Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-110

122 110. országos ülés február 1. 1870. niszter ur kijelentette akkor, hogy a kormány megalakulása után az építési előmunkálatok azon vonalon mindjárt megkezdettek; 1867. ok­tóberben hozzáfogtak a trassirozáshoz, és ennek öt hónap alatt történt bevégezte után 1868. máreziusban a tervrajzok kidolgozása vétetett munkába, melyekkel a kormány körülbelül 1868. novemberben készült el. Elmondta a miniszter ur akkor azt is, hogy az építésre jelentkezettek részéről benyújtott ajánlatokra nézve a tárgya­lások a minisztertanácsban megtörténvén, a mi a további munkálatokat egyidőre főifüggesztette, azon körülmény volt, hogy az ajánlatok közt előfordult a Brett-féle ajánlat is. Ezen ajánlat volt az, mely a vasutvonalat Károlyvár és Fiu­me közt a Fell-rendszer szerint kívánta kiépíte­ni. E tekintetben a tisztelt miniszter ur bizottságot küldött ki; megvizsgáltatta a Mont-Ceois-en a Fell-rendszer szerint épített vonalat, a mi több hó­napi haladékot okozott. En azt hiszem, ezen Fell­rendszerre nézve határozott tudomással bírhatott a kormány, hogy az czélszerüen a károlyváros­fiumei vonalon, a mely vonalnak legnagyobb részt nyers termények szállítása lesz föladata,— nem alkalmazható, sem tudományilag, sem gya­korlatilag. A Mont-Cenisen, hol, amint erről köz­vetlenül nyert tudomással birok, a Fell-rendszer szerint épített vasúton a személyszállítás egy­egy vonaton igen kis számra, mintegy negyven egyénre van korlátozva, teher-szállitás pedig csak igen kis mértékben s kivételesen történik. Megvallom tehát, máig sem tartom indo­kolhatónak azt a néhány hónapi halasztást, a mit a t. miniszter ur ama bizottság kiküldése által okozott. Azonban figyelembe veszem azt, hogy a Brett-féle ajánlat szerint, mint emlékszem, a károlyváros-fiumei vasútvonal kiépítése mint­egy 11 millióval kevesebbe került volna, mint a rendes épités szerint kerül, és ha a tisztelt miniszter ur oly rendkívül előnyösnek látszó ajánlat elvetésével köti meg az építkezési szer­ződést, ebből igen könnyen gyanakodásra me­ríthettek volna okot, s fel tudom fogni, hogy ennek lehetőségét a kormány elkerülni kívánta. Más részről a Fell-rendszer megvizsgálására nevezett bizottság kiküldése utólag igazolást ta­lált abban is, hogy magában ezen házban inter­pellátió tárgyává tétetvén ezen kérdés, több képviselőtársunk határozottan állította, misze­rint előnyös lett volna a vasutat a Fell-rend­szer szerint építeni. Mindezek daczára azt, hogy a Feli-féle rendszer megvizsgálásával több hónapi késede­lem történt, nem helyeselhetem. De ha nem he­lyeslem ezt, még kevésbé találnám menthetőnek azt, hogy most, midőn az építési munkálatok végre már tényleg folyamatban vannak, midőn egy épitő consortium, melylyel a kormány szer­ződött, már nagy összeget költött el a munká­latokra : most valamely ujabb, oly határozat hozassek, mely a munkálatok megakasztását vonhatná maga után. Bocsásson meg nekem te­hát Várady Gábor t. barátom, kivel különben csaknem mindig egy véleményen szoktam lenni, hogy most a fenforgo kérdésben tőle némileg eltérő nézetben vagyok. Azt én is szükségesnek tartom, hogy a szerződés, mely az épitötársulattal köttetett, a ház tagjainak megnyugtatása végett utólagosan a ház asztalára letétessék; de azon nézetet el nem fogadhatom, hogy a kormány ezen károly­város-fiumei vonalnak magának kiépítésébe egy ujabb törvény hozatala nélkül helytelenül bocsát­kozott. A törvényhozás két ízben intézkedett az iránt, hogy ezen vonal kiépíttessék. E törvény intézkedik arról is, hogy a vasuti-kölcsön egy része fordíttassák annak kiépítésére. És midőn odáig jutott a dolog, hogy az épités foly, ak­kor ismét egy ujabb határozattal a munkát megakasztani, vagy mint Simonyi Ernő képviselő ur indítványozta, az épités folytatására szüksé­ges költséget átalában megtagadni, ezt én helyes­nek nem tarthatom. Még csak egy pontra akarok megjegyzést tenni: ez vonatkozik az épitőtársulat munkálko­dásaira. E tekintetben positiv tudomás alapján kívánok nemieket megemliteni. (Halljuk.) Az épitőtársulat ugyanaz, ha jól tudom, mely már 1868-ban a legelőnyösebb szerződési ajánlatokat tette, és midőn a Brett-féle ajánlat elvetésével ujabb adjudicatiónak volt helye, ezen társulattal 1869. júliusban a munkálatok iránt a szerződés megköttetett. Ezen társulatnak a szerződés megkötése után első gondjának és föl­adatának kellett lenni, hogy mérnöki hivatalait valódi tehetségek megnyerésével szervezze, s így biztos alapokra fektethesse további munkálatait. E társulatnak mintegy 10 mérnökre volt szük­sége, hogy hivatalait berendezhesse, a részletes terveket kidolgoztassa, s hozzá kezdhessen az építkezési munkálatokhoz. Nagyon természetes, hogy mindaddig, míg a kormánynyal a szerző­dés megkötve nem volt, a mérnökök szerződtetését nem eszközölhette, hanem a szervezést csak ak­kor kezdhette meg, midőn a szerződés aláíratott. Mihelyt egyszer a szervezés megtörtént annyi­ra, hogy a munka nagy mérvben folytatható lett, a terveket elkészítették és a közlekedési minisztériumnak bemutatták. A minisztérium késedelem nélkül eszközölte múlt hó közepén a politicai bejárást, és mondhatom, hogy azon időponttól fogva a károlyvár-fiumei vonal azon részén, melyre nézve a végmegállapodás meg-

Next

/
Thumbnails
Contents