Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.
Ülésnapok - 1869-110
110. országos ülés február 1. 1870. 105 Széll Kálmán jegyző (újra fölolvassa Zichy Jenő gr. indítványát) Bobory Károly : T. ház! Azon tétel, mely a vasútépítésre 27,700 frttal előirányoztatik és azon törlések mellett, melyek a pénzügyi bizottság által javaslatba hozattak, 22.897,500 frtot tesz, egyike az összes minisztérium előirányzatában előforduló legnagyobb summáknak, mely meghaladja magát a közösügyi kiadásokat is: Ezen összeg még nagyobbnak fog föltűnni, ha figyelembe veszszük, hogy az építésre fordítandó kölcsön 7 1, 2°o kamatai éhez számítandók. Nincs azonban ok. t. ház akár egészben, akár részben neheztelni; miután a kölcsön csakugyan e czélra lön fölvéve. és tekintve különösen az alföld rónái sajátságos viszonyait a vasutak kétségkívül közlekedésünk ereivé hivatvák. sőt többi utaink építésére is az anyag szállítása tekintetéből egyedüli főtényezők. Az én észrevételem csak odaterjed, t. ház. hogy mint átalában a t. közlekedési minisztériumnak előterjesztésében, ugy a vasutak tekintetében is a fedezet kimutatása hiányzik : kimutattattak a költségek 25 millión fölül, de a vasutak jövedelmeiből semmi. Valószínű, hogy e tekintetben a minisztérium a vasutakra nézve is oda utal, hová egyik képviselő a csatornák jövedelmeit illetőleg, t. i. a pénzügyminiszter előirányzatára; de én azt hiszem, t. ház, valamint minden gazdaságban és minden magánüzletnél szükséges a gazdának vagy annak, ki valamely üzletet folytat, nemcsak átalában az egészre nézve tájékozva lenni, hanem szükséges ez külön, az üzlet minden ágára nézve is, csupán csak igy lehet tájékozva a jövedelem és költségre nézve, csupán csak igy lehet, mérlegelve a kettőt, tájékozni magát az egészre nézve. Valamint a magánüzlet és gazdaságnál, ugy van ez hitem szerint, az államgazdászatnál is, s mennyivel inkább helye van itt annak az államra nézve, a vasutak építésénél, hol a vasutak építése oly áldozatot kíván a néptől, mely a költségvetés minden egyéb tételét meghaladja. Igaz. eddig a magyar államnak csak kevés saját vasútja van, nagyobb részt társulatok birtokában vannak ugy azok, mint emezek irányában jövedelmi igényei az államnak. Figyelembe veendők: először is a vasút kisajátított területe és ezen kisajátított területen levő épületek. Az 1868-ki I. törvény mind a területet, mind az épületet illetőleg megrendeli a telekkönyvezést és pedig nemcsak az egész állam területére nézve, hanem megrendeli azt minden határra nézve : ezekre nézve az illető vasuttulajdonos és társaság mint valódi birtokosok föld- és épületadó alá esnek. E tekintetben tehát tisztában kell lenni az államgazdaságnak. (Zaj.) Ha nem érdekli némely tisztelt képviselő KÍPV. H. JTÁPLÓ 1B|| v. társamat e tétel, mely költségvetésünkben a legnagyobb, mely 25 millión tul megy, akkor csak arra kérem őket, hogy azokat, kiket érdekel, figyelni hagyják s engem szólni hagyjanak; az elnök:égtől pedig elvárom azt. a mi kötelesége, t. i. a figyelem helyreállítását. E tekintetben, t. ház, a földadó és épületadó iránt tisztában kell lenni, nem csak az államgazdaság közérdekében, hanem az egyes községek érdekében is. Azért rendelte meg az 1868-ik évi törvény a telekkönyvvezést a vasúti területekre és épületekre nézve. Azonfölül a vasúti területtől megilleti az államot a jövedelemadó, melyet annál is inkább szükséges gondosan számba venni, mert a vasutak részéről nagy részben megkívántatik a kamatbiztositás. De, t. ház, a közhiedelem ugy tudja, hogy oly társulatok, melyeknek főigazgatósága Bécsben van, Magyarországon nem is fizetnek adót, hanem csakis ott fizetnek adót, a hol főigazgatóságuk van. Ennélfogva azt tartom, helyén van itt, hogy fölkérjem a t. minisztériumot : 1-ször, miután a vasutak telekkönyvezése részint az igazságügyi, részint a közlekedésügyi minisztériumnak tétetett kötelességévé, telekkönyveztettek-e a vasutak ugy, mint a törvény követeli, t. i. nem csak az egész államterületre, hanem minden egyes községre nézve? Megtőrtént-e a telekkönyvezés azon intézkedéssel, hogy az érdekelt községek arról tudomást szerezzenek? az érdekelt községek mondom: mert a telekkönyvezett birtok ós az azon levő épületek után az illető községeknek joguk van a községi terheket is kivetni; továbbá követelni azon adót is, melyről a közoktatási törvény szól, t. i. az 5%-ot, melyet joga van a községnek minden egyes birtokra kivetni, mely a község határában fekszik. 2-szór, hol fizetik az illető társulatok adójukat, különösen kiemelvén azon társulatokat, a melyeknek főigazgatósága Bécsben ran? és minthogy minden egyes társulatnál nem elég az átalános tájékozás, hanem szükséges a tájékozás azoií minden egyes ágára nézve is, szükségesnek tartom fölkérni a t. minisztériumot, hogy a kimutatást egyenkint minden magyarhoni vasútra nézve eszközölje és ezen kimutatást terjeszsze a ház elé. Végre, t. ház, minden vállalkozó és igy a vasúti vállalkozó is csak azért vállalkozdí, hogy jövedelme legyen. Ha a vállalkozók idegenek, a jövedelem külföldre folyik és természetesen a vasutak, ha idegenek kezeiben vannak, akkor nem egyebek mint csatornák, melyeken az ország jövedelme kifoly. Annálfogva az összes magyar államnak és nemzetnek érdekében tartanám azt, hogv a vasúti vállalatoknál Magvarország polU
