Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-109

109 országos ülés január 31. 1870. 97 mindenesetre nem volna rendén. Én tehát csatlakozom azokhoz, kik ezen összeget megszavazandónak vélik. (Helyeslés. Szavazzunk!) Elnök: T. ház! A már elfogadott gyakorlat szerint kötelességem először a nagyobb összegre föltenni a kérdést. Kérem ennél fogva azon képviselőket, kik a Száva szabályozására a 250,000 frtot, melyet Anker Hugó képviselő ur indítványba hozott, elfogadják, méltóztassanak fölállni. (Megtörténik.) Tehát a ház megszavazza a 200,000 frtot. Széll Kálmán jegyző (olvassa az 5. rovatot a Dráváról). Pulszky Ferencz előadó; A pénzügyi bizottság ez összeget megadandónak véleményezi, ismételvén e helyütt is azon kijelentést, hogy az összes költségelőirányzatnak legközelebb történendő előterjesztését szükségesnek tartja. Elnök: Elfogadja a t. ház e czimet? (Elfogadjuk I) El van fogadva. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 6-ik számot a Kulpáról.) Pulszky Ferencz előadó: A pénzügyi bizottság ezen összeget mint az előmunkálatok megtételére szükséges költséget megajánlandónak véleményezi és e szerint nem ugy lenne: ,a Kulpa folyó szabályozására", hanem „a Kulpa folyó szabályozásának előmunkálatára.'" Elnök: Elfogadja a t. ház a pénzügyi bizottság módosítását 1 (Elfogadjuk.') El van fogadva. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 7-ik számot a Bodrogról.') Pulszky Eerencz előadó: A pénzügyi bizottság ezen összegből 380,051 irt törlését véleményezi, miután ezen összeg már a Tiszánál megajánlott 1.600,000 írtban benfoglaltátik. (Elfogadjak'.) Elnök: A pénzügyi bizottság véleménye elfogadtatik. Most következik Kvassay László képviselő indítványa. Először is még egyszer föl fog olvastatni. Széll Kálmán jegyző (újra fölolvassa Kvassay László indítványát.) Madocsányi Pál: T. ház ! Föntartván szólási jogomat, bátor leszek röviden indokolni azon szavazatomat, hogy igen is pártolom Kvassay képviselő ur indítványát, és kívánom, hogy a Vág szabályozására vonatkozó munkálatok előkészítésére nézve külön pont tétessék a költségvetésben. T. barátom Zsedényi Ede képviselő ur azt mondotta ugyan, hogy már ezen 8-ik pont alatt az ország egyéb folyóinak előfordulandó szabályozására 149 ezer forint van megajánlva; de én minden ajánlatot oly világosan és határozotKÉÍT. B. KAPLÓ 18|f v. tan kívánok kitétetni, hogy hova fordítása iránt semmi kétség se fordulhasson elő. íme midőn a költségvetésben 149 ezer frt indítványoztatik, maga a minisztérium ezen czim alatt átalában „egyéb" folyók szabályozásáról szól, és a miniszterialis jelentésben mi áll? (Olvassa:) „VIIL A mi végre az ország egyéb folyóinál előforduló kiadásokat illeti, ebből 49,400 frt a Duna mentén fekvő Ásvány helység megmentésére szükségeltetik." A 149,000 írtból levonatik tehát mindjárt 49,000 frt s az egyéb folyók szabályozására kitett összeg nem azon czélra fordittatik, a melyre szánva volt. Továbbá mondatik az indokolásban: „A többi 100,000 frt az országnak nagy számú állami kezelés alatt nem álló ér folyói mentén, nagyobb áradások után előállott változások és rombolások helyreállítására szolgálna." Ez tehát megint oly más czélra van szánva, hogy bizony megtörténhetik, hogy ha a Vág szabályozása előmunkálatainak elkészítése külön nem ajánltatik, ugy fogunk járni, mint a beszterczebányai vasúttal, hogy a papíron meg van ugyan, de ott még egy kapa vágás sem történt, a mint a beszterczei képviselő ur ezt sérelmesen előterjesztette, hogy ott még mindig nincs vasút. És mit szóljunk mi liptóiak, kik három év leforgása alatt minden teherben részt vettünk, vasutak készítéséhez járultunk és ezen három év forgása alatt vidékünk egy öllel sem jutott közelebb a vasúthoz ? Még akkor is, mikor a hatvan-zólyomi vasútvonal készült, talán némileg közeledhettünk volna Pesthez, akkor is a hatvan-miskolczi vonal .előbb elkészült, jóllehet ők már egy hosszabb közlekedési vonallal bírtak az ország fővárosa felé. A fölvidék tehát egy öllel sem közeledett a fővároshoz, és midőn, ezt fölhozom, nem provinciális érdekből szólok, mert az kétségtelen, hogy ha azon épületi fa, mely a fölvidéken producáltatik, le nem szállíttatik, akkor az ottani erdőbirtokosoknak nem lesz jövedelműk, de az államnak sem lesz módja ott az adót beszedni, és a dunameiléki birtokosok, nem tudom, honnan fogják magukat ellátni épületfával, ha mód nem nyujtatík, hogy onnan a fa leszállittathassék ? Egész Liptó, Árva, Turóez, Trencsén felső részében ott vannak fenyves erdők, s ezen öszszes fenyőerdők terményét nem lehet máskép szállítani mint a Vágón: mert, ha az vasúton szállíttatik nem fizeti ki magát. Trencsén alsó vidékén inkább bikkes és tölgyes erdők vannak, de ezek termékének nagy része is csak a Vág által szállítható. Már pedig 69 és 68-ban a Vág vizén az év legnagyobb részében a nagy szárazság folytán nem lehetett a fát tutajon szállítani, s ennél fogva a Duna mentében szükséget szenr védtek fában. 13