Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-117

268 117. országos ülés február 10. 1870. Imre a legjobbaknak tartja ugyanazokat, kik a i megyében meg sem jelentek, de azt talán még i sem tartja jónak, hogy mégis 400*) írt fizeté- [ sük vaD. Ivánka Imre : Ez nagyon kár! Irányi Dániel : Ezt t. barátom sem fogja helyeselni, és ha ezen főispánok és egyéb néven Devezett megyei kormányzók fizetését túl­ságosnak tartjuk, még azonkívül aránytalannak is tartom az egyes megyék íőispánjainak fizeté­sét; mert ha Pest, Bács, Bihar megyék főis­pánjai 4000 frtot húznak, akkor nem tudom, miért buz például Csanád, Győr, Turócz, Ugo­csa, Zaránd és Kővár vidék kormányzója ugyan­annyit. Csanád megye 29 •mértföldnyi terület­tel bir, Győr 28, Turócz 21, Ugocsa 22, Zaránd 25, Kővár vidéke pedig épen csak 18 mértföld­nyivel, és mégis mindezen megyék főispánjai 4000 frtot húznak, ép ugy, mint a legnagyobb megyékéi. Én ezt az osztó igazsággal ellenkező­nek tartom, ennélfogva indokoltnak látom azon indítványomat , miszerint a főispánok fizetése kik 4000 vagy 3500 frtot húznak, 3000 frtra szállittassék le. (Bal felől helyeslés.) Engedje meg a t, ház, hogy e tárgygyal kapcsolatban egyúttal azon viszásságra — hogy ne mondjam visszaélésre — figyelmeztessem, melyet a főispáni hivatalok betöltésénél tapasztalunk. (Bal felől: Ugy van!) Ha végig nézem az 1867-ki fő­ispánok, főkapitányok és főkirálybirák neveit, azt találom, hogy valamennyien — csaknem vala­mennyien — vagy a mágnások, vagy legalább a gazdag birtokos osztályból választattak. (Ugy van! bal felől.) Midőn a megyei bizottságokat azért kárhoztatjuk, hogy csak a nagyobb neme­seket, a nagyobb birtokosokat emelik megyei hivatalokba, azzal mentik magukat, hogy nem találkoznak a polgári osztály, vagy pedig sze­gény kisebb nemesek, szóval a középosztály közt olyanok, kik a csekély fizetés mellett me­gyei hivatalra vállalkoznának. De ugy látszik, a 4000 frtnyi fizetés mellett vállalkoznék pol­gári születésű vagy szegény nemes is, mert azt csak nem fogja mondani a t. miniszter ur, hogy a szegényebb nemes vagy polgári születésűek közt nincs főispáni hivatalra érdemes férfi; ha van miniszterségre s államtitkárságra való, ak­kor azt gondolom: találkoznának főispáni hivatalra valók is, különösen némely polgári születésű fér­fiak tudományát, érdemeit egybevetve egyné­mely főispán tudományával és érdemeivel. Ezt, t. ház, kötelességemnek tartottam fel­említeni, nem azért, mintha orvoslást várnék a jelen kormánytól, melyet aristokrata-conservativ szellem leng át; nem is azért, mintha a t. ház határozatát akarnám e részben felhívni, hanem azért, mert ezt népképviselői állásomnál fogva előhozni kötelességemnek tartottam. Én orvoslást várok részint a megyék demokraticus alapon le­endő szervezésétől, részint — és pedig főleg —­a középosztálynak önerejére és önméltósága ér­zetére való ébredésétől Ajánlom a t. háznak indítványomat, mely ekként szól (Olvassa:) „Azon főispánok, főkapitá­nyok és főkirálybirák fizetése, kik 3000 írtnál töb­bet húznak, 30ü0 frtra leszállittatik." (Helyeslés hal felől.) Mihályi Péter jegyző (újra felolvas­sa Irányi Dániel indítványát). Henszlmann Imre: T. ház! A fize­tések megállapításainál szükségesnek tartom, hogy legyen bizonyos elv, mely szerint egyik állomás fizetését a másikéval összehasonlítani lehessen, legyen mint a franczia mondja: „mesure etalon." Az absolut államokban, tudjuk, hogy ezen össze­hasonlító mérvül a katonaság fizetése vétetik; pl. Oroszországban minden civil hivatalnoknak katonai rangja van, és a szerint fizetik is. Én azt hiszem, ezen elvnek ellentétesen: demokrata és alkotmányos államokban inkább a tanári kar­ból kell venni ezen összehasonlító mérvet. Legyen tehát szabad nekem is a főispánok fizetését ösz­szehasonlitanom az egyetemi tanárok fizetésével. Én az egyetemi tanárt működésében, — nem sze­mélyében, mert e tekintetben mindkettő egy­aránt tiszteletreméltó lehet — mindenesetre többre becsülöm, mint a főispánt; mert az egyetemi tanár sokkal többet tett, mielőtt tanárrá lett, „plura túlit fecitque puer, sudavit et alsit", mint a főispán, mielőtt azzá lett; másrészt pe­dig az egyetemi tanár hatása, ha jó tanár, sok­kal nagyobb, mint a főispáné, mert az kiterjed egy egész nemzedékre. Ha már most egy egye­temi tanárnak nálunk csak 3000 frtot fizetnek, én azt hiszem, a főispán is tökéletesen megelé­gedhetik 3000 írt. fizetéssel, s azért Irányi kép­viselőtársam indítványát teljes szívből pártolom. (Helyeslés bal felől.) Szilágyi Lajos : T. ház! Ivem hiszem ugyan magamat hivatva ez oldalról indítványt tenni a kormány általi kinevezéstől függő hiva­talnokok fizetésének felemelésére nézve; de nem tehetem, hogy azon aránytalanság miatt, melyet az erdélyi részeket illetőleg ezen j'költségvetésben újból tapasztalok, a főisj^ánok fizetését illetőleg föl ne szólaljak. Ugyanis, miután a belügy­miniszter ur semmi indokolást költségvetéséhez — tudtomra legalább — be nem adott, kénytelen vol­tam a költségvetésből és a pénzügyi bizottság jelen­téséből kiokoskodni, hogy mi az erdélyi főispá­nok és főkirálybirák fizetése felemelésének alapja, és ezekből arra az eredményre jöttem, hogy azért emeltetett fel némelyek fizetése, mert némely széknek vagy megyének nagyobb lakossága van.

Next

/
Thumbnails
Contents