Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-85

m 85. (magot ltot deczember 14. 1869. Ivitételre nézve akartam ellenmondani a magam j és azon igen t. pártnak nevében, melyhez én is számítom magamat. (Helyeslés a jobb oldalon.) Kovách László: T. ház! Csak azon észrevételre kívánok ellenészrevételt tenni, mely a túlsó oldalról történt: hogy nincs elegendő idő ezen tárgynak tanulmányazására, a melynek tárgyalását mi minél hamarább a túlsó oldalról pedig néhány nappal későbben kívánják. Állana ez, ha azon beadványokat kellene tanulmányoznunk melyekről épen most adatott be a pénzügyi bizottság jelentése, és ha azon költségvetés a mely alapját képezi az előadó ur jelentésének, csak ma jutott volna kezünkbe s nem volna már hónapok óta birtokunkban. Patay István: Az nem igaz! Kovách László: Bátorkodom megjegyezni, hogy már október 18-án kezünkben volt legnagyobb része ; és bátorkodom t. barátom Simonyi Lajosnak azon általa használt Schlagwort, azon engem valóban igen kellemetletül érintett kifejezésére „nyakra-főre" hozzá azon kérdést intézni: vajon mit mondana ő ahhoz, ha én meg az ő eljárására azt mondanám: „huzavona?" (Helyeslés a jobb oldalon, mozgás bal felől) Kuk Jenő: T. ház! Ugy látszik, a Debreczen városának, igen érdemes képviselője által használt azon kitétel, hogy a kormány ezt a ház előtt fekvő költségvetést nyakra-főre akarja tárgyaltatni, a túlsó pártban igen nagy érzékenységet keltett. Nem látom be a túlsó oldal ezen érzékenykedésének okát, mert a nyakrafőre keresztülhajtással eddig még csak a kormány van vádolva. Nincs előttünk constatálva, sőt nem hiszem egyátalában, hogy constatáltatni fogna az, hogy a háznak többsége sanctióját adja arra, hogy a költségvetés már csütörtökön tárgyaltassék. (Jobb felől: De igen!) En szivemből helyeslem a pénzügyminiszter urnák azon állítását, hogy az országnak közös érdekei előbb valók, mint a magán-érdek, és ha a t. ház az ország közérdekeire nézve hasznosnak fogja látni elhatározni azt, hogy itt maradjunk, és egyátalában az ünnepeken át is üléseket tartsunk, én abba belenyugszom. De jogom van kérni, hogy akkor, mikor egy egész évi költségvetésről van szó, ezen költségvetés alapos tanulmányozására idő engedtessék. Mert ha érdekében van az országnak, hogy mi itt maradjunk és dolgozzunk, bizonyára érdekében van az is az országnak, hogy helyesen és megfontoltan dolgozzunk. Annálfogva én a túlsó oldal érzékenykedését nem látom indokolva, míg előttem a jelek kimutatva nem lesznek, hogy a túlsó oldalról csakugyan azt követelik, hogy ezen jelentés már csütörtökre f napirendre kitüzessék. En azt hiszem, egyátalában senki nem vindicálhatja magának a házban azt, hogy akár miféle ismeret veleszületett; ha pedig ezt nem vindicáljuk, akkor bizonyára két-három napot fog igényelni mindenki arra, hogy egy olyan voluminosus munkát, minő a költségvetés aa 1870-ik évre, alaposan átolvasson és tanulmányozhasson. Én tehát ezen indokoknál fogva t. barátom Debreczen város érdemes képviselőjének indítványát pártolom. (Helyeslés a bal oldalon.) Irányi Dániel: T. ház! A házszabályok azt rendelik, hogy valamaíy tárgynak napirendre kitűzésére legalább három nap adassék. Rendelik azt akkor is, habár a törvényjavaslat oly rövid is, hogy csak egynehány szakaszból áll, rendelik ezt akkor is, mikor a tőrvényjavaslat az osztályok tárgyalásain keresztülment, mely tárgyalásokban mindnyájan részt vettünk. Hogy ily rövid idő nem elégséges akkor, mikor annyi miniszter minisztériumának költségvetéséről van szó, nem elegendő akkor, mikor ezen költségvetéseket nem az osztályok tárgyalták, hanem tárgyalta egy 15 tagból álló bizottság, az kétséget nem szenved. Annálfogva én csak méltányosnak találom Tisza Kálmán t. barátomnak azon indítványát, miszerint a tárgyalás szombati nap előtt ne kezdessék meg; és reménylem, hogy ezen méltányos kívánságra a t. ház többsége is rá fog állani. Alkalmat veszek magamnak egyúttal arra, hogy a t. pénzügyminiszter urat arra kérjem, miután a nyugdijak tárgyalásánál mindenesetre szükségét fogjuk érezni annak, hogy azon szabályokat is lássuk, melyekre a nyugdijak alapitvák, méltóztassék egyúttal ezen szabályokat. a régiebbeket ugy, mint az ujabbakat, szintén kinyomatni, hogy azon időre szintén megkaphassuk azokat. Különben Tisza Kálmán indítványát pártolom. (Helyeslés bal felől.) Tisza László: T. ház! A pénzügyminiszter ur felszólalására leszek bátor néhány észrevételt tenni. Ha, mint Irányi képviselőtársam is kifejtette, a szabályokat megnézzük, a 113. §-ban nem azt találjuk, mint pénzügyminiszter ur mondani méltóztatott, hogy három nap múlva tárgyalhatók a törvényjavaslatok, hanem azt, hogy három napnak közbejöttével: szerda, csütörtök, péntek, három nap közbe jővén, a szabályok értelmeben tehát a tárgyalás csak is szombaton történhetik. Hivatkozott pénzügyminiszter ur a képviselő kötelességérzetére. En följogosítva érzem magamat megnyugtatni őt ezen oldal részérői az iránt, hogy ha szükséges lesz itt maradni, ez oldalról igen kevesen fogják neki azon gyönyörűséget megszerezni, hogy a tárgyalás elől haza