munka-erő ho­nunkban mii}'' kevés. A tudomány és tapasztalás mindinkább azon meggyőződésre jutott, hogy az állam nagy gazdászati intézkedései közt sokkal fontosabb, sokkal könnyebb dolog elejét venni, ugy szólva fölfogni ugy az egyesek, mint a tö­megeknél, mint a már létező és romboló beteg­ségeket orvosolni. A mi a betegápolást illeti, bár ez is sok kívánni valót hagy fenn, de mivel az állam, a társadalom humanistikus szempontoknál fogva nálunk már régen gondjai közé vette a beteg­ápolás kérdését: nem arról akarok szólani, ha­nem az ujabb időknek azon vívmányairól, melyek a közegészségi tannak értelmét és érdemét kieme­lik. Nem akarom registrálni ezen vivmányokat, csak bátor vagyok a t. háznak figyelmét föl­hívni arra, hogy elkezdve az iskolák- s fegyenez­házaknál már figyelemre méltatott tér- s légfo­gati szükséges élettani mértéktől, figyelembe véve mindazon ártalmakat, melyek az emberre nézve a légben, a vízben, földben vannak, le mindazon követelésekig, melyek az építkezések, gyárak, csatornák, vízvezetési tisztaság s venti­latiónál fogva szemmel tartandók; — figyelem­be véve még a tudomány- s tapasztalásnak azon vívmányait, melyek a járványok okait már elő­re tanulmányozva, fürkészve, az emberi társa­dalmat már oda vezetik, hogy míg azelőtt az emberiség ugy szólván állad tétlenségben, s re­signátióval hajtá le fejét a járványok csapása előtt, ma már lassan, lassan a járványok okai leálczáztatván, mindinkább ártalmatlanabbakká tétetnek. Nagyon sajnos, hogy honunkból nem idéz­hetek erre nézve eseteket és meggyőző példá­kat, de épen már maga az is mutatja közegész­ségi intézményeink hiányait, hogy még ezeknek szabályos registratiójával sem birunk. Engedje meg a t. ház megjegyeznem, hogy mindazon vívmányok, melyek a közegészségügyi téren tótettek, nem mások, mint épen azon vív­mányok, melyek a természettudományok müve­lésében és azoknak az ipar- és kereskedelem terén alkalmazásában nyertek kifejezést. Itt is a természettudományok törvényeinek az életre való alkalmazása az, mely ezen vivmá­nyokat constatirozza. Nem idézhetvén honunkból erre nézve ada­tokat, engedje meg a t. ház, hogy azon nemzet életéből vegyek egy példát, a mely nemzethez gyakorlatiassága- és szabadságszeretetenél fogva a háznak kitűnő szónokai annyiszor és annyiszor fordulnak. Simon, az angol minisztertanács orvosi tisztje, pontos kísérleteket és kutatásokat tétetett arra nézve évek során át, miszerint kitűnjék az, hogy van-e ezen intézkedéseknek speciális értéke. És az ő jelentéséből mi tűnik ki? Kitűnik az, hogy azóta, mióta az üdvös közegészségügyi intézke­dések a gyakorlati életben, a társadalomban föl­ismertetnek és helyesen alkalmaztatnak, az ál­tala tett kutatások és szabatos statistikai kimu­tatások szerint, a melyeket 25 angol városban tett, azon eredményre jött, hogy minden 10,000 lélek után a közegészségügyi intézkedések élet­beléptetése után 29 egyén élete mentetett meg. Fontos azon tapasztalás, a mely a gümő­kórra nézve fenn áll; itt meg kell jegyeznem, hogy azon tapasztaláshoz jutottak a statistikai kimu­tatások nyomán, hogy a talajnak kiszárítása ál­tal ezen mellbetegségek nagy százalókkal estek az azelőtt uralkodott területen. Tovább megyek, és különösen fölhívom figyel­müket azon pontra, a mely leglényegesebb. (Halljuk.!) 1848-ban, 1854-ben és 1866-ban cholera­járványok uralkodtak. Kitűnt a kutatások szerint, hogy a szerint, a mint a közegészségtani ifjabb intézkedések még nem voltak megtéve 1848 ban, félig voltak megtéve 1854-ben, és 1866-ban teljesen, épen azon aránj'ok szerint csökkentek a eholerajár­ványnak áldozatai ugy annyira, miszerint hatá­rozottan kimondhatom, hogy ezen pusztító rémje az emberiségnek helyes közegészségügyi intézke­dések nyomán le lesz álczázva és ijesztő hatását el fogja veszteni. De nem fárasztom a t. ház figyelmét to­vább e téren. Áttérek mostan arra, hogy ezen közegész­ségügy tulajdonkép mikép kell hogy kezeltessék, és ez reánk nézve, kik alakuló állam vagyunk, nagyon fontos. 35*

Next

/
Thumbnails
Contents