Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.
Ülésnapok - 1869-115
224 115. országos illés február 8. 1870. f. é. márczius 31-ig létesítendő, azonnal megkezdi működését." Széll Kálmán előadós T. ház! Áz eredeti törvényjavaslatban ezen §., mikép méltóztatik a t. ház jól tudni, máskép állott. Az eredeti törvényjavaslatban ugj állott, hogy január 1-ón kezdi meg működését. Természetesen, mert az akkori törvényjavaslatok, melyek az államszámvevőszék fölállítása iránt előterjesztettek, mind még a múlt esztendőben terjesztettek be, oly időben, midőn az illető beterjesztő képviselő urak abban a hitben voltak, hogy az január l-ig megkezdheti működését. Nagyon természetesen ezen §. ugy nem maradhatott. Kérdés támadt a központi bizottságban, hogy ezen §., tekintve a természeti nehézséget és képtelenséget, mi által helyettesittessék ? Kérdés támadt az iránt: vajon nem volna-e czélszerü a törvényben fixirozni egy bizonyos időpontot, melyen belül a számvevőszéknek meg kell alakulni, a melyen tud annak működését halasztani nem szabad ? A központi bizottság azonban azt hitte, legpraeeisebben fogja kifejezni azt, hogy ezen számvevőszék mikor kezdi meg működését az által, ha azt mondja, hogy a törvény megalkotása után azonnal; nagyon természetesen, mihelyt kihirdettetett és életbelép, életbe fog lépni az államvámvevőszék, és az rmheryt megalakul, megkezdi működését. Bizonyos időpontot azért nem vett föl a központi bizottság, mert bajosan lehet egyátalában meghatározni : mennyi idő alatt megy keresztül egy törvény a törvényhozás minden stádiumán, mikor lesz szentesítve kihirdetve ? Az alakulásnak is támadhatnak nehézségei miután a képviselőház fogja választani és ő felségének kandidálni az elnököt, stb. s átalában az egész institutiónak szervezése bizonyos időt fog igénybe venni, a mely nem moüdom, hogy márcziuson túlterjed, de a melyet meghatározni mégis igen bajos. Ezen szenrpotitoknál fogva a központi bizottság elégnek tartotta azon szövegezést, melyet itt előterjesztett. (Helyeslés. Elfogadjuk ! Többen bal felől: Április elsején !) Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. {Megtörténik), A ház elfogadja a szerkezetet. Mihályi. Péter jegyző (olvassa a 30-ih szakaszt.) Széll Kálmán előadás A központi bizottságnak e szakaszra nincs észrevétele. Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk ) Elfogadtatott. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 31. szakaszt,) Széll Kálmán előadó: A központi bizottságnak e szakaszra nincs észrevétele. Elnök: Méltóztatnak elfogadni 1 ? (Elfogadjuk '') Elfogadtatott. Be levén fejezve a tárgyalás, a törvényjavaslat harmadszor fölolvasását tán holnaputánra lehetne kitűzni ? (Helyeslés.) Tegnap méltóztatott elhatározni, hogy e tárgynak bevégzésével a belügyminisztérium költségvetése kerül tárgyalásra. Mielőtt azonban erre térnénk, ugy kell kijavítanom előbbi kimondásomat, hogy a számvevőszékről szóló törvényjavaslat még nem kerülhet végszavazás alá, míg a 4. §., mely a központi bizottsághoz visszautasittatott, tárgyalva nem lesz. A központi bizottság ma ülést fog tartani és mihelyt tárgyalásával elkészül, azon 4. §. napirendre fog tűzetni. (Helyeslés.) Következik a belügyminisztérium költségvetése. Majláth István jegyző (olvassa a belügyminiszteri költségvetésből a rendes szükségletet.) Zsedényi Ede: A pénzügyi bizottság jelentése erre nézve igy szól. (Olvassa:) „A belügyminisztérium költségvetésében előirányzott öszszeg nyugdijak nélkül 9.620,071 frt. Az 1869. évre megállapított kiadások előirányzata volt 9.141,800 frt, 1870. évre több 478,271 frt." Várady Gábor: T. ház! A belügyminisztérium költségvetésével szemben mondhatnám, hogy az e költségvetésben kitett összeg magasra rug; mondhatnám, hogy a központi igazgatás személyzete szerfelett nagy. Azonban ennek ellenében mások azt mondhatnák; hogy ezen költségvetés szerény és nagyon mérsékelten van előirányozva. Hogy tehát- magunkat biztosan tájékozhassuk, hogy necsak absolute kelljen, hanem viszonylagosan is lehessen nézetünket megállapítani, fölfogásom szerint, két dolgot kell tudnunk. Az egyik az 1848-iki belügyminisztérium költségvetését, egybehasonlitva a mostanival és az akkori minisztérium és a mostani munkásságának körét és eredményét. (Ugy van! bál felölj. Az 1848-iki belügyminisztérium személyzete ekkép állott: — (Halljuk!) Csak a központi igazgatásra szorítkozom: két államtitkár, két fogalmazó, egy segédfogalmazó. Ezek az u. m államtitkári irodában voltak alkalmazva. Első az országlási osztály: Egy osztályfőnök, egy tanácsos, két titoknok, három fogalmazó. A közigazgatási osztályban: egy osztályfőnök, két tanácsos, két titoknok, két fogalmazó, egy segédfogalmazó. Azután vau a horvát alosztály 1 igazgató és 1 tanácsossal. Azután a 3-ik t. i. rendőri osztály 1 osztályfőnök, 2 tanácsos, 2 titoknok 1 fogalmazó és 1 segódfogalmazó. A honvédelmi osztály még akkor betöltendő volt. Következik a statistikai hivatal, mely most nem tartozik a belügyminisztérium köréhez, s itt nem kívánok párhu-
