Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.
Ülésnapok - 1869-117
268 117. országos ülés február 10. 1870. Imre a legjobbaknak tartja ugyanazokat, kik a i megyében meg sem jelentek, de azt talán még i sem tartja jónak, hogy mégis 400*) írt fizeté- [ sük vaD. Ivánka Imre : Ez nagyon kár! Irányi Dániel : Ezt t. barátom sem fogja helyeselni, és ha ezen főispánok és egyéb néven Devezett megyei kormányzók fizetését túlságosnak tartjuk, még azonkívül aránytalannak is tartom az egyes megyék íőispánjainak fizetését; mert ha Pest, Bács, Bihar megyék főispánjai 4000 frtot húznak, akkor nem tudom, miért buz például Csanád, Győr, Turócz, Ugocsa, Zaránd és Kővár vidék kormányzója ugyanannyit. Csanád megye 29 •mértföldnyi területtel bir, Győr 28, Turócz 21, Ugocsa 22, Zaránd 25, Kővár vidéke pedig épen csak 18 mértföldnyivel, és mégis mindezen megyék főispánjai 4000 frtot húznak, ép ugy, mint a legnagyobb megyékéi. Én ezt az osztó igazsággal ellenkezőnek tartom, ennélfogva indokoltnak látom azon indítványomat , miszerint a főispánok fizetése kik 4000 vagy 3500 frtot húznak, 3000 frtra szállittassék le. (Bal felől helyeslés.) Engedje meg a t, ház, hogy e tárgygyal kapcsolatban egyúttal azon viszásságra — hogy ne mondjam visszaélésre — figyelmeztessem, melyet a főispáni hivatalok betöltésénél tapasztalunk. (Bal felől: Ugy van!) Ha végig nézem az 1867-ki főispánok, főkapitányok és főkirálybirák neveit, azt találom, hogy valamennyien — csaknem valamennyien — vagy a mágnások, vagy legalább a gazdag birtokos osztályból választattak. (Ugy van! bal felől.) Midőn a megyei bizottságokat azért kárhoztatjuk, hogy csak a nagyobb nemeseket, a nagyobb birtokosokat emelik megyei hivatalokba, azzal mentik magukat, hogy nem találkoznak a polgári osztály, vagy pedig szegény kisebb nemesek, szóval a középosztály közt olyanok, kik a csekély fizetés mellett megyei hivatalra vállalkoznának. De ugy látszik, a 4000 frtnyi fizetés mellett vállalkoznék polgári születésű vagy szegény nemes is, mert azt csak nem fogja mondani a t. miniszter ur, hogy a szegényebb nemes vagy polgári születésűek közt nincs főispáni hivatalra érdemes férfi; ha van miniszterségre s államtitkárságra való, akkor azt gondolom: találkoznának főispáni hivatalra valók is, különösen némely polgári születésű férfiak tudományát, érdemeit egybevetve egynémely főispán tudományával és érdemeivel. Ezt, t. ház, kötelességemnek tartottam felemlíteni, nem azért, mintha orvoslást várnék a jelen kormánytól, melyet aristokrata-conservativ szellem leng át; nem is azért, mintha a t. ház határozatát akarnám e részben felhívni, hanem azért, mert ezt népképviselői állásomnál fogva előhozni kötelességemnek tartottam. Én orvoslást várok részint a megyék demokraticus alapon leendő szervezésétől, részint — és pedig főleg —a középosztálynak önerejére és önméltósága érzetére való ébredésétől Ajánlom a t. háznak indítványomat, mely ekként szól (Olvassa:) „Azon főispánok, főkapitányok és főkirálybirák fizetése, kik 3000 írtnál többet húznak, 30ü0 frtra leszállittatik." (Helyeslés hal felől.) Mihályi Péter jegyző (újra felolvassa Irányi Dániel indítványát). Henszlmann Imre: T. ház! A fizetések megállapításainál szükségesnek tartom, hogy legyen bizonyos elv, mely szerint egyik állomás fizetését a másikéval összehasonlítani lehessen, legyen mint a franczia mondja: „mesure etalon." Az absolut államokban, tudjuk, hogy ezen összehasonlító mérvül a katonaság fizetése vétetik; pl. Oroszországban minden civil hivatalnoknak katonai rangja van, és a szerint fizetik is. Én azt hiszem, ezen elvnek ellentétesen: demokrata és alkotmányos államokban inkább a tanári karból kell venni ezen összehasonlító mérvet. Legyen tehát szabad nekem is a főispánok fizetését öszszehasonlitanom az egyetemi tanárok fizetésével. Én az egyetemi tanárt működésében, — nem személyében, mert e tekintetben mindkettő egyaránt tiszteletreméltó lehet — mindenesetre többre becsülöm, mint a főispánt; mert az egyetemi tanár sokkal többet tett, mielőtt tanárrá lett, „plura túlit fecitque puer, sudavit et alsit", mint a főispán, mielőtt azzá lett; másrészt pedig az egyetemi tanár hatása, ha jó tanár, sokkal nagyobb, mint a főispáné, mert az kiterjed egy egész nemzedékre. Ha már most egy egyetemi tanárnak nálunk csak 3000 frtot fizetnek, én azt hiszem, a főispán is tökéletesen megelégedhetik 3000 írt. fizetéssel, s azért Irányi képviselőtársam indítványát teljes szívből pártolom. (Helyeslés bal felől.) Szilágyi Lajos : T. ház! Ivem hiszem ugyan magamat hivatva ez oldalról indítványt tenni a kormány általi kinevezéstől függő hivatalnokok fizetésének felemelésére nézve; de nem tehetem, hogy azon aránytalanság miatt, melyet az erdélyi részeket illetőleg ezen j'költségvetésben újból tapasztalok, a főisj^ánok fizetését illetőleg föl ne szólaljak. Ugyanis, miután a belügyminiszter ur semmi indokolást költségvetéséhez — tudtomra legalább — be nem adott, kénytelen voltam a költségvetésből és a pénzügyi bizottság jelentéséből kiokoskodni, hogy mi az erdélyi főispánok és főkirálybirák fizetése felemelésének alapja, és ezekből arra az eredményre jöttem, hogy azért emeltetett fel némelyek fizetése, mert némely széknek vagy megyének nagyobb lakossága van.