Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.
Ülésnapok - 1869-85
85. országos ttiés deczember 14. 1869. 83 Elnök (csenget): Nincs hatalmamban a csendet eszközölni, ha a képviselő ur nem tudja azt magának kivívni. Schvarcz Gyula: Ha az elnök sem képes csendet eszközölni, kérdem, hogy legyen erre képes ily többséggel szemben egy, fájdalom, csekély töredék hive? (Élénk helyedés a szélső hál oldalon. Halljuk!) A kereskedelmi miniszter úrhoz kivánok következő két kérdést intézni: Való-e az, a mit a lapok írtak, hogy a távirdai állomásokon meteorológiai észleleteket kivan tétetni a távirdai hivatalnokokkal? és ha igaz, vajon ki fognak-e terjesztetni ezen észleletek — a mi igen fontos — a föládelejességi tüneményekre is ? (Zaj és derültség a jobb oldalon.) Valóban, t. ház, nem tudom, minő kifejezést adjak e derültség fölötti nézetemnek. (Helyeslés a bal oldalon.) Ha e ház ülésében a karzaton épen valamely európai tudós volna jelen, ugyan mit mondana az, ha látnia és hallania kellene, hogy a midőn a meteorológiai észlel el etekre nézve vonatkozólag interpelláltatik a minisztérium, a kormánypárt derültségben tör ki? (Élénk helyeslés a bal, és taps a szélső bal oldalon) A második kérdés, melyet a kereskedelmi miniszter úrhoz intézek, az, vajon fog-e utasíttatni a statistikai osztály arra, hogy, mikép ez Belgiumban és Olaszországban történik, a megyei, és mennyire lehető, a községi költségvetéseket évről évre egybeállittassa és közrebocsássa? Ezen kérdés indokolására, azt hiszem, nem sok beszéd szükséges, mert nagyon is látjuk, minő fogalomzavart, minő téves eszméket idéz elő az, hogy midőn az államköltségvetést akarjuk megállapítani, midőn államköltségvetésből akarunk közmivelődési, közlekedési, közgazdasági szükségleteket fedezni, akkor mindig a háttérbe odaállítják a községek költségvetéseit, melyeket azonban nem ismerünk. Azt mondják, a község vagy az associatió lesz képes ezen vagy ama szükségletet fedezni, melyre az államköltségvetésben nem méltóztattak előirányozni, néha csak azért, mert szükséges a pénz más czólokra, szükséges például 570 közösügyes osztrák-magyar generális dijára, szükséges más nyugdijakra és egyéb hasonló ezélokra. Ha ellenben a megyei és községi költségvetések specializálva előttünk fognak állani, mikép előttük állanak például Belgiumban és Olaszországban,a törvényhozóknak, kik látják, mit költöttek a községek évenkint, ha egyébre nem, hát vicinális utakra, mit költöttek például iskolára, a földmüvelésre, mit költöttek a megyék különböző czélokra : akkor, azt hiszem, tisztában leszünk legalább az iránt: mire kellene leginkább súlyt fektetni az államköltségvetés rovatainak beosztásában ? Végre még egy harmadik interpellátiót intézek a közoktatásügyi miniszter úrhoz. (Nyugtalanság a jobb oldalon.) Ezen interpellátiómat már múlt alkalommal akartam hozzá intézni, midőn az évi jelentésre és a magasabb tanodái reformra vonatkozólag bátor voltam egy interpellátiót intézni ; de nem levén akkor a miniszter ur jelen, ezen interpellátiót elhalasztottam. A i kérdés magában véve oly természetű, hogy azt hiszem, kegyes lesz arra azonnal válaszolni. (Halljuk!) Nincs Európában állam, úgyszólván mivelődési állam, a melynek államilag felállított vagy legalább segélyzett csillagászati észleldéje ne volna. • Csodálatos, hogy épen Magyarország az, melynek határán a csillagászati észlelések tüneményei fel nem vétetnek. Nem fogok itt belebocsátkozni akadémiai vitatkozásba, és igy csak azt említem meg, hogy például a bolidok, mikor Magyarország határára érnek, a tudományra nézve elvesznek, mindaddig, míg Athénben az athéni államcsillagda, illetőleg a Sina b. nagylelkű hazánkfia által nagy mérvben segélyezett csillagdában Jules Schmidt által nem észleltetnek. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Bátor vagyok tehát azon kérdést intézni hozzá: szándékozik-e a miniszter ur intézkedéseket tenni egy országos csillagászati észlelde felállítására vonatkozólag ? Ezek voltak interpellátióim. Kérem azokat felolvastatni. Bujanovics Sándor jegyző (újra felolvassa Schvarcz Gyula interpeUátióit.) Tisza Kálmán: Egyszerű és rövid kérdést kivánok intézni a minisztériumhoz, illetőleg az igen tisztelt pénzügyminiszter úrhoz. Ma deezember 14-ike van, a pénzügyi bizottság jelentése mai napig sem fekszik előttünk. Meglehet. be fog a mai napon mutattatni; de ismét napok szükségesek, mig azt tanulmányozni, és aztán a fölött a tárgyalást megkezdeni lehet. Kérdem tehát a t. minisztar urat: minő eljárást kivan követtetni az 1870-ik évi költségvetés megálla pitása irányában, tekintve azt, hogy ez évből már csak alig néhány nap van hátra, s a néhány napban is több ünnep foglaltatik? Kérem a t. miniszter urat, kegyeskedjék ezen kérdésemre tájékozhatás végett talán még most válaszolni. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter : A házszabályoknak — ugy tetszik — 120. §-a szerint az ilyen kérdéseket „interpellátióknak" szokták nevezni; annálfogva óhajtottam volna — mert fontos a tárgy — hogy írásban méltóztatott volna a kérdést beadni, hogy igy tüzetesen felelhessek reá. (Mozgás a bal oldalon.) Ha azonban e kérdés nem volna interpellátió, csak akkor lehet föltenni, ha már a tárgy napirenden áll. (Helyeslés a jobb oldalon.) 11*
