Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.
Ülésnapok - 1869-110
110. orszáoos ülés február 1 1870. 107 is azt, hogy a mérnököknél, tehát szakembereknél, valami kitűnő capacitás nem szükséges a vasútépítésre: mert a chablonok megvannak, a melyeket a szakember, tehát nem a csizmadia, hanem a mérnök igen könnyen alkalmazhat. Különben Ivánka képviselő urnák sem volt mindig ugyanez a nézete. Én az 1868-ki országgyűlési naplóban május 11-én ezt találom — (Olvassa:) „En ugyan, t. i. Ivánka képviselő ur — helyesnek tartom, hogy elismert capacitásu idegen mérnökök, különösen olyanok, a kik nehezebb pályavonalak építésén él gazdag tapasztalást merítettek, és oly kimerítő tudománynyal bírnak, a melynek megszerzésére nálunk még eddig nem nyilt alkalom, hivassanak be és találjanak foglalkozást. "' „De feltételül tűzném ki, hogy az ily mérnökök mellett, különösen oly vasutvonalokná 1, melyek az állam közvetlen befolyása alatt, vagy saját költségén építtetnek, kellő számú magyarok is alkalmaztassanak, hogy igy fiatal mérnökeinknek alkalom és tér nyujtassek, megszerezni azon praktikus tudományt, a mely az ily építkezéseknél szükséges. Épen a napokban volt alkalmam tapasztalni, hogy pl. egy egész seetióban — a mely az állam befolyásával építtetik — öt mérnök van alkalmazva, de azok között csak egy magyar van, alárendelt helyzetben; sőt az irodának, felirata is igy hangzik: Hatvan-Miskolcz Bahn, Section Hatvan;" tehát Ivánka képviselő urnák sem mindig az volt a nézete, hanem hát azóta megváltozhatott, mert hiszen sapientis est mutare eonsiliuni in melius. (Derültség.) En részemről e tekintetben még mindig megtartottam előbbi nézetemet és azt mondom, hogy sokkal több magyar embert kellene alkalmazni és pedig a magasabb állomásokra, mint most vannak alkalmazva: mert a mostani állapotnak még azon rósz oldala is van, hogy kizárólag külföldiek vezetik az egész igazgatást és még azon ellenőrködést sem gyakorolhatják fölöttük hazai mérnökeink, melyet gyakorolhatnának, ha be volnának avatva a kiválóbb ügyekbe. Most a hazai mérnökök csak alsóbb rendű munkára : rajzolásra, mérésre vannak alkalmazva, de a magasabb teendőkbe semmi befolyásuk nincs. Ezeket előre bocsátva, mikor majd tárgyalás alá kerül részletesen a vasút építkezési igazgatóság, meglehet, hogy egy másik tételre lesz szerencsém észrevételt tenni, s annak költségvetését bírálat alá venni. A mi átalában a vasutakat illeti, méltóztassék megengedni, a t. ház, hogy midőn némely ellenvetésre felelek, először is néhány észrevételt tegyek azon okmányra, mely mint később megtudtam, magyar nyelven is kinyomatott s mely a közlekedési miniszter urnák, Magyarország közlekedési eszközeiről ő felségéhez terjesztett hivatalos jelentését képezi. A mint a múltkor szerencsém volt mondani, ezen okmányból az tűnik ki, hogy az állam a déli vasútnak minden mértföld után 100,000 frt, nyers jövedelmet biztosított, a mi a kezelési költségek levonása után, pl. a múlt évben 1868-ban, melyről a számadások be vannak zárva, 65 9 / 10 rész %-et tett: azaz 65.900 frt tiszta jövedelmet. Örömmel hallottam, hogy a miniszter ur is és az államtitkár ur is itten világosan és határozottan kimondták , hogy ezen szerződés a magyar kormányt nem kötelezi, hogy a magyar kormány ezen szerződést nem fogadja el. Igen örülök rajta, mert e szerződés valóban igen káros lett volna a haza érdekeire nézve, hanem nem fog csodálkozni a t. ház, ha én a kezeimnél levő okmányból ítélve, ezt egyátalában nem tekinthettem olyannak, melyet a magyar kormány el nem ismer. Mert ezen okmányban két helyen meg van jegyezve az, hogy az állam az egész déli vasúthálózatnál 90.000 frt. nyers bevételt biztosított mérföldenkint s ezen biztosítási összeg az említett évtől, az az 1866-tól kezdve minden évben 1000 írttal növekszik mindaddig,, mig 100,000 frtot el nem ért. Itt a magyar fordításban az vau mondva, hogy az állam ezt 1866. évben tette, e részben a franczia fordításban, melynek egyedüli birtokában voltam, igen lényeges különbség van. Mert a franczia fordítás nem azt mondja, hogy ez 1866ban történt, hanem azt, hogy 1866-tól kezdve biztosítja az állam ezen összeget; azt mondja t. i. „L'état a garanti pour tous les reseau de la Südbahn pour 1866. le rendement brut de 91,000 fiorhis stb., miután pedig az engedélynek keltezete igy szól: „nouveau traité, 13. aprií 1867* és ez a magyar fordításban is igy van: én, természetesen tudván, hogy 1867. april 13-án a magyar kormány már létezett, nem képzelhettem mást, mint azt, hogy ezen szerződés a magyar kormány tudtával jött létre. De továbbá későbben még a magyar fordításban is, midőn azon vasutakról van szó, melyek a magyar kormány felügyelete alatt építtetnek, mint a kottori kanizsa-baresi vonal, ugyanazon jegyzet ismételve fordul elő. Hogy lehetett tehát feltennem, hogy a magyar kormány ezt el nem ismeri % De tovább megyek: magában a szövegben, midőn az alföldi vasútnak biztosított kamatjairól van szó. a miniszter ur összehasonlítja több vasútnak biztosított kamatjait, s ezen összehasonlításból azt mutatja ki, hogy az alföldi vasútnak biztosított 37,000 frt nem sok. Itt a többek közt azt mondja: „a déli vasútnak a magyar korona területén levő vonalai után biztosított bruttó jövedelméből jelenleg 14*
