Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-84

1í 84. országos ülés december 9. 1869. ilyen másutt nem létezik, mint Pesten; az nem egyéb, mint választott bíróság. Ha tehát mi tü­zetesen azt mondjuk: az áru- és értéktőzsde-bi­róság kiterjesztetik, oly valamit terjesztünk ki, a mi másutt nem létezik, s igy ez nem e törvény­ezikkbe való ; miért én a központi bizottság vé­leményét pártolom. Tisza Kálmán: T. ház! Nem akarok annak vitatásába bocsátkozni, mennyire jók a kivételes bíróságok ós mennyire nem jók. Ezek vitatására lesz alkalom akkor, mikor tüzetes, részletes intézkedések tételére fog a ház fölszó­littatni. Az egész eljárást ugy tekintem, mint egy kényszerszülte eljárást. Jelesen — hogy, hogy nem, nem tudom — feledékenységbe men­vén a tőzsdebiróság ügye akkor, mikor az 1868-ki LIV-ik törvényezikk alkottatott, látta a miniszté­rium és a központi bizottság, hogy nem lehet a kereskedelem veszélyeztetését elkerülni, hacsak e tekintetben valami ideiglenes intézkedés nem történik. Ezen meggyőződés folytán kész vagyok én is elfogadni, hogy ott, a hol volt eddig, legyen addig, mig végleges intézkedés történik. Azon fogalmazvány, melyet Simonyi barátom által föl­olvasni hallottam, nem mond ki egyebet, ha jól emlékszem, nem nevez nevet, hanem azt mondja, mert több felől mondatik, hogy itt, amott, 3-ik, 4-ik helyen volt ily bíróság, a hol volt, marad­jon további intézkedésig. Azt mondani, hogy mindenütt legyen, hol terjedtebb, élénkebb ke­reskedelem van, ehhez nem járulnék én részem­ről semmi esetre: mert az ily ideiglenességet és kivételes helyzeteket szaporítani egyátalában nem akarom ; hanem épen azért, mert nem az ezé­loin, hanem a meglevőnek ideiglenes fentartása, pártolom azon fogalmazványt, melyet Simonyi Lajos barátom tett, t. i. a hol volt, ott marad­jon —• természetesen a hol nincs, ott nem le­het. (Helyeslés bal felől. Fölkiáltások : Halljuk a módositványokat!) Máttyus Arisztid : Kérem már végre azon módositványokat fölolvastatni. Elnök: Több módositvány van, úgymint: Simonyi Ernőtől, Simonyi Lajostól, Aezél Péter­től, melyek, a sor szermt rendezve, mindjárt föl fognak olvastatni. JámBor Pál jegyző (olvassa Simonyi Ernő módositványát:) „A pesti és más városok­ban fenállott áru- és értéktőzsde bírósága." (Olvassa Simonyi Lajos Mróét:) „Valamint mindazon kereskedő városokban, melyekben ily­féle tőzsdék vagy gabnaesarnokok léteznek." (Olvassa Ácséi Péterét:) „A törvényjavaslat czimébe, valamint annak első §-ába e szavak után: „áru- és értéktőzsde" tétessék: „valamint az aradi Lloyd-társulat terményesarnokának" stb. Ürményi Miksa : T. ház! A vitának előhaladott stádiumában nem fogok visszaélni önök kegyes türelmével, csak röviden azt mon­dom, hogy teljesen osztom azon szempontokat ezen kérdésben, melyeket Debreezen érdemes képviselője elmondott; csakhogy én tőle eltérő­leg, nem tartom Simonyi Lajos báró indítványát ezen szempontokkal teljesen megegyezőnek : mert ott nem az mondatik, hogy ott, hol ily bírósá­gok fenállanak, hanem ott, hol ilyes tőzsdék és gabnaesarnokok vannak. (Helyeslés.) Ezenkívül azt tartom átalánossságban, hogy veszélyes dolog bizonyos jelszavak után indulni. Én, részemről, meghajlok azon mondat előtt, hogy a gyámkodás egyátalában az államéletben és különösen a kereskedelmi üzletéletben igen veszélyes, ezt elismerem készséggel; de hogy ennek teljes ellenkezője legyen a kívánatos álla­pot, azt ez által jnem tartom bebizonyitottnak. A tőzsdebiróság is egy neme a megszorításnak, de egyátalában kimondani azt, hogy minden meg­szorítástól elállók, nem szeretném és semmi esetre sem tartom kívánatosnak, hogy előbb, mintsem e tárgyban alapos vizsgálat tétetnék, tőzsdebiró­ságok fölállittassanak. Először részletesen tudni kell: mely városokban, mely üzletekre fog ezen intézkedés kiterjesztetni'? Azért részemről pártolom a központi bizott­ság előterjesztését. Hodossy Imre előadó: T. ház! A kérdésnek e tárgyra terelését én a központi bizottság részéről két szempontból károsnak tar­tom: először, mert átalános azon meggyőződés, hogy a pesti áru- és értéktőzsde bíróságnak mi­előbbi, rögtöni visszaállítása fölöttébb sürgős, és azzal, hogy most ebbe beleelegyitjük, a kérdést átalánositván, vidéki más városok kereskedelmi testületeit is, haladékot szenved magának a fő czélnak mielőbbi elérése; de károsnak tartom azért is, mert az egészen más, a miről most foly a vita, mint az, a mire eredetileg a miniszteri előterjesztés által fölidéztetett. Ily átalánosságban az, a mit Simonyi Ernő és Simonyi Lajos kép­viselő urak indítványoznak, nem tárgyaltatott sem az osztályokban, sem a központi bizottságban, mindaz ott szóba sem hozatott. A törvénynek ily vitatása, mint most czélba vétetik, nem bir azon garantiákkal, melyekkel átalában kell, hogy házszabályaink értelmében megvitattassék, t. i. hogy előbb az osztályokban hozassék föi, ott az egyesek hozzászólhassanak, az adatokat gyüjt­hessék és ítéletet mondhassanak. (Helyeslés.) Itt mintegy egész váratlanul belejöttünk a vitába, ugy hogy egészen készületlenek vagyunk rá; tehát, ha itt határozatot hozna a t. ház, azon helyzetben volna, hogy határozata horderejét be sem láthatná: ha t. i. azt fogná kimondani a t. ház, a mit akár Simonyi Ernő, akár Simonyi La-

Next

/
Thumbnails
Contents