Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-117

256 117. országos Ülés február 10. 1870. fokozat alá eső rokona vagy sógora miniszterré lesz." (Ezután szól): T. ház! Tegnapelőtti határozatában méltóztatott a t. képviselőház a központi bizottságot utasítani, hogy figyelembe vevén az államszámvevőszék folállitásáról szóló törvényjavaslat 4-ik szakaszára tett módosításokat, és az ezen szakasz tárgyalásánál kifejtett nézeteket, ezen szakaszt ama nézetekhez alkalmazva, uj módosítást terjeszszen a ház elé. A központi bizottság ez utasításnak eleget tett, és én voltam is már szerencsés uj módosítását fölolvasni, és a 4. szakasz uj fogalmazását a t. háznak bemutatni. Legyen szabad csak igen röviden jelezni azon eltéréseket, melyek az uj fogalmazás és az eredetileg beterjesztett szakasz közt léteznek, és röviden kiemelni a központi bizottságnak ez eltéréseket indokoló okait és szempontját. E kérdés megoldásánál, ha annak egyszerűen elvi megoldását kívánjuk eszközölni, és nem kívánjuk figyelembe venni azon nyomós és fontos figyelemre méltó körülményeket, melyek az elvi megoldást tán nem nagyon kívánatossá tennék, két irányt lehetne követni: vagy egyszerűen elfogadni a pénzügyi bizottság eredeti szerkezetét, minden hozzátétel nélkül, mely megállapította, hogy bizonyos sógorsági, vagy rokonsági viszonyok nem eompatibilisek az államszámvevőszék tagjainál, ugy egymás közt, mint közöttük és a miniszterek között; de ezen megoldása a kérdésnek minden esetre figyelmen kívül hagyná azon fontos okot, hogy a parlamenti élet alakulásainál, a kormány változásainál, a közvélemény ellenére valaki, ki épen rokonságban van a számvevőszék illető tagjaival, miniszterré nem neveztethetnék; vagy pedig egyszerűen azon szempontból indulva ki, hogy az élet maga fog ezen hiányokon segíteni, e szakaszt egészen ki lehetne hagyni, és meg lehetne engedni, hogy a rokonság is létezzék a tagok közt mi azonban — nézetem szerint — ezen intézménynek függetlenségével, méltóságával és magas állásával nem volna egészen megegyeztethető. Á központi bizottság ugy vélekedett, hogy a pénzügyi bizottságnak, és a központi bizottságnak előtte volt szerkezetében levő formulázásokat el nem fogadta, és nem fogadta el azon szerkezetet sem, melyet a központi bizottság eredetileg beterjesztett, mégis elvetette azon módosítást, melyet Szőgyény képviselő ur beadott: oda nyilatkozván, hogy ezen két stricte elvi szempontból kiinduló megoldását a kérdésnek nem tartja czélszerünek, és épen azért utasította a központi bizottságot, hogy az itt fölhozott nehézségeket összeegyeztesse, a tett megjegyzéseket érvényesítse, és ujra formulázza e paragrafust. A központi bizottság ugy gondolta : a közép utat találja el, ha nem vágja ketté a kérdést, hanem összeolvasztani iparkodik a beadott UJ szerkezetben. E szerkezet és az eredeti közt az eltérések körülbelül következők: Az uj szerkezet fölvette Szőgyény képviselő ur módosítványánakazon eszméjét, hogy a rokonsági és sógorsági megszorítás elvileg csak a kinevezés idejére és alkalmára állapíttassák meg, fölvette azon eszmét, hogy a hivatkozás a rokonság azon nemeire, melyek a törvéaykezési rendtartás 5 6. szakaszának b) pontjában vannak körülírva, itt nagyon is megszorítók volnának; mint ezt Simonyi képviselő ur az e körül kifejlett vita alkalmával fölemiitette; azon rokonsági és sógorsági kapcsot az uj szerkezet mintegy leszállította, a mennyiben kijelenti, hogy föltétlenül csak föl- és lemenő ágbeli rokonságnak nem szabad lenni, az oldalrokonságot és sógorságot pedig 4-ed izről leszállította 2-od ízre ; figyelembe vette végre a bizottság azon igen nyomós, és sálylyal biró észrevételt, melyet Tisza Kálmán -képviselő ur tett, midőn azt monda, hogy a központi bizottság eredeti szövegezésének főhibája az, hogy az áthelyezésnél, — melyet az megenged, — az elnökre nézve külön nem intézkedik ; pedig az elnök elmozdithatlan levén, a szakasz átalános rendelkezése az elnökre nem alkalmazható: tehát ama szakasz e miatt is hiányos. Ezen iparkodott az uj formulázás segíteni. A mi a vitatkozásoknál fölmerült azon nézetet illeti, hogy áthelyezések esetében a törvény nem intézkedik arról, hogy az áthelyezés hova és miként történjék: azt hitte a központi bizottság, itt az uj formulázásban nem szükséges ezt kifejezni azért, mert ugy is csak exemplificative lehetne fölemlíteni, mert igen bajos volna mindazon állomásokat megemlíteni, hova az áthelyezés történhetik; ezt különben azért is szükségtelennek találta, mert az illető jus quaesitummal bírván azon rangra, melyre kineveztetett, magától értetik, hogy áthelyezése csak ugyanily fokú és rangú hivatalba történhetik. Ezek voltak azon szempontok, melyekből a központi bizottság az uj formulázásnál kiindult. Van szerencsém azt a t. ház figyelmébe ajánlani. (Helyeslés jobb felől.) Halász Boldizsár; T. képviselőház! Az irányadó elv, melyből a ház a főszámvevőszék fölállításánál kiindult, az, hogy a főszámvevőszék független legyen és ezen elvet a tiszt, képviselőház lehetőleg keresztül akarta vinni. A rokonság a legcsekélyebb pereknél is oly kifogásra ad okot, mely a bíróságot illetéktelenné