Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-113

113. országos ülés Ebből azonban azt következtetem, hogy az igazságügyminiszterium nem találta még magát azon helyzetben, hogy az 1869-ik évi IV. törvény czikket a birói hatalom gyakorlásáról már most ezen évben végrehajthassa. Nem találta pedig végrehajthatónak azért, mert a megyék, a törvényhatóságok rendezve nincsenek. Sajnosnak tartom azt, ha valamikor valamely törvény sürgetve megalkottatik, melyet azonban végrehajtani nem lehet, nem lehet daczára annak, hogy a törvény szerint már hatályba lépett. Ilyen az 1869-ik évi 4-ik törvényczikk is, mely magában egy betűvel sem határozza meg azon időt, melyben a törvény hatályba lép, hanem melynek az 1868-ik évi Ill-ik törvényczikk szerint kell megítéltetni t. i. a 15-ik napon azon időtől számítva midőn az országgyűlés mindkét házában kihirdettetett és - a törvénytárba beiktattatott. Az 1869-ik évi IV-ik törvényczikk már megjelent a múlt nyáron a törvénytárban. E törvényben ki van mondva, hogy a közigazgatás az igazságszolgáltatástól elválasztatik: és azt végrehajtani még sem lehet mindaddig, mig a törvényhatóságok szervezve nincsenek. Ezen eredmény meglehetősen örvendetesen hatott rám, mert az által ezen oldalnak elvei jutottak diadalra, mert mondottuk már akkor, hogy hiába alkotjuk ezen törvényt, mert azt végrehajtani még ugy sem lehet. A belügyminisztérium költségvetésében feltűnt előttem azon bíróságok létszáma, melyekre nézve az összegek meg vannak állapítva, t. i. 67 alispán, 477 ülnök, 11 szolgabíró^ 12 eskütt, 51 pertárnok és több segédszemély. En nem tudom, mit gondoljak ? ez sem azt nem jelenti, hogy ezen évben a bíróságok szerveztetni fognak — mert nem hiszem, hogy a bíróság jövendő szervezetében alispánok, szolgabirák, esküdtek ily számban fognak megalapittatni — de más részről nem érthető az sem, hogyan lehet 11 szolgabíró, 12 esküdt a szervezetre felvéve, és miként végezheti 51 egyén a pertárnoki teendőket ? ezt a gyakorlati ember teljesen lehetetlennek tartja. Hanem nemcsak ez fogja okozni azt, hogy a törvénykezés meg fog akadni, hanem van erre még egy másik ok is. En azt tartom a választott bírák szolgálata azon idő lejártával a melyre választattak, meg fog szűnni. Az országgyűlési képviselő, ha nem magasabb, de bizonyosan egyenlő fokon áll a bírákkal, mert magasabb hatalmat gyakorol azoknál t. i. a törvényhozó hatalmat, és én azt hiszem, hogy azon képviselő a hűtlenség bűnébe esnék, a ki a három év után is, melyre választatott, megkísériené a törvényhozói hatalom gyakorlását. Hanem ugyanilyen nézetben vagyok a bírákra nézve is, mert szintén a hűtlenségbe esnék azon biró, ki ugyanazon birói teendőket, ugyanazon jogczimen gyakorolni mefebruár 5. 1870. jgj részelné azon időn tul, a mely időre választóitól a megbízást nyerte. Az ilyen biró, birói hatalmát nem gyakorolná, de bitorolná. A mint tudjuk, vannak városok, melyeknek statútumai semmiféle törvény által megváltoztatva nincsenek. Többek közt, hogy más várost ne említsek, Pécs városában minden két évben történik a tisztújítás ennek statútumai szerint, melyek még eddig megváltoztatva szintén nincsenek. Ott már tehát a bíráknak azon idejök, a melyre választattak, lejárt. En nem tudom, mit fog csinálni az igazságügyminiszterium : kényszeríteni fogja-e azon bírákat, hogy azon állást, melyet törvényesen meg nem tarthatnak, tovább is elfoglalva tartsák? vagy provisoriumot fog-e fölállítani, melyben ideiglen fogja helyettesíteni azokat, mig a bíróságok szerveztetni fognak ? Mindenesetre lehet azonban tartani attól, hogy törvénykezési zavarok fognak támadni: mert igen s ok biró lesz, ki sem a provisoriumban nem akar szolgálni, nem akarja magát helyettes ittetni, sem pedig azon hatalmat nem akarja bitorolni, melyet a nép kezéből kapott. Igaz e tekintetben, hogy az 1848. XVII. t. ez. némi menedéket látszik nyújtani, ugyanis ott az van mondva, hogy a tisztújítás megyékben nem tartatik a jövő országgyűlés intézkedéséig; azonban, minthogy a leg közelebbi országgyűlés, az 1861. évi nem intézkedett : a kényszerűség oda vitte az országot, hogy a törvény e megszorításától eltért, és hogy csakugyan tökéletes tisztújítás tartatott. En nem hiszem azt, hogy a törvény azon dispositióját, hogy a legközelebbi országgyűlés intézkedéséig ne tartassák tisztujjitás, most a megyékre ki lehetne terjesztem, de ha áll is a megyéknél: akkor a sz. kir. városokban, a jász-kún, hajdú, fiumei-bucearii kerületekben, ugy szintén Erdélyországban meg kell a tisztújítást tartani, azaz csak a politikai tisztviselőkre nézve; a birói hivatalokra nézve kinevezés lépvén a választás helyébe, a bíráknak le kell lépniök. Ez első része az igazságügyminiszterium költségvetésére vonatkozó megjegyzéseimnek; második része az, hogy az igazságügyminiszterium költségvetésében „jutalmak és segélyezések" czime alatt a jövő évre 27,000 frtot találtam fölvéve kerek számban mondom, mert valamivel több. Igaz, hogy a többi minisztérium költségvetésében is előfordulnak jutalmazási és segélyezési czimek, csakhogy a többi minisztérium költségvetéseiben — egynek kivételével — e czimek igen mérsékelten fordulnak elő. Az ő fölsége személye körüli minisztériumban a jutalom és segélyezési ezimben'előirányzott összeg 1000 frt, a miniszterelnökségnél 1200 írt, a belügyminisztériumnál 1800 frt, a vallás- és közoktatásmi-