Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-114

1 gg 114. országos ütés február 7. 1870. Mihályi Péter jegyző (olvassa Szögyény László módositványát.) Elnök: Most fölolvassuk Simonyi Ernő és Nyáry Pál módositványát, Mihályi Péter jegyző (olvassa Simonyi Ernő módositványát, mely igy hangzik): „Küldessék vissza az osztályokhoz a 4. §., bővebb megvitatás végett." (Olvassa Nyáry Pál módosítván y át) : „A 4-. §. 3-dik bekezdése hagyassák ki." Tisza Kálmán: Azon nyilatkozatok, melyek ezen §-ra nézve most a ház kebelében történtek, legjobban meggyőznek engem arról, hogy igazsága van Simonyi Ernő képviselőtársamnak , midőn az itt fölmerült észrevételek alapján kívánja e szakaszt az osztályokhoz, vagy ha jobban tetszik — mert a szabályok ezt is megengedik— a központi osztályhoz ujabb megvitatás végett visszaküldeni. (Zaj jobb felől.) Mert vegyük a dolgot ugy, a mint van; ha e §. ugy maradna, mint most áll, tagadhatian, hegy történhetik belőle némi fönakadás, de történhetik, hitem szerint, csakis az elnökre vonatkozólag, mert egyes egyedül csak az elnök helyzete olyan, hogy őt áthelyezni sehogy sem lehet: mert azt tagadom, hogy a tanácsosokat és a többi tagokat, ha ily eset áll be, áthelyezni ne lehetne ; tagadom, hogy az lenne következése, hogy ennélfogva valaki, kit a közvélemény miniszterül kijelöl, azért, mert valamely számvevőszéki tanácsossal rokonságban van, miniszter ne lehessen, mert a számvevőszéki tanácsosokat okvetlenül áthelyezni lehet; s nem is veszélyezteti a tanácsosoknak függetlenségét, mert egy ily, a törvény által előre meghatározott esetben történő áthelyezés azért a hivatalnak rendszerállandóságát nem veszélyezteti és nem teszi kérdésessé. De elismerem, mondom : a mik a 4-ik szakaszban a számvevőszéki elnököt illetőleg ugy, a mint most szól, fordulnak elő, akadályok, melyekben igen nehéz lehetne az áthelyezés, legfölebb időközben föl kellene függeszteni, vagy hatáskörén kivül hekyezni. De vegyük már most a Szögyényi képviselő ur módositványát. Azon módositvány által, miután nálunk állandóan neveztetnek ki a számvevőszék tagjai, azon furcsa eset állhatna be, hogy utoljára egyik számvevőszéki tanácsos az egyik miniszterrel, másik a másik miniszterrel, harmadik a harmadik miniszterrel jönne rokonsági viszonyba , s egy szóval, a számvevőszék és a minisztérium között formális atyafisági viszony állana be, mi a törvény rendeletének valóságos kijátszása volna. En tehát, mondom, ezen két szempontot olyannak tartom , mely figyelembe veendő, de figyelembe veendő továbbá még az, mit Simonyi Ernő tisztelt képviselő ur arra nézve mondott, hogy a rokonsági összeköttetés nagyon is tág körre terjed. Azon meggyőződésben is vagyok, ha e tekintetben figyelembe vétetik az ő észrevétele, nem fog a rokonság annyi fokára kiterjesztetni az mcompatibilitás, s igy már mindjárt nagyon megkevesbittetnének azon esetek, melyekben öszszeűtközés előállhat. Én tehát mindezek folytán részemről is kérem, méltóztassanak ezen szakaszt, ha nem is az osztályokhoz, de legalább a központi bizottsághoz, — mert szabályaink ezt is megengedik,— visszautasítani, hogy az ülés folyama alatt tett észrevételek figyelembevételével kisértsen meg egy helyes s ezen szempontoknak megfelelő szerkezetet. Azért a többi szakaszt tárgyalhatjuk. (Helyeslés.) Elnök: Tiszt, ház! A központi bizottság szerkezete mellett már most 3 módositvány van: méltóztassanak mind a hármat megérteni -előbb, azután szavazni. Mihályi Péter jegyző fajra fölolvassa Szögyény László, Nyáry Pál és Simonyi Ernő módositványát.) Elnök: Mindenekelőtt a szerkezetre kell szavazni, azután a módositványokra, és azután az indítványokra. Tehát elfogadja a t. ház a 4-ik szakaszt, az eredeti szerkezet szerint? a kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Senki sem áll föl) A szerkezetet senki sem fogadja el: következik a Szögyény képviselő ur által beadott módositvány; a kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik Fölkiáltások: Kisebbség!) Méltóztassanak fölállani, a kik el nem fogadják. (Megtörténik) A többség nem fogadja el. Következik Nyáry Pál képviselő ur módositványa. Nyáry Pál képviselő ur módositványa abból évii, hogy a 3-ik kikezdés hagyassák ki. Elfogadja-e a ház 1 (Fölkiáltások: Nem ) Tehát elesik. Következik Simonyi Ernő képviselő ur indítványa : utasittassék vissza az osztályokhoz. (Fölkiáltások: A központihoz !) ' Arra nem szavazhatunk: mert az indítványban az van, hogy az osztályokhoz. A kik az osztályokhoz kívánják utasítani, méltóztassanak fölkelni. (FölkiáltásoJc: Nem. szavazhatunk! Már egyszer szavaztunk!) Még nem mondtam ki a határozatot. Az indítványban az van : utasittassék az osztályokhoz. Midőn a szavazást kitűztem, többen fölkiáltottak: az osztályokhoz! központihoz! tehát kétféle vélemény merülvén föl, tudni kell, a többség melyiket fogadja el. Méltóztassanak tehát megmondani, hogy a központihoz vagy az osztályokhoz utasittassék-e? (FÖlhiálMsok: A központihoz!) Simonyi Ernő: Nem helyezek arra semmi fontosságot, vajon a központihoz vagy az osztályokhoz utasittatik-e 1 hanem azt kívánom, hogy bővebben vitattassék meg.