Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.
Ülésnapok - 1869-110
110 110. országos fflés február 1. 1870. ugy tudom , hogy Olaszországban a verseny mindig kihirdettetik hírlapok utján, és ugy a fővárosban, mint azon városban is, hol a versenynek történni kellene, a nyilvános épületekre alkalmazott falragaszok által, — és pedig azon versenyeknél, melyek csak belföldiekre szólnak, legalább két héttel, azoknál, melyek külföldiekre szólnak, legalább 6 héttel a versenyre kitűzött nap előtt. A. kitűzött napon azután eljönnek a versenyzők, és levelekbe zárt ofi'ertjeik jelenlétükben bontatnak fel. Ez az, a mit én nálunk is kívánnék alkalmaztatni, hogy a versenyzőkjelen lehessenek, midőn offertjeik fölnyittatnak. De midőn ez megtörtént, Olaszországban nem adnak még végleges concessiót, hanem a versenyt újra kihirdetik 14 napra, kihirdetik az ajánlkozók nevének és az ajánlott összegnek kitételével; ás ha ezen 14 nap alatt találkozik valaki, ki legalább 5%-el kevesebbért vállalkozik. ennek adják. így tehát kettős verseny létezik. így történik Franeziaországban is , csakhogy nincs kettős verseny, hanem a verseny kellő nyilvánosság mellett hírlapokban közzé tétetik. Pulszky Ferencz eloacló: De nem Olaszországban. Simonyi Ernő: Megengedem, hogy mint Pulszky Ferencz képviselő ur megjegyzi: a doháuy kiadása nem igy történt Olaszországban, hanem Pulszky Ferencz képviselő ur jól tudja, mily > következései voltak ezen dohány kiadásnak. Tehát mint emlitém, Franeziaországban szintén ngj van, hogy a verseny kihirdettetik, pedig hírlapok utján és falragaszok által, és midőn a kitűzött nap elérkezik, a versenyzők ott mind megjelenhetnek. így van ez még a status kölesönöknél is. Á kormány tudatja a hírlapokban, hogj r kölcsönt akar fölvenni és ugy alkuszik azután a legjutányosabb áron. Különben Franeziaországban a törvény szerint, — nem mondom hogy helyesen, vagy helytelenül — a coneessiókat a császár adja ki. De méltóztassék megnézni ezen concessiót. Abban benne van, hogy meghallgatta az illető departmentek, meghallgatta a városok tanácsát, meghallgatta a katonai parancsnokságokat, meg az utak és hidak felügyelő tanácsát kihallgatta a minisztereket, és végre az államtanácsot is meghallgatván, ennek beleegyezésével a törvény értelmében elrendelte a concessiót. Ha tehát nem is a törvényhozásban adatik a concessio, de nem lehet mondani, hogy kevesebb nyilvánossággal történik, mint nálunk. Én a károly vár-fiumei vasútra nézve is tettein volt a múltkor említést. Nem akarok hosszabban szólni. (Halljuk!) mert az ugy is a részletes tárgyalás második tételét képezi. Az államtitkár ur Vukovics Sebő t. barátomnak felelvén, azt mondotta, hogy ezen vasútra a szerződést a kormány csakugyan megkötötte, még pedig a vasutkölcsön iránti törvény értelmében. Méltóztassék megengedni, de a vasút kölcsön iránti törvény eg3 r enesen az ellenkezőt rendeli, és egyenesen eltiltja a kormányt attól. A vasút kölcsön 6. §-a igy szól: ,.a kölcsön csak azon vasutak és csatornákra fordítandó, melyek építése iránt törvény alkottatott.'' Méltóztassék megmutatni: mely törvény alkottatott a károlyvár-fiumei vonalra nézve? Hollán Ernő: Az 186S. IX. törvényczikk (Zaj. Halljuk!) Simonyi Ernő : Igenis, tudom. Nagyon jól ismerem, azon törvényt: azon törvény előszámlálja azon vasutakat, a melyekre fordítandó lesz azon költség. Ott elő vannak számítva, a mennyire emlékszem, a hatvan-miskolczi, a zákányzágrábi, a károlyvár-fiumei vonalak munkálatainak folytatása és talán a nyíregyházi vasút. (Halljuk: Szónok keresi a törvényezikket.) Hollán Ernő: A 225-ik lapon van! Simonyi Ernő : Egyébiránt tökéletesen mindegy. (Jobh felől: Derültség.) Ezen törvény meghatározza, hogy hova lesz a kölcsön bizonyos mennyisége fordítandó; de ez nem zárja ki a 13. törvényczikkely érvényét, mert ez olyan, melyet az országgyűlésnek megváltoztatnia nem szabad; mert az egyúttal a hitelezők biztositékát is képezi, mert ha a hitelezők azt tudják, hogy oly munkálatokra adják ki pénzüket, melyek az ország törvényhozása által nem rendeltetnek el, bizonyára vonakodtak volna kölcsönt adni. Ezen törvény, mely a vasutak és csatornákra való kölcsön felvételét határozza, meghatározza azon feltételeket is, melyek garantiául szolgálnak a hitelezőknek, ezt tehát nekünk a hitelezők beleegyezése nélkül megváltoztatnunk nem szabad, De hiszen a hatvan-miskolczi, a zákány-zágrábi vonal is benne van ama törvényben, de a kormány mégis szükségesnek találta azt, hogy e vonalakat egy külön törvény által szavaztassa meg: szükségesnnek találta pedig azért igen természetesen, mert érezte annak szükségét, hogy az adózó nép soha ne köteleztessék egy eshetőleges kiadásra, az országgyűlés egyenes hozzájárulása nélkül. Mindenkor, midőn valami terhet rovunk az országra, melyből esetlegesen adófizetés háramlik a népre, ezt csak az országgyűlés egyenes hozzájárulása és törvényalkotás által lehet tenni. Itt a károly város-fiumei vasútnál mit tett a kormány? 19 millió frt árán szerződést kötött, — ha jól vagyok értesülve, a szerződés 19 millió írtban van — de erről az országgyűlésnek fogalma sincs, csak azt mondják, hogy szavazzunk meg 7.500,000 frtot, még pedig oly módon kérik
