Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.
Ülésnapok - 1869-84
84. országos Blés dcczember 9. 186S. 75 jos ur kivan kimondatni, hogy mindenütt, hol eddig gyakoroltatott bíráskodás, a bíráskodási jog visszaállittatik. (Helyeslés.) Én mindenekelőtt kétségbe vonom, t. ház, hogy egyátalában constatálni lehessen : mely vidékek gyakorolták ugy, mint Pesten, a tőzsdebíráskodást : mert a pesti tőzsdebiróságra nézve volt egy udvari rendelet, de nem tudom, legalább nem hallottam, hogy más vidékekre nézve is ily rendeletek léteznének. Ha egyszer kimondjuk átalánosságban, hogy ez vagy ama város gyakorolhatja a tözsdebiróságot, határozatunk hordereje és tartalma akkor kétséget nem szenved; de ha átalánosságban mondjuk ki, hogy minden város, mely az előtt birt joggal, oly zughelyek is fogják követelni maguk részére a bíráskodási jogot, melyek a törvényhozásnak a szükséges garantiát nem nyújtják. Én tehát kénytelen vagyok, ha akár a minisztérium, akár valamely képviselő szükségesnek tartja, hogy ezen jótékonyság kiterjesztessék, átalában minden vidéki város tőzsdéjére vagy gabonacsarnokára arra kérni, méltóztassék törvényjavaslatot benyújtani. az meg fog az osztályokban vitattatni, s akkor maid intézkedni fogunk. (Helyeslés.) A központi bizottság részéről kénytelen vagyok még Irányi képviselő ur megjegyzésére válaszolni. Méltóztatott neheztelni, hogy a központi bizottság jelentése ez ügyben annyira lakonikus. Ennek nem mondhatok ellene; de méltóztassék ezt azzal kimenteni, hogy 12 óráig tartott a bizottsági ülés, s ugyancsak 12 órakor kezdődött a nyílt ülés, s igy csak 2 — 3 perczünk maradt arra, hogy a központi bizottság tanácskozásait e jelentésben előadhassuk. Különben igyekeztem előadásomban azt, mit a jelentésbe bővebben nem foglalhattam, szóval előadni, s azt hiszem, hogy az osztályokban folyt tárgyalások által ugy is kellőleg tájékozva lehet mindenki. Újból ajánlom a központi bizottság szerke zetét. Elnök : Először az átalános vitának kell véget vetnünk. Elfogadja-e a t. ház ezen törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául? (Elfogadjuk!) Most következik a részletes vita. Hodossy Imre előadó (olvassa a törvényjavaslat czimét.) Tisza Kálmán: Miután több mődositvány van beadva, azt gondolom, a czim fölötti határozást utoljára kell hagyni, mert a czim szövege attól fog függeni: mely módositványok lesznek elfogadja. (Helyeslés.) Elnök: Föl fog tehát olvastatni az első ÖZBJKCLSZ. Hodossy Imre előadó (olvassa az első szakaszt.) Elnök: Ezen szakaszra több módositvány van. Ghyczy Kálmán: Azon esetre, ha a t. ház az első szakaszt elfogadni méltóztatik (én ugy vélem, hogy talán el is van már fogadva), engedje meg a t. ház, hogy bátor legyek egy uj második szakaszt ajánlani, melyet, ha a t. ház megért, talán az első szakasz elfogadása könynyebbé fog tétetni. Nekem észrevételem van először az iránt, amit a t. előadó ur mondani méltóztatott, amenynyiben t. i. azt állította, hogy nekünk csak a pesti áru- és tőzsdebiróság szabályairól és mibenlétéről lehet fölvilágositásunk, egyéb helyeken létező csarnokokról és ezek választott bíróságairól pedig tudomásunk nem lehet. Erre nézve azon észrevételem van, hogy a t. ház tökéletesen ugyanazon állásponton van a pesti tőzsdebiróságra nézve, mint a többi bíróságokra nézve, mert ennek szabályait azokból, a miket a t. előadó ur előadott, megérteni szerencsénk nem volt. Arról pedig teljességgel nincs szó, hogy minden nagyobb vagy terjedtebb kereskedelemmel biró városban állíttassanak fel ily bír óságok. Ez ellen már többen nyilatkoztak, és itt lehet oly határvonalat húzni, mely lehetetlenné fogja tenni, hogy ezen törvényjavaslat oly városokra is kiterjesztessék, melyekben eddig ily bíróságok nem voltak, és lehet a törvényt ugy szerkeszteni, hogy világosan érthető legyen, hogy a törvény rendelete csak azoii ilynemű választott bíróságokra terjed ki, a melyek ezen hatóságot a legközelebb alkotott 1868. esztendei LIV. törvényczikk előtt ép ugy gyakorolták miniszteri fölhatalmazásnál fogva, mely a pesti tőzsdére is azon törvény alkotásáig létezett. Ennél fogva én bátor volnék második szakasz gyanánt a következő uj szakaszt indítványozni : (Halljuk! Olvassa:) „2. §. Az első szakasz intézkedése kiterjesztetik azon választott bíróságokra is, a melyek az ország többi városaiban létező termény- vagy gabonacsarnokok keblében az 1868-iki LIV. törvényczikk életbelépte előtt tényleg fönállottak." (Helyeslés) Azt hiszem, ily szerkezet által a törvény szellemének elég lesz téve. Simonyi Lajos h.: T. ház! Miután azon módosítván}*-, melyet t. barátom Ghyczy Kálmán fölolvasott, egyértelmű azon intentióval, melyet szerencsém volt elmondani, és — nézetem szerint — a czélszerüségnek jobban megfelel, annak következtében előbb benyújtott módositványomat visszavonom. (Helyeslés.) Jámbor Pál jegyző (újra fölolvassa Ghyczy Kálmán módositvány át.) Horvát Boldizsár igazságügyminiszter: T. ház! Én teljesen magamévá 10*
