Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.
Ülésnapok - 1869-117
262 117. országos Illés február 10. 1670. mindnyájunknak az a czélja, hogy az eredmény ezélszerü legyen. Engedje meg tehát a t. ház, hogy a t. képviselő ur még egyszer szólhasson. (Halljuk! Zaj.) Nyáry Pál: Ha igen t. barátom a megyére nézve (Zaj) tisztán az 1867. évet megelőzött provisoriumot tekinti, akkor csakugyan másként nem is vélekedhetik. De figyelmeztetem a t. képviselő urat, hogy 1867-ben a minisztérium meghatalmazást kapott, a mely meghatalmazásban a megyéknek előbb gyakorlott jogai csak azon tekintetben korlátoltattak, hogy a megyék rendezve nincsenek, tehát a domestieájuk vissza nem állittathatik. Csupán e tekintetből utasitatott a minisztérium, hogy a megyékkel egyetértőleg állapítsa meg az évenkínti megyei budgetet és azon pénzt t. i., a mely ugy meg lesz állapitva, a megyéknek szolgáltassa ki. így áll a dolog. Miután pedig azon meghatalmazás a megyék jogát áfaiában legkevésbbé sem korlátolta, és csupán ezen e<jy irányban hatalmaztatott föl a minisztérium a megyék szükségleteinek fedezéséről való gondoskodással, én azt gondolom, az országgyűlési fölhatalmazás alapjára állva nem állhat okoskodása Szlávy t. képviselőtársamnak : mert a mint a megyéknél meg van állapitva az évenkinti költségvetés, ép ugy tartoznak a megyék is számot adni, és a megyék számadásai ép ugy megvizsgáltathatnak az államszámvevőszék által, mint megvizsgáltattak azelőtt a felsőbb dicasteriumok által. Ha tehát valami maradvány lesz a megyék pénztárában, akkor mi történik ? Az történik — a mi minden pénztári maradványnval szokott történni — hogy a maradvány a jövő esztendőben előforduló szükségletekre fordittatik, ugy, hogy a megyének annyival kevesebb fog megengedtetni, mint a mennyi maradvány volt a múlt esztendőben. (Helyeslés bal felől.) Eu tehát azt gondolom, hogy tökéletesen megnyughatnak azon indítványban, miszerint a megyéknek s kerületeknek, ugy szólván, személyenkint megszabott összeg jöjjön be a budgettörvénybe s a virement ne engedtessék meg. (Helyeslés bal felől.) Tisza László: Ha senki sincs a túlsó oldalon szólásra fölírva, bátor vagyok észrevételeimet megtenni. Elnök: Tóth Vilmos képviselő kíván szólni. Tóth Vilmos: T. képviselőház! Ha átalában véve pártolnám is ezen indítványt, erre az esztendőre azt semmi esetre nem tehetném magamóvá. Ne méltóztassanak azt gondolni, hogy a megyei költségvetések oly praecisióval és oly kimerítő indokolással terjesztetnek föl a minisztériumhoz, miszerint azon indokolás alapján a minisztérium helyesen, tökéletesen járhasson el a megyei költségvetés megállapításában. Méltóztassanak gyakorlatilag szemügyre venni az eljárást. Az egyik megye lelkiismeretesen, a másik kevésbbé szigorúan jár el a költségvetés megállapításánál : egyik helyesen és alaposan, a másik tán kevésbbé indokolja a maga fölterjesztését; e fölterjesztések ide jönnek, a minisztérium bizo] nyos összegben megállapítja a költségvetést, bizonyos arány szerint tesz levonást, s ekkor terjeszti azt a képviselőház elé. Legtöbb esetbenezen megállapított költségvetések, miután eredetileg kellőleg indokolva nem voltak, változást szenvednek annyiból, hogy a megye látván, hogy a minisztérium tán nem egészen helyes levonást tesz egyik-másik tételben, máskép indokolja költségvetését, és igy a kölcsönös tárgyalások néha az év közepéig tartanak a megye és a minisztérium közt mindaddig, mig a helyes tételek megállapittatnak. Ha tehát a t. képviselőház virement-t egyátalában nem óhajt e tekintetben az egyes megyék közt megengedni , ne méltóztassanak ezt legalább a jelen évre alkalmazni. (Fölkiáltások bal felől: Miért nem!) Megmondom ennek is az okát. A megyék figyelmessé tétetve levén, épen a mai nap tartott vita által arról, hogy a jövő költségvetésben tán már a virement a miniszternek meg nem fog engedtetni, azt hiszem, sokkal szigorúbban fognak eljárni a költségvetés megállapításánál, mint tették azt eddig, midőn x*eményük volt, hogy később tán bővebben indokolván költségvetésűket a minisztérium előtt, megállapittatván a költségvetés, az fölemeltethetik. Tudnék eseteket fölhozni, de nem akarom azokkal a t. házat fárasztani; (Halljuk! hal felől) csak átalánosságban akarom megemlíteni, hogy nemrég is tapasztaltuk, miszerint az egyik megye a meghatározott költségvetéssel kijött, sőt többlete is maradt, mely aztán más megyék költségeire fordíttathatott, holott más megye önhibája nélkül meghatározott költségvetésével ki nem jöhetett, és igy természetes, hogy miután az állam pénztárából húzzák a megyék javadalmazásaikat, a mi az egyik megyénél megtakarittatik, azt a minisztérium a másik megye szükségletei fedezésére fordítja. (Helyeslés jobb felől.) Bátor vagyok tehát kérni a t. házat, hogy a szóban levő indítvány most mellőztessék. (Helyeslés jobb felől.) Tisza László : Az előttem szóló t. képviselő urnák egyelőre megjegyezve annyit, hogy okoskodásából, fölfogásom szerint, egyéb nem, mint a megyéknek pazarlásra való fölbátoritása következik; a mennyiben azon megyétől, mely
