Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-114

114. országos ülés február 7. 1870, 199 Elnök: Azt a többségnek kell kimondani, vajon a központihoz akarja-e utasítani? (Fölki­áltásók: A központihoz\) Tehát ezen 4-ik szakasz bővebb megvitatás végett a központi bizottság­hoz visszautasittatik. Majláth István jegyző íolvassa a tör­vényjavaslat 5-ik szakaszát.) Széll Kálmán előadó: T. ház! Ez 5-ik szakasz a központi bizottságnak alapul szol­gáló szerkezetben, a pénzügyi bizottságéban, más­képen állott e §. fogalmazása. A központi bi­zottság ezen szakaszra két észrevételt tett, és e szakasz a szerint van most módosítva. E két észrevétel a következő. Az első arra vonatkozik. hogy a pénzügyi bizottság szerkezetében ott, hol arról van szó, mi minden ne ín compatibilís az államszámvevő­szék elnökségével, nem eléggé látta distingválva a magán-hivatalt és az államhivatalt, de külö­nösen a magán-hivatalt egyéb állástól. Az ere­deti szerkezet szerint minden olyan magán-hiva­talt viselhetett volna, mely számadási és vagyoni felelősséggel oem jár; ezt a központi bizottság meg akarta szorítani, azon nézetből indulva ki, hogy magán-hivatalt, akár legyen számadási vagy vagyoni felelősséggel összekötve, akár nem, ne viselhessen ; ellenben minden oly állás, mely sem államhivatallal, sem magán-hivatallal össze­köttetésben nines, compatibilís legyen, és itt is kivételt tesz a tö. vényes és természetes gyám­ság tekintetében, mert azt nem akarhatta, hogy saját gyermekeinek vagy unokáinak ne lehessen gyámja. Ajánlom tehát ezen módosított szöve­gezést, A másik módosítás, melyet a központi bi­zottság ajánl, arra vonatkozik, hogy az eredeti törvényjavaslatban ugy áll, hogy nem vehetnek részt semminemű oly vállalatban, mely az ál­lamtól segélyezésben részesül. A központi bizott­ság ezt sem tartotta elég praeciznek, mert e szerint szintén mindenki, ki részvényekkel bir, részt vesz azon vállalatban, és azért jobban vélte eltalálni a pénzügyi bizottság intentióját, midőn ezen szakaszt így ajánlja szerkesztetni, hogy: „nem vehetnek részt semmi oly vállalat igazgatásában vagy ügyvitelében," stb. Ajánlom ezen módosítás elfogadását. Várady Gábor: T. ház! A pénzügyi bizottság az én javaslatomtól eltérő szövegezést hozván javaslatba, egy eszmét, mely az ón ja­vaslatomban foglaltatik, elejtett, és ezen eszme akként van körvonalozva, hogy az állami szám­vevőszók tagjai nem vehetnek részt sem ügy­nökségben, sem bárminemű ipari vagy más vál­lalat igazgatásában, A központi bizottság ezen eszmét fölvette és kifejezést adott neki, azonban megszorította, azt mondván, hogy nem vehetnek részt oly vállalatok igazgatásában vagy ügyvi­telében, melyek az állammal számolni kötelesek, vagy az állammal bárminemű segélyezési vagy szerződési viszonyban állanak. De én azt tar­tom, semminemű vállalat igazgatásában nem vehetnek részt. Sőt tesz még a központi bizott­ság egy más meghatározást is, melyet én hatá­rozottabban akarnók ezen szakaszban körülvona­lozva látni. Itt ugyanis az mondatik: hogy nem viselhetnek az államszámvevőszók elnöke és többi tagjai semmiféle más állami vagy magánhiva­talt és oly állást vagy tisztséget, mely szám­adási vagy vagyoni felelősséggel jár. Én azt hi­szem, t. ház! nem viselhetnek semminemű állást vagy tisztséget, akár jár az számadási vagy va­gyoni felelősséggel, akár nem, Azért követve azon javaslat szerkezetét, melyet a központi bizottság tervez, bátor va­gyok egy határozottabb, világosabb szerkezetet a t. ház figyelmébe ajánlani, mely ekként állna. (Halljuk!) „Az államszámvevőszék elnöke és többi tagjai semmiféle más állami vagy magán­hivatalt, vagy tisztséget nem viselhetnek, a ter­mészeti és törvényes gyámság egyedüli kivéte­lével, — és nem vehetnek részt sem közvetlenül sem közvetve oly vállalatokban, melyek az ál­lamnak számolni kötelesek, az államtól kamat­biztosítást vagy bármely más .segélyt igényel­nek, vagy az állammal bárminő szerződési vi­szonyban állanak: nem vehetnek részt sem ügy­nökségben, sem bárminő ipari vagy kereskedési vállalat igazgatásában." (Helyeslés bal felöl.) Öszhangzásban áll ez a központi bizottság elveivel, csak a fogalmazás szabatosabb, határo­zottabb. Elnök : Még egyszer íöl fog olvastatni. Mihályi Péter jegyző (újra fölolvassa Várady Gábor módosüványát.) Széll Kálmán előadó: T. ház! Én ezen módosítványnak sem egyik, sem másik részét nem tarthatom elfogadhatónak: mert, szerintem 1-ör mi azt illeti, hogy az állami számvevőszék elnök­sége incompatibilissé tétessék minden állással, minden tisztséggel, ezt így kimondva nem tartom szükségesnek, nem tartom ezélra vezetőnek sem, mert ez oly szűk korlátok közé szorítaná azon választást, melyet tehetne akár a képviselőház, akár pedig a három közül ő Felséges azért ezt nem tartom szük­ségesnek a választandó egyénekre nézve. Mert e szerint nem lehetne az autonóm egyházakban! tiszteletbeli állásokat elfogadni, melyek pedig nem járnak semmiféle vagyoni és számadási fele­lősséggel. Nem foglalhatnának el a létesítendő katholikus autonómiában sem semmiféle állást; egy szóval vanna : : az életben állások, a melyek nem járnak semmiféle vagyoni felelősséggel vagy számadással: nem tudom tehát, miért kellene azo-

Next

/
Thumbnails
Contents