Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.
Ülésnapok - 1869-117
266 117. országos Ülés február 10. 1870. közt az indítvány elfogadását nem tartom egészen czélszerünek, a magam állását tekintve pedig igen kívánatosnak tartanám, hogy a megyék irányában virement által meg levén kötve, e tekintetben szorosan csak ahhoz tarthatnám magamat, a mi alapul szolgált költségvetésem beadására. Eddig is azon eljárást követtem, mert minisztériumomnak a t. ház által adott engedély következtében, a megyék számára egy negyed részét kirendeltem azon összegnek, mely a beterjesztett költségvetés szerint ezen három hónapra esik. De nem látok semmi összeütközést a logikával abban sem, mit e tárgyra vonatkozólag Tóth Vilmos itten megérintett, hogy t. i. ezen évben nem látja lehetségesnek, illetőleg nem czélirányosnak, miszerint ezen virement kérdése annyira szoríttassák meg a minisztérium kebelében. Erre vonatkozólag az ellenfél részéről fölhozatott, hogy ez szomorú, mert ebből azon tanúságot lehetne vonni, hogy nincsen a belügyminiszter szándékában: a megyéket a házi pénztár jogával fölruházni. Részemről kénytelen vagyok kijelenteni, hogy ezen megkülönböztetésből épen az ellenkezőre lehet következtetni; mert ámbár nem titkolhatom el. hogy még a házi pénztár visszaállítása a megyékben nevezetes nehézségekkel lesz összekötve, — különösen, ha a másik elvet is tekintjük, melyet részemről igen kívánnék föntartatni, hogy tudniillik a megyék históriai határai ezúttal érintetlenül hagyassanak ; — (Élénk helyeslés minden oldalról) és ámbár megvallom, hogy a tanáeskozmány alatt kifejtett eszméknél fogva még nem mondhatom megérettnek még a magam agyában is azon eszmét, mikép legyen összeegyeztethető egyrészt a históriai határok tiszteletben tartása, másrészt azon elv, melyet magaménak vallok, hogy a megyéknek régi domesticális joga meg ne sértessék, s igy nem látom még a kérdést egészen érett állapotban : — mégis mindenesetre szükségesnek tartom fogalmazni a belügyminisztérium részéről, hogy a házi pénztár jogát a törvényhatóságoknak visszaadatni kívánom. Remélem tehát, hogy a jövő költségvetés alkalmával ezen kérdés ily alakban a képviselőházban előfordulni nem fog ; jelenleg azonban azon adatok, melyek a költségvetésre alapul szolgáltak, és melyek szerint kénytelen voltam a belügyminisztérium költségvetését megállapítani, nem anynyíra szabatosak, hogy minden virement kizárását lehetségessé tennék. Ne méltóztassék e tekintetben csak a belügyminisztériumot vádolni. — En bizonyosan nem akarok vádat emelni a törvényhatóságok ellenébe, hozhatnéK föl eseteket, midőn a belügyminisztériumnak praeclusiv-terminus volt kiszabva a budgettárgyalás alkalmával , mely alatt kénytelen a költségvetést a képviselőház elé terjeszteni; a belügyminisztérium fölszólította, kérte a törvényhatóságokat: hogy egyes kérdésekre adjanak fölvilágosítást, és még mai napig sem érkezett válasz. Azon alap, mely közkézen forog a t. képviselő urak közt, nem is volt ugy beadva a költségvetés tárgyalása alkalmával, hogy az oly kiindulási pont legyen, mely tökéletes mathematikai biztossággal lett volna kidolgozva, hanem csak megközelítőleg sorolta fői az adatokat. Tehát avval zárom be előterjesztésemet: méltóztassék ezen nehézségeket figyelembe véve, még ezúttal a virement-t a megyék közt, ugy a mint a múlt esztendőben volt megadva, ezen évre is megadni. (Élénk helyeslés jobb felől.) Elnök: Méltóztassék a t. ház nyilatkozni : elfogadja-e az indítványt, vagy külön tárgyalásra kívánja kitüzetni? (Nem kell külön tárgyalás!) A kérdés talán az volna: elfogadja-e a t. ház a Huszár képviselő ur által beadott indítványt? mely föl fog még egyszer olvastatni. Széll Kálmán jegyző (újra fölolvassa Huszár Imre indítványát.) Elnök : Elfogadja a t. ház ezen indítványt? (Elfogadjuk! Mások: Nem fogadjuk el!) & kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik. Fölkiáltások bal felől: Itt a többség.') Most, a kik el nem fogadják, méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik) A többség nem fogadja el az indítványt. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 2-ik tételt.) AJL erdélyi megyék, székek és vidékek közigazgatási költségei 338,680 frt. Zsedényi Ede előadó: 1869-re engedélyezve volt 385,0S0 frt, most tehát kevesebb kéretik 46,500 írttal, miután azonban a tavalyi összegben az erdélyi főispánok, kapitányok és főbirák fizetése is foglaltattak, melyek most a 4-ik rovat alatt előirányoztatnak, a különbség elenyészik. Elnök : Elfogadja a t. ház a 1 2-ik tételt 1 Szilágyi Lajos : T. ház! En azon biztos reményben Írattam föl magamat szólásra, hogy a t. ház Huszár Imre tisztelt barátom indítványát el fogja fogadni és igy én is az erdélyi törvényhatóságokat illetőleg hasonló indítványt akartam beadni; de miután a többség ezt el nem fogadta, e részben nem kívánom a t. ház figyelmét fárasztani, indítványomat nem is fogom megtenni; hanem bátor vagyok ez alkalmat fölhasználni arra, hogy egyrészről egy tiszteletteljes kérdést, másrészről pedig egy kérést intézzek a belügyminiszter úrhoz.
