Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-116

116. országos Ülés február 9. 1870. 247 Bezerédy László: De ha még nines számvevőszék! Zsedényi Ede előadó : Majd akkor mikor lesz, (Derültség) mert különben kit bíznánk meg avval? (Helyeslés.) Én ugyanis azt tartom, hogy az illető teendők nem igényelnek oly nagy személyzetet és igy oly tetemes költséget sem, mint a mennyi jelenleg előirányozta tik, és ha épen a központi igazgatás egyszerüsittetuék, ez mintegy jó például szolgálna arra, hogy a megyék, törvényhatóságok rendezésénél az egész ügymenetet egyszerűsíthessék. Én tehát azt hiszem, hogy nem lehet ugyan jelenleg végleg rendezni ezen ügyet, a mennyiben ezen ügy, a mint azt a belügyminiszter ur igen helyesen megjegyzé, kapcsolatban van a törvényhatóságok rendezésével, de addig is, azt hiszem, a mennyire lehet, a minisztérium igyekezzék e tekintetben könnyíteni s egyszerűsíteni : mert utoljára is, ha mindig évről évre szaporodni fognak ezen tisztviselők, akkor majd a végleges rendezésnél vagy lehetetlenségekkel fogunk találkozni, vagy pedig oly sok nyugdíjazást kell eszközölnünk, melyek minden megtakarítást meghiúsítják. (Helyeslés.) Ezt akartam a t. háznak figyelmeztetés végett előadni. (Helyeslés.) Elnök; T. ház! A pénzügyi bizottság •két tételt terjeszt a ház elé javaslatként: egyik az, hogy a földtehermentesitési osztály a belügyminisztériumban főntartandó addig, míg az államkincstárt és igy a pénzügyminisztériumot miüt egyik érdekelt félt illető földtehermentesitési ügyek be nem lesznek fejezve." Elfogadja a t. ház ezen javaslatot 1 (Elfogadjuk.) Tehát ezt jegyzőkönyvileg magáévá teszi a ház. A másik az, hogy „a számvevőség eddigi vezetése és kezelésének hibás és drága rendszerének megjavítását illetőleg a fölállítandó számvevőszék adjon javaslatot." Elfogadja-e a t. ház ezen második tételt ? (Elfogadjuk!) Tehát mindkét tételt jegyzőkönyvileg magáévá teszi a ház. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 2—9-ik tétélt, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a czim összegét.) Most már a hozott határozatnál fogva 365,842 frt helyett lesz csupán 365,400 frt. Elnök: Ezen összeg a részletes tételeknek felelvén meg, azt a t. ház megszavazza. Zsedényi Ede előadó : Átruházás csak az 5, 6. és 9-ik tételek körében lenne megengedendő. Elnök : Tehát csak ezen tételek közt: nevezetesen az 5. „hivatali és irodai szükséglet", a 6-ik „napidijak és útiköltségek" és 9. „vegyes kiadások" között lenne megengedve az átruházás, a többieknél pedig nem szabad átruházást eszközölni. Széll Kálmán jegyző (olvassa a II-ík czimet a „megyék, kerületek, vidékek és székek, valamint a királyföldi hatóságok közigazgatási és törvénykezési költségei"-ről.) Huszár Imre: Mielőtt e czim részletes tárgyalása megkezdetnék, bátor vagyok a t. belügyminisztériumot egy fölvilágositás adására felhívni. (Halljuk.) E czimnél a pénzügyi bizottság jelentésében az áll az első rovat alatt: „a magyarországi megyék, kerületek és vidékek közigazgatási és törvénykezési költségeire az 1870-ik évre 6.500,000 forint előirányozhatott, ugyanannyi volt 1869-ben előirányozva; de utóbb a törvényhozás által 5°/

0-os levonás folytán 6.165,000 frtra szállíttatott le; daczára ennek mi megyebeliek a tényállásból tudjuk, de a magyarországi megyék, kerületek és vidékek számára 1870. évre előirányzott és helybenhagyott közigazgatási és törvénykezési költségekről szóló kimutatásból is arról értesültünk, hogy 1869. évben a megyék javadalmából 8°/o-os levonás történt, és pedig oly általánosságban, mely a megyék költségvetésében igen nagy zavart idézett elő országszerte. Óhajtanám tehát tudni, mire alapítja a minisztérium ezen legalább is önkényesnek látszó eljárásnak jogosultságát, szemben az 1868-iki törvényhozás azon rendeletével, mely a megyék javadalmából nem 8, hanem csak 5°/o levonást rendel élt Szlávy József: A jelenlegi belügyminiszterhez intéztetett ugyan a kérdés; de ha megengedi a t. ház (Halljuk!) miután arról, a mit a t. képviselő ur felhozott, nekem is van némi tudomásom: fölvilágosítást fogok tehát nyújtani. A ház t. i. az összes megyei dotatiót 5 százalékkal kevesbíteni rendelte; a minisztérium azonban ezen levonást nem valamennyi megyében egyformán 5 százalékkal eszközölte, hanem a magyarországi megyékben S százalékot vont le, az erdélyi megyéktől pedig semmit se. Tette ezt azért, mert az erdélyi megyék dot atiója a magyarországiakhoz képest felette csekély ; azonkívül akkor a belügyminisztérium budgetjében a megyéknél előforduló előre nem látható rendkívüli szükségletre nem volt külön megállapítva semmi. Hogy tehát a belügyminisztérium ne legyen kénytelen az ily esetekben póthitelt kérni a t. háztól, egy összeget visszatartott, hogy az ily rendkívüli szükségleteket abból fedezhesse. Igy történt, hogy 8 százalékot vont le a magyarországi megyéktől, az erdélyi megyéknek pedig kiadta minden levonás nélkül az egész előirányzott összeget. Igy maradt a belügyminisztérium rendelkezése alatt körülbelül 180,000 frt, melyet föntartott az ily rendki-