Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.
Ülésnapok - 1869-110
110. országot illés február 1. 1870. 123 tőrtént, a munka a legnagyobb erélylyel folyamatban van. Én tehát egyátalán fogva sehol sem látok semmi okot annak föltevésére, a mit az átalános vita folyama alatt a háznak egyik tisztelt tagja mondott, mintha t. i. máig sem tudhatnék biztosan, vájjon a rég óhajtott fiumei vonal épül-e, s kiépül-e vagy sem? Ellenkezőleg, midőn tudva van, hogy a kormány a károlyvárosfiumei vonal kiépítésének munkálatait 19 millió frtért adta ki, úgy, hogy a vasútnak négy év alatt tökéletesen el kell készíttetni, midőn látjuk másrészről, hogy a költségvetésben 1870-ik évre nyolczadfél millió forint van e vonalra előirányozva : alaposan semmi kételyt nem támaszthatunk az iránt, hogy a munka a szerződésileg megállapított időre befejezve leend. Természetes, hogy nekünk is óvakodnunk kell az építés megakasztásától. Én részemről a legnagyobb fontosságúnak tartom a munkálat befejezését és a fiumei vonal minél előbbi megnyitását. És mert e pontban minden késedelmet a nemzetre nézve károsnak tartok: ujabb törvényjavaslat bemutatásától az épités folytatását függővé tenni nem akarom. Formailag kívánom igen is, hogy a vállalkozókkal kötött szerződés a ház megnyugtatása végett utólagosan közöltessék. De ennek kijelentése mellett én a költségvetésben kitett összeg megszavazásához járulok. (Helyeslés.) Mikó Imre gr. közlekedési miniszter: Csak egy pár szót kívánok mondani. (Halljuk!) Hiszen a Simonyi Lajos b. barátom által beadott interpel latióra válaszolva elmondottam, mi történt e tárgyban. Megköttetett t. i. a vasúti kölcsönből fedezendő 19.000,000 írtban a szerződés és az épités négy év alatt befejezendő. Tisza Kálmán: T. képviselőház ! Nem akarom az előttem szóló képviselő urat azon térre követni, hogy egy már régen lezajlott vitára csak per apropó reflectáljak, hanem tisztán és kizárólag azon kérdéshez kívánok szólani, a mely előttünk fekszik. A kérdés nem az, hogy akarjuk-e a fiumei vasút kiépítését vagy nem % mert felteszem, hogy mindnyájan akarjuk azt és mindenesesre senkisem vádolhatja késleltetéssel ép ezen oldalt, a melyhez tartozni szerencsém van nekem is. Mert méltóztassanak a ház naplóját megtekinteni, és abban bizonyára meg fogják látni, hogy a bal oldal számtalanszor sürgette ezen vasutat. Azonban tagadni vagyok kénytelen azt, hogy a vasútnak technikai része is, vagy a mi felhozatott, hogy egy vagy más indóház hová építtessék? ne tartoznék szintén a képviselőház elé. Mert megengedi nekem a t. képviselő ur, hogy épen zen technikai rész által és épen ezen technikai rész megállapítása folytán lehet sok vasutat használhatóvá épen ugy mint használhatlanná tenni. {Igaz! bal felől.) Mert ha valamely vasútnak jó emelkedési viszonyok mellett a szükséges egyenes irány is megadatik, akkor ezen vasút az országnak a legnagyobb hasznot fogja hajtani; mig akár félreértésből, akár más indokból a vasút maga kelleténél hosszabb vonalú lesz, vagy az emelkedési viszonyok rosszabbakká tétetnek mint tétetniök kellene, azon vasút haszontalanná válik és nem segiti elő az ország érdekeit (Ugy van! bal felől) ugy, hogy hitem és meggyőződésem szerint igenis -- hacsak a legnagyobb könnyelműség vádját magunkra vállalni nem akarjuk — nekünk milliókat és milliókat kiadni engednünk nem szabad oly vasútra, melyről még azt nem tudjuk, hogy milyenek lesznek az emelkedési viszonyok, milyenek, a vonal létrehozásának módjai és olyan lesz-e az indóházak elhelyezése, hogy a yasut e miatt a czélnak megfelelhessen vagy nem. És épen mindezek oly dolgok, melyek nagyon megfontol andók, és melyeknél a vállalkozók érdeke az állani érdekével legtöbbnyire ellentétben áll; és épen azért a felügyelet és a törvényhozás hozzászólása nagyon szükséges : mert gyakran egy vállalkozó, ha neki csak néhány °/o-el eltérő emelkedést engedünk, százezereket takarít meg, mig az ország azon rósz emelkedési viszonyok miatt gyakorlatilag milliókat vészit. Bn tehát azon nézetet, hogy ez az országgyűléshez nem tartoznék, nem osztom s magamévá nem teszem. Az igen t. miniszter ur azt méltóztatott mondani Várady képviselőtársamnak felelve, hogy nem látta szükségét annak, hogy ezen szerződés a háznak előleg bemutattassék, miután az országgyűlés vagyis a kormány ezen vasutat nem szándékozik saját regiéjére megtartani, hanem később vállalkozóknak szándékozik átadni. Az analógia, a melyre méltóztatott hivatkozni a miniszter ur, engedjen meg, de teljesen nem áll: mert itt már nem arról van szó, mint a kolosvári vasútnál volt, hogy itt részletes épitést tétetett a kormány saját regiéjére, hanem arról, hogy az egész vonal építése, mint a miniszter ur és az államtitkár nyilatkozataiból értesültünk, egy társulatnak szerződésileg ki van adva. így tehát az egész vasútvonalra vonatkozólag van szó szerződésről, melynek minden föltételét, minden viszonyát a háznak, mielőtt a miihókat megszavazná, ismernie kell. Méltóztassanak megengedni : mit fog ez érni ? Itt van a fiumei vasútra 7 Va millió, a magyar éjszaki vasútvonalra 7 millió 8 százezer forint, a gömöri vasútra 3 millió forint, összesen csak könnyedén 18.000,000 forint. Óhajtjuk, hogy azon vasutak kiépíttessenek; de meg nem akarjuk szavazni a nélkül, hogy tudnók, hogy czélszerüek. 16*