Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.
Ülésnapok - 1869-106
106. országos Ülés január 27. 1870. 9 tértek el. Bocsásson meg a t. államtitkár ur, ha én jó lélekkel mondhatom, hogy nagyon is eltért. Azt hiszem, a t. államtitkár ur bokros elfoglaltsága közt megfeledkezett arról, hogy mi áll azon vasút hálózati programmban, melyet az igen t. közlekedési miniszter ur beterjesztett a 4-dik oldalon, ütt az áll: „Vasúti rendszerünkben első helyet foglal el a fiumei vasút kiépítése, melynek indokolását fölöslegessé teszi az országnak több éven keresztüli általános óhajtása." Es mi történt 1867 óta, mennyi vasut-engedély adatott meg soron kivül? és Fiumére nézve még most is azzal biztatnak, hogy majd 4 óv múlva talán-talán be fog végeztetni a vasút; a kikötőre nézve pedig, hogy majd európai euquete bizottság fogja megvizsgálni, hol és mikép készítsék el; pedig tudjuk, hogy kikötő nélkül a fiumei vasútnak ép ugy nem vehetjük hasznát, mint lakó háznak, melynek fedele nincsen. Ezen fiumei vasút kiépítése halogatásának okát valósággal alig lehet érteni. Hogy pénz van rá, tudjuk, mert megszavaztuk, hogy a pénzügyminiszter ur szives készséggel adna; azt is hiszem, mert épen ő voltaz, ki akkor, midőn még esak az országos gazdasági egylet elnöke volt, tehát mikor még nem volt miniszter, keservesen feljajdult azért, hogy még most sincs meg a fiumei vasút, eszavakban: „Még mindig hiányzik, úgymond, termelő vidékünk és fővárosunk egyedüli és legközelebbi összekötettése a tengerrel, Fiúméval és fájdalom! a déli vasutak oly irányban vezettetnek ki, melyek Magyarország érdekeivel ellenkeznek, melyek Magyarország tengeri kereskedése nagy fontosságának meg nem felelnek. Tudva van, hoev azon tisztelt férfiak, kik ekként nyilatkoztak, épen most kormányon ülnek; s midőn a trieszti kereskedelmi társulat, a bécsi kereskedelmi miniszter segítségével a suezi csatorna megnyitása következtében igyekszik az indiai kereskedés minden előnyét felhasználni s előttünk elkapni. Valósággal nem lehet érteni, hogy ezen fiúméi vasutunk csak ugy készülődik, mint a Lucza széke. Hol a beható tanulmányozás, hol más ily nemű vasutak megvizsgálásának szükségességével, hol a beadott terveknek helytelenségével és más ilyen okokkal mentegetőznek. A t. közlekedési miniszter ur ne vegye tőlem rósz néven, ha azon gyanú és aggodalom támad bennem, miszerint e vasút és kikötő kiépitésénekutjában nem épen ezen említett akadályok állanak, hanem valami fontosabb és nagyobbszerü bajok, (Hattyúk!) a minő p. o. pénzügyminiszter urnák a magyar bank felállításában is útjában áll, mely okokat dobra ütni idő előttinek tartják vag y bevallani nincs lelki erejök. Említést tett továbbá t. államtitkár ur arKÉPV. H. NAPLÓ. 18|t v. ról is, hogy a szomszéd országokkali kapcsolatra nézve, a minisztériumnak nincs szabad keze, mert ahhoz más hatalomnak is van szava. Azt hiszem, a kölcsönös viszonosság és ^asutak építésénél követett eljárásmód hozza magával, hogy minden országban a más ország határán szükségelt kapcsolati j3ont előre meghatároztassék s az előleges egyesség után meg is szokott határoztatni: mert másként még esak egy előleges munkát sem lehet tenni. Igen jól tudjuk, hogy a „Familienbahnra"nézve előre megtörtént az egyezkedés a Beichsrathtal Przemisl-Lubkovnál. íme még csak szóban forog a bosnyai vasút s már Brodnál meg van állapítva az állomás; nem is csoda, mert másként nem lehetne előmunkálatokat tenni és már coneessio adatott, hogy Sziszektől Brodig az építési előmunkálatokat megtegyék. Ennélfogva nem hiszem, hogy a legkisebb akadály forogna fön. Nem tudom ugyan, nem emlékszem már, mi oknál fogva méltóztatott az államtitkár úr a kapcsolati kérdést előhozni. En ugyan vagy 26 jegyzést tettem magamnak, de hogy mindenre felelhetnék, a mit ő mondott s a mire megjegyzést tettem, lehetetlen, mert mind magam sem tudtam elolvasni; de nincs is szándékomban, hanem a miket fontosoknak tartottam, azokra nézve megjegyzéseimet és észrevételeimet elő fogom adni. {Halljuk!) Maga elismeri az államtitkár úr, hogy adattak concessiók renden kívül is, azt nagyon értem : mert a személyes, provinciális érdekben adott concessiók a legbiztosabb aquisitionalis eszközök politikai tőkék szerzésére. (Ugy van! bal felől.) Méltóztassanak megengedni, hogy ezt kimondom, hanem kénytelen vagyok rá, mert már sokszor jött a túlsó oldalról oly nyilatkozat, hogy mi mindenből politicai tőkét szerzünk. Az államtitkár úr azt monda továbbá, hogy a vasutak építésére vonatkozó alkudozások, szerződések másutt sem történnek nyilvánossággal.— Elhiszem, de az élet azt mutatja, hogy a titkolódzás mindenkor visszaélésre ad okot (Ugy van! bal felöl). Dicsekedett az államtitkár úr azzal is, hogy azon vasutak, melyek az állam költségén építtettek olcsóbba kerültek, mint a melyeket engedményesek építettek. Ez valóban a t. f ház tagjainak figyelmetlenségére van számítva. En megfordítom a tételt s azt mondom, hogy én elhiszem, miszerint kevesebbe kerültek mint akármelyik concessionátustársaságnak mértföldenkint biztosított összegei; azt hiszem annál kevesebbe kerültek az állami vaspályák kiépítéseik, de aligha kerültek kevesebbe, mint a társulatok által építettek; de ha csakugyan kevesebbe kerültek volna, adja Isten ugy legyen: akkor óhajtanám, kívánnám és hiszem is, mert tudjuk más országokban pl. Belgiumban az 2