Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-115

115. országos ülés február 8. 1870. 225 zamot vonni. Jön azután az irattár, az igtató, a kiadóhivatal, a „Közlöny" hivatalos lap szerkesz­tősége ezeket ezúttal mellőzöm. — Volt tehát 1818-ban 3 osztályfőnök, vagy a mostani elne­vezés szerint miniszteri tanácsos: most vau 5, 1848-ban volt 6 osztály tanácsos, most van 12. 1848-ban volt 6 titoknok, most van 18. 1848. volt 8 fogalmazó, most van 22. 1848-baa volt 3 segéd fogalmazó, most van 7. A segéd fogal­mazó hivatalok tagjai közt nem vagyok képes párhuzamot vonni t. ház, különösen azon körül­ménynél fogva : mert itt a belügyminisztérium költségvetésének előirányzatában csupán a dijno­kok fizetésére átalánossigban 38,000 frt van ja­vaslatba hozva; itt tehát az egyének számát ki­puhatolni nem lehet. A mi már most a munkakört illeti, t. ház, nem tartom szükségesnek, hogy az 1848-iki bel­ügyminisztérium munkásságát, habár csak leg­szélesebb vonalaiban is, fölemlítsem a t. háznak, mert nincs e teremben senki a ki nem ismerné azon ernyedetlen tevékenységet, azon nagy ered­ményt biztosított munkásságot, melyet az 1848-ki minisztérium, daczára az akkori rendkívül nehéz körülményeknek, kifejtett. S mit tett a mostani belügyminisztérium három éves békés életének és roppant apparátusának daczára? ('Ralijuk!) valóban t. ház, sokkal könnyebb volna és örvendetesb is, elmondanom azt, a mit nem tett. — Mert a mit tett az semmi egyéb mint uj meg uj érdemes herostratusi halhatatlanságának biztosítása. (He­lyeslés bal felől.) Királyi biztosokat küldött a bel­ügyminisztérium a megyék nyakára minden szük­ség nélkül. (Jól tette! Volt 48-ban is! jobb felől. Helyeslés bal felől. Halljuk!) Felfüggesztette egy megyének önkormányzati jogát egy éven keresz­tül a nélkül, hogy arra rendkívüli körülmények által kényszeríttetett volna. (Igaz ! bal felől): Föl­oszlatta a demokrata-köröket a legbékésebb... (Igaz! Ugy van! bal felől. Jól tette! jobb felő.lj föloszlatta a demokrata-köröket a legbékésebb, legcsendesebb időszakban; holott országunkban a jelen időszak alatt inkább az apathiára, mint cselekvésre mutatkozik hajlam. A kormánynak inkább ösztönöznie kellett volna az egyesülést és az egyletek alakulását, mint azokat erőszak­kal elnyomni. (Helyeslés bal felől.) Ily előzményekkel szemben, t. ház, valóban nem lehet szándékom, hogy roszaljam az igen t. belügyminiszternek azt, hogy e téren többet nem tett, sőt inkább köszönetet kell neki mon­danom, hogy miután jót nem tehetett, legalább a roszban meglehetős mértékletességgel járt el; (Helyeslés bal felől, zaj jobb felől) annyit azonban t. ház, mégis megvárhattunk volna tőle, hogy ha nem is birt, vagy nem volt képes a gyöke­res reformok terére lépni önjószántából, legalább KÍPV. H. HAPLÓ. 18^£ v. teljesítette volna a képviselőháznak ismételt ha­tározatát. (Ugy van! bal felől). Az 1868-ki költ­ségvetés tárgyalása alkalmával utasíttatott a minisztérium, hogy minél előbb terjeszszen elő a törvényhatóságok rendezésére vonatkozó tör­vényjavaslatot, ugyanazon alkalommal utasítta­tott a városok rendezésére vonatkozó törvény­javaslat előterjesztésére is; az 1869-ki költ­ségvetés tárgyalása alkalmával mindezen két rendbeli meghagyás ismételtetett. És mind ez megtörtént-e ? Megfelelt-e a kormány azon vára­kozásnak, azon reménynek, melyet különösen a törvényhatóságok és községek rendezésére nézve a nemzet három éven keresztül táplált, de kü­lönösen jogosan táplált a trónbeszédben adott ígéret következtében, a közelebb lefolyt egy év alatt ? Épen nem! Sőt mindezen várakozás és remény mostanáig meghiúsult. Tudom, t. ház, hogy munkában van a törvényhatóságok és köz­ségek rendezésérevonatkozó törvényjavaslat: azon­ban három hosszú év után, oly hosszas mecldő várakozás után, méltán jogosan kérdheti a ház, hogy : quo usque tandem ? (Ugy van' bal felől; zaj jobb felől.) Azt is tudom, és ez már az igen t. belügyminiszter ur közvetlen működésére vo­natkozik, a mit mondok — tudom, hogy bizo­nyos egyesületi törvény bocsáttatott szárnyra. (Halljuk! bal felől.) ámbár ugyanezen törvény, midőn szárnyra bocsáttatott volna, a mint egy kissé szabadabb levegőt szívhatott be, szárnya szegetten hullott alá, (Tetszés bal felől) és így nem tartom méltónak, hogy e helyütt csak szól­jak is e törvényjavaslatról; annyit azonban az igen t. belügyminiszter urnák tájékozásul mégis szükségesnek látok megjegyezni: miszerint, ha ez talán assiette-je volna azon nagy ebédnek, melyet az igen t. belügyminiszter ur a reformok bankettjén számunkra koszit, ugy biztosithatom a t. belügyminiszter urat, hogy a példabeszéd e tekintetben nem fog valósulni; mert a mi ét­vágyunk evés közben nem jövend meg. (Derült­ség bal felől), s azt hiszem, ily assiette-hez, ily ebédhez a túlsó oldalon is nagyon kevés megfe­lelő erős gyomrot találand a t. belügyminiszter ur. (Derültség bal felől.) Ezeknek csak futólagos érintése után egy határozati javaslatot leszek bátor a t. ház elé terjeszteni, mely a következő. (Fölolvassa) : „Már az 1868-ki költségvetés tárgyalása alkalmával utasíttatott a kormány, hogy a törvényhatósá­gok rendezésére vonatkozó törvényjavaslat mi­előbb előterjesztessék, hogy ezáltal egyszersmind a megyék alkotmányosan gyakorolt önmegadóz-­tatási joga újólag életbe léptettethessók. Ugyan­ezen alkalommal kimondatott, hogy az igazság szolgáltatás rendszerének az ezzel járó költsé­gekre való tekintettel megállapítása a városok 29

Next

/
Thumbnails
Contents