Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.
Ülésnapok - 1869-114
188 II*. országes ölés február 7. 1870. fit 24 krt pengőpénzben tevő károsodásaik megtérítését kérik. Elnök: A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Méltóztattak a legutóbbi ülésben elhatározni, hogy ma az igazságügyminiszterium költségvetése fölötti tárgyalás folytattassék; tegnap délután azonban miniszter ur tudtomra adá, hogy súlyosan beteg, ós igy minisztériuma költségvetésének tárgyalását elhalasztatni kéri. Én azonnal, a mennyire alkalmam volt, értesitettem e felöl az illető köröket, és most a t. háztól függ elhatározni: vajon e tárgy folytattassék-e. vagy felfüggesztetvén, tárgyaltassék az amúgy is mára kitűzött tárgy, t. i. az államszámvevőszék iránti törvényjavaslat. (Elhalasztjuk !) Tehát az államszámvevőszékröl szóló törvényjavaslat fog tárgyaltatni-; mielőtt azt azonban megkezdenők, a főrendiház egy üzenetét kérem meghallgatni. Csáky Gyula gr. főrendi jegyző {az elnöki szék elé járulj: Mélt. elnök ur! tisztelt ház! A főrendiháznak folyó hó 5-én tartott 34. ülésének jegyzőkönyvi kivonatát van szerencsém a t. ház asztalára letenni, melynek értelmében a főrendiház az Angolországgal 1869. deczember 30-án kötött pótegyezményről szóló törvényjavaslat beczikkelyezését elfogadta. Elnök: Föl fog olvastatni. Mihályi Péter jegyző (olvassa a főrendiház jegyzőkönyvi kivonatát.) Elnök: Miután a főrendiház is hozzájárult, a tiszt, ház szokás szerint fölhatalmazza a miniszterelnökséget, hogy e törvényjavaslatot szentesítés végett főlterjeszsze. Most kérem előadó urat, szíveskedjék helyét elfoglalni. Mihályi Péter jegyző (olvassa a központi hizottság jelentését az államszámvevőszékröl ssóló törvényjavaslat tárgyában.) Széll Kálmán előadó: T. képviselőház! (Halljuk!) Midőn a központi bizottság a fölállítandó állami számvevőszék iránt előterjesztett törvényjavaslatok tárgyalásához fogott, tette azt azon fontosság tudatával, melylyel e törvényjavaslat bir az által, hogy egy uj intézményt teremt, mely hivatva van állami életünkben kiválóan fontos szerepet játszani. Az 1848-iki törvények, melyek az ország alkotmányát gyökerében átváltoztatván, a parlamentáris kormányformát megalapították, ez intézmény fölállításáról nem gondoskodtak, és ez természetes. Kimondják ugyan, hogy a minisztérium az általa kezelt jövedelmekről számadását országgyűlési jóváhagyás, illetőleg megvizsgálás végett évenkint az alsó táblának bemutatni köteles; egyebet azoriban a számadások megvizsgálásáról nem tartalmaznak: az államszámvitel mikénti ellenőrzéséről rem rendelkeznek. Az országgyűlés a számadások megvizsgálásának az 1848-iki törvényekben lefektetett jogát csak ugy gyakorolhatja kimerítően, teljes mértékben és biztossággal, ha fentartva magának az átvizsgálás jogát, a részletes ellenőrzést, melyet lépésről lépésre szakadatlanul, minden részletében maga teljesíteni alig volna képes, oly közegre bizza, mely ugy állására, mint hatáskörére nézve elégséges garantiát nyújt arra, hogy rendeltetését azon föladathoz híven, mely oly nagy, mely oly fontos, teljesíteni fogja. (Helyeslés.) Az ellenőrzésnek ezen legfőbb közege lenne a fölállítandó államszámvevőszék, mely kívül állván egyrészről a pártélet küzdelmein, a stabilitás biztosságával s határozottságával birand, másfelől kivonva levén a kormány minden befolyása alól, a függetlenség nélkülözhetleíi föltételeivel is föl lesz ruházva. Nem lehet egyéb czélja a fölállítandó intézménynek, mint az, hogy ellenőrizze folytonosan a miniszteri számvevőségeket, melyek az előleges administrativ controllt gyakorolják és a számvitel szolgálatát teljesitik, épugy, mint az államháztartással foglalkozó minden egyéb hatóságot: részrehajlat]an és biztos ellenőre legyen az államháztartásnak és számvitelnek. Hogy ezen fontos feladatának megfelelhessen, a központi bizottság nézete szerint azon elvekből kell kiindulnunk, melyekre, az államszámvevőszéket a pénzügyi bizottság az általa szerkesztett törvényjavaslatban fektette. A közp. bizottság hite szerint ezen elvek két alapeszmére vezethetők vissza. Az egyik az, hogy ezen intézmény részére a törvény oly önállást biztosítson, mely eoordinálván azt a közigazgatási kormányzattal, megadjon szabad működésére minden szükséges eszközt és föltételt a közigazgatási hatóságok ellenőrzése ezéljából ; de másrészről összhangba illesz^ze be a létező állam alkatba, a parlamentális kormány formának nagy keretébe, hogy mint annak kiegészítő része azzal összevágóan működhessék a közös ezélra. A központi bizottság ugy találta, hogy ezen nézetek és elvek helyes összeegyeztetést és szerencsés kifejezést nyertek azon törvényjavaslatban, melyet a t. háznak elfogadás végett ajánlani szerenesés. E törvénjavaslat biztosítja az államszámvevőszék függetlenségét, mert elnökét ő felsége a képviselőház által ajánlt három egyén közül nevezi ki, tagjait pedig a számvevőszék előterjesztésére szintén ő felsége nevezi ki; biztosítja az államszámvevőszék függetlenségét azért is, mert fölötte épugy, mint a miniszterek felett csak az országgyűlés bíráskodik. A 15-ik és
