Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.
Ülésnapok - 1869-114
196 114. országos Ülés február 7. 1870. Máttyus Arisztid: T. képviselőház! Én még e szakaszhoz szóimi akarok. Nem akarok" ugyan az elnök ur szavába vágni, hanem jogommal élni akarok. Én a központi bizottsági előadó urat vagyok bátor egy fölvilágositásra fölkérni. A 4-ik g. utolsó tétele azt mondja : „Időközben beállható esetekben az illető áthelyezésének van helye." Én nem értem, hogy hova helyeztetik az illető át ? Szögyényl László: A módositvány ezen intézkedést ki akarja hagyni. Máttyus Arisztid: A módositvány nem akarja kihagyni, s csak azon esetről szól, ha utóbb támad a rokonság. Szögyényi László ; Bocsánatot kérek, ellenkezőképen .... (Zaj bal felől.) Patay István: Nem szabad kétszer szólani. Máttyus Arisztid : A központi bizo ttsági előadó urat vagyok bátor kérdeni, mit ért ezen áthelyezés alatt, hová helyeztetik át az illető ? Széll Kálmán előadó: A szöveg végén ugy vau összeköttetésbe hozva ezen bekezdés, melyet a központi bizottság ajánlott a többi szöveggel, hogy nem lehet belőle kimagyarázni azt, mintha a miniszter helyeztetnék át, hanem az illető számvevőszéki tag. (Fölkiáltások: De fiúvá?) Az nincs kimondva. Halász Boldizsár; A kérdéshez akarok szólani, mert ugy látszik, nem mindnyájan értjük: mi a kérdés ? En a módositványt ellentétben látom önmagával. Azt mondja az igen tisztelt módosító ur, hogy a mi előleg hiba, utólag nem az. Mert ha a rokonságban létei előleg hiba, azt hiszem utólag is az marad. Csak ezt akartam röviden megjegyezni ezen kérdésre, ós én ebből a szem-pontból indulva ki, fogadom el a szerkezetet. A mi a másik kérdést illeti, itt végtelenül bajos meghatározni, vajon időközben beállható rokonságnál hova van áthelyezésnek helye. En azt értem és gondolom — a szerkesztő is bizonyára azt értette, hogy ezen — esetben a számvevőszék tagja, mint államhivatalnok nem veszti el hivatalát, hanem alkalmaztatik máshol. Es mivel a szerkezet ezt kimondja, én azzal tökéletesen beérem, és nem kívánok többet. Szontagh Pál (csanádi.) T. képviselőház! Mielőtt szavazás alá bocsáttatnék ezen kérdés, néhány szerény észrevételem van a VIII. osztály volt előadójának módosítására. Mellőzve azt, a mit szintén, alaposnak tartok, és. a mit t. előttem szóló a dabasi kerület részéről küldött országos képviselő hangsúlyozott, csak a törvény iutentiójából merítem azon okot, melynél fogva a szerkezet megtartására kívánok szavazni, ós kívánnám, hogy a h&i többsége azt elfogadni méltóztassék. Ugyanis, mi a törvény intentiója ? Miért tiltja a törvényben kijelölt sógorságiés atyafisági viszonyokat? Azt hiszem azért, mert nem gondolja, hogy elég részrehajlatlanul járjanak el hivatalukban, ha egymás között szorosabb atyafiságban vannak. Már a módosító szándéka szerint csak a számvevőszék tagjai közt volna a sógorság és atyafiság kizárva, ellenben a miniszterek és számvevőszék tagjai közt esetleg utóbb támadható efféle viszony létrejöhet. Már pedig, ha tekintem a törvény szellemét, ha a számvevőszók tagjai közt támadna is sógorság és rokonság, nem tartom, valamint a törvény sem tartja ezen rokonságot, vagy sógorságot oly veszélyesnek: mert minden felelősség s minden befolyás személyesen az elnökre van ruházva; itt még ő ellenőrizheti, befolyhat, sőt — hogy triviális kifejezéssel éljek — parancsolhat is az alatta álló számtanácsosnak; de veszélyesebbnek tartom, és a törvény intentiójából merítem okoskodásomat, ha az ellenőrzendő hatóság, t. i. a miniszterek, és az ellenőrző hatóság t. i. a számvevőszék tagjai közt, bár utólag is támadna sógorság vagy rokonság. Ezt a módosítás által nem mellőzzük el : míg az a szerkezet által örökre ki van zárva. Ezért az első és második bekezdéshez, ugy a mint a központi bizottság szövegezé, járulok szavazatommal. A mi a harmadik kikezdést illeti, erre nézve azt hiszem, hogy ez előleg megvitatandó' volna azon okoknál fogva, melyeket egyik t. képviselőtársunk felhozott; ámbár ezúttal megjegyzem aztis,hogy e kifejezés: „az áthelyezésnek van helye" fölötte határozatlan, mégis kifejezi azt, hogy más hivatalt kell ily esetben az illetőnek nyernie, mert azt, hogy megjegyeztessék a törvényben az is. hogy hová tétessék át, szükségesnek nem tartom, és legfölebb azt lehetne kimondani, hogy áthelyezésnek, vagy nyugdijazásnak, legyen helye. (Helyeslés bal felől.) Simonyi Ernő : T. ház! En elfogadom azon elvet, mely ezen törvény által czéloztatik, hogy t. i. a számvevőszék tagjai minden tekintetben függetlenek legyenek és semmi előítélettel korlátozva ne legyenek működésükben, sem a főszámvevőszék tagjai egymás közt, sem azok és a .miniszterek közt, kiknek számadásait ellenőrizni kötelesek : de nem szeretném, ha a t. ház olyan törvényt alkotna, mely gyakorlatilag kivihetetlen, mely gyakorlatilag legnagyobb zavarokra fog okot adni. Az itt idézett §. azt mondja: „ A kik vele negyedíziglen oldalrokonságban vagy másodiziglen sógorságban vannak." Én, t. ház, azt hiszem, e házban nincs tiz ember, kik felét ismerik azoknak, a kik velők negyedíziglen rokonságban