Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-117

264 1I7- országos ülés február 10. 1870. hogy a minisztérium mily indokból szokta levonásait eszközölni, t. i. minden indokolás nélkül törülnek s redukálnak ott, ahol s amennyit nekik tetszik. Ha tetszik, szolgálok speciális esettel. (Halljuk!) Három éve, hogy minden évben mérnöki tervvel s számítással ki volt mutatva, hogy megyémben a megye házába beesik az eső. A megye bizonyos összeget kért ennek javítására minden évben, a minisztérium azonban mindig azt felelte, hogy nem lehet annyit adni e megyének, hanem csak ennyit. 3 év óta esik az eső a megyeházába, (Derültség.) és pedig csak azon okból, mert mikor kértünk 600 frtot, s indokoltunk, a minisztérium csak felényit adott. De mondok másik esetet is. (Valaki jobb felől: Az semmi ) Persze hogy semmi, mert itt BudaPesten nem esik be a minisztérium házába. (Helyeslés szélső bal oldalon, és derültség.) Tehát mondok egy más esetet is. A megyei szolgák ruházatára nézve a megyék indokolják költségeiket, a kereskedőktől, szabóktól, csizmadiáktól árak melléklete mellett, melyből kitűnik, hogy milyen áron dolgoznak, s mennyibe kerül egyik másik ruha darab. Fölküldik a minisztériumnak, s a minisztérium azt feleli rá, hogy pl. egy parádés sipkáért nem lehet többet adni. mint 1 frt 20 krt. Tessék most nekem kiállítani egy parádés sipkát 1 frt 20 krért. (Derültség és fölkiáltások: Az igazi Mi sem vagyunk képesek ezt kiállítani!) Tetszett mondani, hogy némely megyéknél fölösleg is marad ! De miért marad fölösleg ? Azt is megmagyarázom. Azért, mert ha azon összeget nem adták meg, melyet a megyék kértek, nagyobb vállalatoknál s munkálatoknál, kisebb oszszeggel azokat nem lehetett megcsinálni, tehát a szándékolt vállalat, elegendő pénz hiányában, abban maradt az egész dolog. Némely helyen pedig a megye ugy segit magán, hogy ha valamely állomás üresedésbe jön. a népnek sérelmére és kárára üresen hagyják több ideig, hogy annak havi fizetését máshová fordíthassák. Ezek téiryek, tessék Tóth Vilmos államtitkár urnák utána nézni, és meg fog győződni. Meggyőződhetik pedig nagyon könnyen, mert a megyék költségvetései egy-egy példánya a minisztériumnál megtalálható. Vukovics Sebő: T. ház: Azt tartom, átalában kívánnunk kell, hogy a virementok végképen megszűnjenek budgetünkben, (Helyeslés a bal oldalon.) mert addig, mig virement megengedtetik, kétségkívül valóságos budgetünk nem lesz. En azt hiszem, ha az illető miniszter tudja, hogy a virementnek nincs helye, akkor a legnagyobb pontossággal igyekszik megkészíteni előirányzatát: tudva azt, hogy máskép nem mehet át. Ellenben ha tudja, hogy előirányzatának a ház által tőrtént megvizsgálása j után is fön fog maradni még azon hatalma, : hogy ahoz pótlékot tehet, akkor előirányzatát j csak imigy amúgy, gondatlanul fogja előterjeszI teni, mert tudja, hogy segíthet rajta. (Helyeslés I balról.) Ezt pedig én nem akarom, és azért vaj lahány3zor virementról lesz szó, mindig ellene leszek. (Helyeslés bal felől.) De van még egy más ok is, a melynél fogva kívánatos, hogy a megyék költségvetéseinek fedezésére nézve ezen virement-t tökéletesen tehetienné tegyük, és ez az, hogy mindaddig, mig a törvényhatóságok szervezése folytán a megyék azon jogba visszahelyezve nem lesznek, miszerint belszükségletre önmagukat megadóztassák : nekünk szem előtt kell tartanunk azon elvet, hogy csak az országgyűlés tartsa magát illetékesnek költségei fedezésére, az illető összeget megadni. (Helyeslés bal felől.) Ne engedjük, t. ház, hogy a megyék — bízván abban, hogy a minisztériumnak egyes megtakarítások irányában főnmaradnak oly kutforrásai, a melyekből egyes megyéknek adhat pénzt — mondom, hogy ők ezt tudván, a minisztériumhoz folyamodjanak, és a minisztérium irányában foglalják el azt az állást, a melyet nem kellene, hogy elfoglaljanak, t. i. hogy a minisztériumhoz folyamodjanak és ott kérjenek. (Helyeslés bal felől.) T ház! Igen t. barátom, Szlávy okoskodása teljesen logikai volna, és méltánylást érdemelne, ha el lehetne ismerni azt a tételt, hogy valahányszor valamely szabály ellen egyes kazuistikákat lehet fölhozni, azonnal azon egész szabályt el kellene törölni. De nincs oly szabály, vagy törvény, mely alól egyes esetekben kivételeket nem lehetne fölhozni, és melyekben azon szabály megigazitását követeim nem lehetne. De azért fölhagyni magával a szabályival, megtörni a jótékony törvényt, ezt, azt hiszem, a politika soha sem fogja javasolni. T. ház! Igen érdemes barátom, Tóth Vilmos, megvallom, olyasmit mondott, a mi előttem gyanút ébresztett ezen budgetnek készítése iránt. Előszámlálta, hogy a megyék mily gondatlanul csinálják a budgetet, ugy, hogy a minisztériumnak mily nehéz azt átvizsgálni, végre azt monda, hogy nem most, hanem jövő évre tartsuk fenu azon szigort, melyet Huszár Imre határozati javaslatával javasol a t. háznak. A mi az első állítást illeti, én azt nem tarthatom komolynak, és inkább azt hiszem, hogy a, miniszter ur teljes figyelmét fordította arra, hogy ezen előirányzat a lehető pontossággal terjesztessék elő, és azt hiszem, ha látta, hogy valamely megye könnyelműen járt el e tárgyban, azt a dolognak komoly módon való elvégzésére pótlólag is utasította ; és én e szerint, ha csak bizalmatlanságot nem akarok nyil-