Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.
Ülésnapok - 1869-114
H4. országos ülés február 7. 1870. 197 vannak. (Igaz!) Ez oly tág kör, hogy abból lehetetlen kibújni. Magam is tudok példákat, hogy mikor már húsz esztendőig össze volt kelve egy házaspár, akkor sült ki, hogy egymással harmadíziglen rokonságban vannak és újra kellett a házasságot megkötni, hogy legális legyen. Nem mindennapiak azon esetek, hanem előfordulhatnak, mikor nem tudni a rokonság körét. Én részemről még tizedikét sem ismerem azoknak, kik velem negyedíziglen rokonságban állanak. Ezen megszorítás rendkívül tágas körű. De másodszor kérdem: ha a számvevőszék fel van állítva, annak elnöke, tanácsosai és segédszemélyzete azért, hogy függetlenek lehess nek, el nem mozdíthatók, ós miniszteri változás áll be; de azon miniszterjelöltek közöl, kiket az ország bizodalmával ajándékozna meg, fele sógorságban van a számvevőszék tagjaival: vajon a' számvevőszék tanácsosait kell-e elmozdítani, vagy amazok nem lehetnek minisztereké Tehát vagy egyfelől vagy másfelől megakad a dolog. Vagy azok elmozdithatlanok és akkor megmaradván, emezek miniszterek nem lehetnek; vagy azok elmozdíthatók, s akkor a függetlenségnek vége van. Én méltányolva és elfogadva azon elvet, hogy minden tekintetben független és elfogulatlan legyen a főszámvevőszék, ezen egész szakaszt a gyakorlatban kivihetetlennek tartom. Ennél fogva bátor vagyok indítványozni, hogy tovább menvén ezen törvényjavaslat tárgyalásában ezen szakasz küldessék vissza az osztályokhoz bővebb tárgyalás és megvitatás végett. (Ellenmondás jobb felől.) Ezt annálinkább kívánom, mert engem azon módositvány sem elégít ki, mely beadatott. Méltóztassék megfontolni azt, hogy a gyakorlati életben mennyi zavart fog a törvénynek ily intézkedése okozni: és ezért: sokkal jobbnak tartom, ha visszaküldjük az osztályokhoz és ott újra megvitattatik. Hoffmann Pál: Én azon igen helyes fejtegetés után, melyet az igen t, előttem szóló képviselő úrtól hallottam, valóban nem foghatom meg. miért nem pártolja a t. barátom Szögyényi által beterjesztett módositvány11 mert, mikép igen helyesen jegyezte meg, ha elfogadtatnék a szöveg ugy, a mint előttünk fekszik, az nem azt akadályozná meg, hogy a miniszterekkel rokon egyéniség az államszámvevőszék tagja lehessen, hanem akadályozni fogná azt, hogy a miniszferiuuiba azok jöjjenek, kiket a parlament többsége arra kijelöl. Ha tehát a szöveg elfogadtatnék, az nem akadályozná meg azt, hogy a miniszterekkel rokon személy az államszámvevőszék elnöke vagy tagja ne legyen, hanem akadályozná a minisztérium képződését, mely a pártokból teljes szabadsággal kell hogy meginduljon. Világosan kifejtette ő ezt; hanem ugy látszik azon okból nem pártolja a szöveget, mivel nem fogta föl a módositvány jelentőségét. A módositvány t. i. egészen tisztába állítja a dolgot, a mennyiben nem akarja az államszámvevőszék elnökének s tagjainak állását a miniszterek kegyétől föltételezni. Ez lehetett bizonyára a szöveg eredeti szerkezete és egyedüli ratiója. E törvény ratiója kétségkívül nem az, hogy a miniszterképződést akadályozza, hanem hogy az államszámvevőszók elnöke és tagjainak állása ne a miniszterkegytől függjön. Ez pedig a módosítással tökéletesen el van érve, a mennjdben nem lehet valaki a számvevőszéknek sem elnöke, sem tagja, ki a miniszteriummai rokonságban van. Miután tehát nem lehet e törvénynek ezólja az, hogy a minisztérium képződését akadályozza: én azt hiszem, a módositvány a szövegnek eredeti intentióját fejezi ki; csakhogy szabatosabban, és nem látok semmi kételyt, semmi okot arra, hogy ezen szakaszt az osztályokhoz visszautasítsuk, s azért részemről pártolom a módosít ványt. Nyáry Pál: Azt gondolom, midőn tiszt. képviselőtársam ezen módositványt benyújtotta, nem volt figyelemmel arra, hogy a belga törvényekben hat-hat évre választatnak a számvevőszék tagjai. Igen természetes, hogy azon módositványnyal, melyet ő előterjesztett, segítve volna a bajon. De miután nálunk nem választatnak a számvevőszék tagjai, hanem elmozditkatlan tisztviselőkké lesznek, igen természetes, hogy ha ugy marad e szakasz, mint a javaslatban foglaltatik, megtörténhetik, hogy azért, mert valamely legalkalmasabb, mondhatnám: legszükségesebb egyéniség atyafiságban van egy számvevőszéki tanácsnokkal, kénytelen az ország annak, mint miniszternek, közreműködését nélkülözni. Már most az a, kérdés, tiszt, ház, hogy. ha e szakasz eredeti szerkezetében maradna, mi történhetnék 1 Az történhetnék, a mi képtelenség: t. i. hogy miután ezen tisztviselők elmozdithatlanok, a törvényhozásnak kellene teremteni még több elmozdithatlan állomást: mert csak akkor lehetne áthelyezni egy elmozditkatlan tisztviselőt, egy más szintén eimozdithatlan állomásra; de miután ez képtelenség, én azt gondolom, hogy a módositványt ugy, a mint az előterjesztetett, el nem fogadhatjuk, hanem én azt gondolom, legjobban ugy segíthetünk a dolgon, ha ezen bekezdést egészen kihagyjuk, és valahányszor eset adja elő magát, a ház mindannyiszor intézkedni fog belátása szerint. (Fölkiáltás jobb felől: Melyik i bekezdés azfj A harmadik bekezdés. (Közbeszólás i jobb felől: Ás nem elég: Két bekezdést kell kihagy ni!) Elnök: Szólásra senki sem jelentkezvén 1 többé, szavazás következik; előbb azonban a mój dositványt még egyszer fö Ifogjuk olvasni.