Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-114

208 114. országos ülés február 7. 1870. leend; és mely azon óhajtást, hogy az államszám- I vevőszók állása a minisztériummal eoordinált legyen, teljesen illusóriussá teszi. De megcsonkíttatnék a felelősség elve is. Mert azon esetre, ha a minisztérium a számvevőszék jelentésének benyújtásával késedelmezik, ezen késedelmezésért, tehát azért, hogy az országgyűlés az államszámvevőszék: ellenőrzésének kellő hasznát nem veheti, az elnököt felelőssé tenni nem lehet. A megosztott felelősség pedig már nem képez biztos garantiát. Figyelembe veendő továbbá az is, hogy, nem mondom megtörténik, de megtörténhetik, hogy az államszámvevőszék jelentése, vádat foglal magában a minisztérium ellen. Ha tehát az ily jelentés benyújtására is a minisztérium lenne hivatva, akkor a vádlottat a vádlóval egy személyben egyesitenők. Ezen itt általam csak lehető legnagyobb rövidséggel előadott nézetek alapján, de azért is, hogy miként a jelentésben felolvasni bátor voltam, a központi bizottság javaslatában a zárszámadásoknak az országgyűlés elébe terjesztésére nézve még a benyújtási határidőről sincs gondoskodva, a központi bizottság kisebbsége kénytelennek érezte magát ezen szakaszra nézve külön véleményt terjeszteni a ház elé; és teszi ezt azon meggyőződéssel, hogy ha ezen módosítás elejtetnék, akkor azon czél is, melyet ezen intézmény felállítása által el akarunk érni, nagy mérvben el lesz ejtve. (Helyeslés a baloldalon.) A kisebbség módosításának elfogadását kérem. (Helyeslés balfelől.) Elnök : Senki sem kivan már a tárgyhoz szólani 1 (Felkiáltások bal felől: A jobboldalon nem is tartják érdemesnek védeni nézetüket!) Csernátony LajoS : T. ház! Bátor vagyok a többségi, illetőleg központi szerkezet pártolóit egy tekintetre figyelmeztetni. Ha ez az államszámvevőszék ugy lenne szerkesztve, hogy minden minisztériummal változnék a személyzete, akkor én tökéletesen érteném azoknak a pártolását, kik a szerkezet mellett fognak szavazni; de miután a számvevőszék elmozdithatlan tisztviselőkből, elmozdithatlan elnökből áll, én valóban, ha a kisebbségi javaslat nem fogadtatik el, magát az elvet látom megdöntve. Fájdalom pedig, hogy valamint e kérdésnél, nálunk átalában is észlelhetjük azt, miszerint az a mi más országokban jótékony intézménynyé növi ki magát, az nálunk elsatnyul , és csak paródiájává válik annak, minek lennie kellene; ép ugy mint a növényvilágban , a hol szintén azt látjuk , hogy mig némileg áldásos földön óriásivá növekedik valamely fa, addig a szomszédban ugyanazon fa, ugyanazon növények pulyák maradnak. Ez vagy a talajnak roszaságára, vagy a levegőnek megromlására mutat. (Felkiáltások bal felől: Igaz!) így vagyunk az esküdtszékekkel is, és most igy leszünk a számvevőszékkel is: roszabb lesz az, mintha semmi sem jött volna létre. (Felkiáltás bal felől: Igaz!) Mert csupán a hivatalnokok számára teremtünk uj épületet. (Helyeslés bal felől.) Én azért a kísebbsé.- javaslatát pártolom. (Helyeslés bal felől.) Ghyczy Kálmán: Ámbár azon közönynél fogva, t. ház, melyet e fontos kérdés iránt a háznak többsége tanusit, nem igen lehet vérmes reményem ahhoz, hogy felszóltál ásómnak sikere leend, mind emellett nem hagyhatom észrevétel nélkül azoknak egy részét, miket a központi bizottsági előadó ur e kérdésre vonatkozólag elmondott. (Halljuk!) Ugy vettem ki előadásából, hogy ő leginkább azért támadta meg Győrffy t. barátomnak a központi bizottság kissebbsége nevében beadott módositványát, mivel az 1848. III. törvényczikknek gondolom 37. §-a azt rendeli, miszerint az államnak évi jövedelmeiről és kiadásairól a „minisztérium terjeszszea számadásokat az országgyűlés elé', és mivel e szerint Győrffy t. barátomnak módositványa megváltoztatása lenne az 1848-ki törvénynek. Ez érvet, t. ház. bármikor és bárhol el lehet mondani, csak a törvényhozás körében nem, mert a törvényhozásnak az épen joga és feladata, hogy a létező törvényt is megváltoztassa. (Helyeslés bal felől.) Ezen 1848-ki törvények lényeges változtatáson mentek már át, s azt hiszem, hogy épen azok, kik e lényeges változtatásokat indokoltaknak találták, azokat keresztül vitték, ugyanazon törvények részleteinek némi módositásán nem akadhatnak föl. Szorosan véve, t. ház, nem is változtatja meg az 1848-ki törvény III. czikkét az, a mit Győrffy t. barátom indítványozott: mert a törvény részleteinek oly változtatása vagy módosítása, mely oda van irányozva, hogy a törvénynek czélját biztosítsa, a törvénynek végrehajtását előmozdítsa, nézetem szerint nem módosítása, hanem inkább megerősítése a törvénynek, (Helyeslés a bal oldalon.) s a kik az ily módositványt ellenzik, nem a törvényt, hanem a törvénynek gyengeségeit védik, s a törvény hiányainak föntartásával a törvényt akarják megerőtlenitni. {Élénk helyeslés a bal oldalon.) Ha történik változtatás az 1848. t. czikkben, az nem Győrffy módositványa által történik, hanem megtörténik a törvényjavaslat 23-ik §-ának 1-ső része által, mely ellen senki sem szólalt föl, melyben az mondatik, hogy az állán bevételeiről és kiadásairól a zárszámadásokat az államszámvevőszék készítse el. Az 1848-iki III. t. czikk ugyanis azon föltevésből indult ki, hogy a minisztérium fogja el-