Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-114

114. országos ülés február 7. !870. 203 hogy a miniszter által bemutatott számadás az illető okmányokai, nyugtákkal megegyezik. En­nélfogva ide azt kívánom igtattatni: „és tételek". Mihályi Péter jegyző (olvassa Irányi Dániel módositványát:) „A 13. §. „rovatainak" szava után tétessék : „és tételeinek." Csengery Antal: T. ház! Azt gondo­lom, egyátalában nem fog ártani azon hozzáa­dás, melyet Irányi t. képviselő társunk indítvá­nyozott, hogy t. i. ezen §-ba iktattassák ezen szó: „és tételeinek": mert meglehet, egykor any­nyira tökéletesedik a magyar költségvetés, hogy nemcsak fejezeteket és ezimeket fog magába fog­lalni, mint eddig, hanem a rovatokra ós tételekre is le fog menni. Egyébiránt ha, így maradna is a szerkezet, amint van, én részemről akkor sem láttam volna aggodalomra okot: mert, mint méltóztatnak tudni, most azon ezimekből, melyek között vire­ment engedtetik, fejezetet csinálunk, s azon ro­vatokat ismét, melyek között virement engedte­tik, egyes ezimekbe foglaljuk,— csakhogy ezen szó ,,virement" minél ritkábban kerüljön elő a költ­ségvetésben. Természetesen oda kell törekednünk, hogy minél részletesebb legyen idővel a költségvetés, és akkor megfordított eljárást is követhetünk, azaz ha ugyanazon czimnek különböző rovatai közt nem akarunk virement-t engedni, azokat akár mint külön ezimeket lehet fölállítani, akár pe­dig az egyes tételeket rovatokká emelni, és ak­kor azon aggodalomnak, melyet Irányi t. képvi­selő társam kifejezett, elég van téve : szóval te­hát ugy kell szerkesztem a költségvetést, hogy az egyes tételeket is be lehessen majd állítani a czimek, fejezetek, rovatok után. Tehát egyátalában nincs ok, mért ne ve­gyük föl a „tételeknek" szót •*— tekintettel a jövőre — midőn majd még jobban ki fog fej­lődni a költségvetés, a mennyiben ott az egyes tételek föl fognak vétetni, és a mennyiben ezen egyes tételek közt sem fog virement engedtetni. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a t. ház a szerkezetet ugy, a mint a központi bizottság szövegezte t (Nem fogadjuk el!) Tehát méltóztassanak azok, kik elfogadják fölállani. (Jobb felől néhányan föl­állanak. Derültség.) Tehát nem fogadtatik el a központi bizottság szerkezete. E szerint méltóz­tatnak Irányi Dániel módosítását elfogadni? (El­fogadjuk!) A 13-ik szakasz utolsó szava után tehát betétetik ezen szó: „tételeknek". Majláth István jegyző (olvassa a 14-ik szakaszt.) Széll Kálmán előadó: A központi bizottságnak e szakaszra nézve nincs észrevétele. Elnök: Elfogadja a t. ház a l4~ik szakaszt? (Elfogadjuk!) El van fogadva. Majláth István jegyző (olvassa a 15-ik szakaszt.) Széll Kálmán előadó: A központi bizottságnak e §-ra nézve nincs észrevétele, csak­hogy az imént elfogadott módositvány értelmé­ben a „tételek" szó itt is be volna igtatandó. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a t. ház a 15-ik szakaszt ? (Elfogadjuk!) El van fogadva s az előbbeni ha­tározat szerint e §. c) pontja végére e szó „té­teleknek" be fog tétetni. Majláth István jegyző (olvassa a 16-ik szakaszt,.) Széll Kálmán előadó: E szakaszra a közjxmti bizottság csupán egyetlen egy észrevételt tett és azt egy módositványban fejezi ki. Az eredeti törvényjavaslatban ugy áll: „a miniszter előleges értesítése mellett" ; ezen szót: „előle­ges" a központi bizottság kihagyatni véli, és ki is hagyta. Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Majláth István jegyző (olvassa al7-ik szakaszt.) Széll Kálmán előadó: A központi bizottságnak csak apró sajtóhibák iránti észre­vétele forog fen, azokat igazította ki; egyéb­iránt az egész szakasz elfogadását ajánlja. Kiss Miklós : T. ház ! A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat által felállíttatni czélzott ál­lamszámvevőség ellenőrzési rendelkezésének csak azon esetben felel meg kellőleg, hogy ha önál­lóvá és a minisztériumtól függetlenné tétetik. Ezen elv nyert kifejezést a már elfogadott má­sodik §-ban ; ezen elv van keresztőlvive az ezután tárgyalandó 22. és 23-ik §-ban, melyeknek szö­vegében egy az államszámvevőszéknek független­ségére mutató kifejezés fordul elő, a hol az mon­•datik: „Az állami számvevőszék az általa gya­korolt összes ellenőrzés eredményéről évnegye­denkint kimutatást készít és azt' észrevételei kí­séretében a minisztertanácsnak megküldi; a 23. §-ban pedig az mondatik: hogy tartozik az ál­lami számvevőszék a zárszámadást elkészíteni és l azt a miniszteri tanácsosai közleni. A most fel­olvasott 17. §-ba, valószínűleg elnézésből, oly ki­fejezés csúszott, mely a fölolvasott §-okkal nem látszik öszhangzásban lenni: az, hogy az állam­számvevőszék az összes ügyiratokat a miniszter­elnök utján a miniszteri tanács elé terjeszti. Né­zetem szerint e kifejezés egy nemét az aláren­deltségnek árulja el, s azért kérném, méltóztat­nának ezen kifejezés helyett „terjeszti" ezt tenni: „minisztertanácsnak megküldi". Van szerencsém : módosítványomat a t. háznak azon kérés mellett 26*

Next

/
Thumbnails
Contents