Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-113

180 113. országos ülés lebruár 5. 1870. lásánál elő fogom adni észrevételeimet, most azonban erre nézve még legyen szabad fentar­tásomat nyilvánítanom. Wahrmann Mór előadó: A pénz­ügyi bizottság bizony minden alapot szem előtt tartott. (Derültség. A szószékről éljenzés közt leszáll.) Elnök: E szerint, ha méltóztatnak meg­szavazni, az összes rendes szükséglet 7.560,500 frt, ezen összeg azonban az egyes tételeknél vál­tozni fog néhány ezer forinttal. A fedezet 1.239,050 frt, a rendkívüli szükséglet 616,500 frt. ezen számok kijavítva jőnek a jegyzőkönyv­be, mert némely apróbb tételeknél többet mél­tóztattak megszavazni, mint a pénzügyi bizott­ság ajánlott. Következik az igazság ügyminiszterium költ­ségvetésének tárgyalása. Mihályi Péter jegyző (olvassa az igazságügyminiszteri költségvetés szükségletének som­mázatát.) Ifj. Zichy József gr. előadó: A pénzügyi bizottság az igazságügyminiszteri költ­ségre vonatkozólag átalánosságban a követke­zőkben terjeszti elő. (Olvassa): „Az igazságügyi miniszter az 1870-ik évre minisztériuma szük­ségletének fedezésére a nyugdijakat és rendkí­vüli kiadásokat ide nem értve 3.236,400 frtnyi összeget kér megszavaztatni, mely az 1869-ki évre az országgyűlés által megszavazott 2.965,300 frtnyi összeggel összehasonlítva: 271,100 frtnyi többletet mutat föl, és pedig részietenkint: 1869. meg- 1870. ké- .... M . ni -Ü * L. i.-i többlet állapíttatott rétik I. a központi igaz­gatásra .... 190,300 200,400 10,100 II. orsz. törvény­kezésnél .... 1.935,700 2.036,300 100,600 III. fegyintézetek­nél 644,900 784,500 139,600 IV. telek-könyve­zésnél ..... 194,400 215,200 20,800 tehát összesen . . 2.965,300 3.236,400 271,100 A rendkívüli ki­adásoknál . . . 10,000 15,000 5,000 „Az előforduló többlet okai átalában az al­kalmazásban levő személyzetnek némi szaporítá­sában, fizetésjavitásokban, a felsőbíróságok uj szervezésében, a fegyintézetek körül czélba vett korszerű reformokban; tanulmányozás czéljából szándokolt utaztatásokban és végre s leginkább az 1869. évre történt százalék levonásnak isméti beszámításában voltak föllelhetők; mindezekre nézve az alulirt bizottság részletenkint vélemé­nyét a tisztelt képviselőháznak a következőkben terjeszti elő." Dietrich Ignácz: T. ház! En az igaz­ságügyet mindenkor olyannak tartottam és ma is olyannak tartom, melyhez politikai pártszem­pontból hozzá szólni nem szabad. Iparkodni fogok a t. házat beszédem folyamában meggyőzni ar­ról, miként a t. igazságügyminiszteriumnak tel­jes, tökéletes igazságot fogok szolgáltatni. (Halljuk!) Midőn az igazságügyminiszterium 1870. évi költségvetését kezembe vettem, megvallom, hogy az engem igen kellemesen lepett meg: mert sok vigaszt és jó reményt nyújtott. Én ugyanis az 1870. költségvetést előre magamban sokkal na­gyobb összegben számítottam fel, mintsem az igazságügyminiszterium 1870. évi költségvetésé­ben előirányozva van. En ugyanis azelőtt már jő idővel, különösen azon idő óta, midőn a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvény megalkotta­tott, az 1870. évi költségvetésbe már azon ösz­szegebet is fölvettem — annyira t. i. a meny­nyire magánembernek ezeket felszámitania lehet — melyeket a választott törvényhatósági birák helyébe kinevezendő királyi birák költségei fog­nak igénybe venni ; azonban kellemesen lepett meg, hogj^ az igazságügyminiszterium 1870. évi költségvetésében a kinevezendő birák számára egy krajezár sincs előirányozva. Örültem ennek eleve, mert ez azon reményt nyújtotta, hogy az idén még a kinevezett birák nem fogják helyei­ket elfoglalni és legalább időt nyertünk, ez alatt talán szebb napok derülhetnek fel: és azon ősi alkotmányos jogot, melyet törvényhozás utján föladtunk, ismét törvényhozás utján vissza fog­juk szerezni. Azonban ezen örömömet csakhamar további szemlélődésem megzavarta. Ugyanis átte­kintvén a többi minisztériumok költségvetéseit, azt találtam, hogy a belügyminisztérium költ­ségvetésében benfoglaltatnak azon költségek, me­lyek a magyarországi első fokú birák számára vannak előirányozva. A belügyminisztérium költ­ségvetésében a megyék részére 2.700.000 frt van előirányozva csupán a bíróságok számára ; a szabad kir. városok részére pedig 706,000 frt ; nem mondatik azonban, hogy ez törvénykezési seg ély-e, vagy közigazgatási ? De nem tekinthe­tem közigazgatási segélynek azért, mert tudtom­mal eddig közigazgatási szükségleteiket a váro­sok házi pénztáraikból lődözték. Ha összesen veszszük a szabad királyi váro­sok és a törvényszéki birák részére a belügymi­nis zterium költségvetésében előirányzott összege­ket, azok tesznek mintegy 3.400,000 frtot, és igy jóformán épen annyit, mint mennyit az igaz­ságügyminiszterium költségvetése összesen tesz, mert ez sem több 3.600,000 frtnál. En megval­lom, nem tartom helyesnek, hogy oly költségek, melyek szorosan véve az igazságügyminiszterium k öltségvetésébe tartoznának, a belügyminiszte­r ium költségvetésébe vétettek át.

Next

/
Thumbnails
Contents