Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.
Ülésnapok - 1869-84
84. országos iiiés december 9. 1869. lános elvébe ütközőnek találta, mivel hazai törvényeink szerint a szokás-jog taeito populi prineipisque eonsensu jön létre, s azért ezt a miniszteri törvényjavaslatból egészen mellőzte. Végre, hogy a kereskedelmi világ minél rövidebb ideig legyen megfosztva a tőzsde-biróság üdvös hatásától, a központi bizottság még azt is indítványozza, hogy a második §-ban világosan kimondassák, hogy eltérőleg attól, a mint más törvényeknél szokott lenni, ezen törvény kihirdetése után azonnal érvényre lépjen. Ennek folytán ajánlom ezen törvényjavaslatnak a központi bizottság által javasolt szövegezését. (Elfogadjuk!) Klapka György: T. ház! A jelen törvényjavaslatban a pesti érték- és áru-tőzsdéről van szó. Van pedig még másutt is,' az ország második kereskedő városában, a hol az évenkinti pénzforgalom 50 — 60 millióra rug, egy hasonló kivételes bíróság, t. i. a temesvári terménycsarnokban is, kivételes bíróság, mely szintúgy, mint a pesti, az ottani kereskedőknek a legnagyobb szolgálatokat tette, s melynek netaláni megszüntetése bizonyosan a legkárosabban fogna hatni az ottani viszonyokra. Bátorkodom ennélfogva a t. háznak a következő módositványt ajánlani: (Halljuk! Olvassa:) „A pesti áru- és értéktőzsde külön bírósága felállításáról szóló törvényjavaslathoz, a törvényjavaslat ezimében, valamint annak első szakaszában e szavak után: „Aru- és értéktőzsde B tétessék : „valamint a temesvári Lloyd-társulat termény csarnoka." Ajánlom ezt a t. ház figyelmébe, mert az ottani kereskedők hozzá vannak szokva ezen kormányilag is megerősített bírósághoz. Jámbor Pál jegyző (újra fölolvassa Klapka György módositványát.) Iudvigh János: T. ház! Ismét azon kényszerhelyzetben vagyunk, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot a hazai kereskedelem érdekeinek, és magának az igazságszolgáltatásnak kárával, el kell fogadnunk. A kivételes bíróságokat, csak szaporítjuk; alig olvastatott most fel a központi bizottság javaslata a tőzsde-biróság ujabbani felállítására nézve, már Temesvár városa részéről is kivételes tőzsde-biróság követeltetik, és majdan utána valamennyi város fogja követelni. Van bányabiróság, van váltóbiróság valamint azon számos más bíróság; a múlt országgyűlésen a vegyes házasságokra nézve annyi bíróság állíttatott í'el, és annyi mindenféle exoticus törvény csempésztetett be, hogy valóban ha most a szükség meg is parancsolja, hogy ideiglenesen el kell fogadni ezen javaslatot, még sem lehet észrevétel nélkül hagyni, miszerint ez annak következése, hogy nem birunk a provisoriumtól megmenekülni. Hiszen nincsen a czivilizált Európában egyetlen egy ország, melyben szentszékek léteznének, és még is mi fentartjuk még ezentúl is. Azonkívül a jelen törvényre nézve azon észrevétellel tartozom, hogy ugy látszik, mintha az a semmitö törvényszéknek a tőzsde-biróságra vonatkozó alkotmányos Ítéletét roszallaná, pedig konstatálnunk kell, hogy a semmitő törvényszék, midőn a tőzsdei bíróságot nem ismerte el alkotmányosnak, mert a törvény neki a bíróság hatáskörét meg nem adta, ezért ugy hiszem csak elismerésben részesülhet. Én tehát csak kénytelenségből szavazok a központi bizottság törvényjavaslata mellett; de nem vagyok a mellett, hogy még a pesti tőzsdén kivül, valamennyi nagyobb városban tőzsdebíróságok mint kivételes bíróságok állitassanak. Horvát Boldizsár igazságügyminiszter : Magam sem vagyok barátja a kivételes bíróságoknak; hanem ezen átmeneti korszakban, mig coclexünk el nem készül és mig rendszeres birói szervezettel nem birunk, mindig hézagok fognak támadni, melyeket csak kivételes intézkedések által leszünk képesek kitölteni. Azon észrevételét Ludvigh János képviselő urnák nem fogadhatom el, mintha a kivételes bíróság által mintegy verdict mondatnék a semmitőszék felett : mert a semmitőszék igen eorrecte járt el, midőn a törvény értelmében nem ismerte el a pesti tőzsdén létezett tőzsde-biróságot oly bíróságnak, mely az 1868-ik évi LIV. törvényczikk értelmében felállított bíróságok körében helyt foglalhatna. Hanem épen azért, mivel a semmitőszék eorrecte járt el, s mert ezen ítélet folytán ezen tőzsde bíróság többé nem létezőnek volt tekintendő — azonban annak szükségét mi mindnyájan egyformán érezzük — épen azért véltük szükségesnek ezen törvényjavaslatnak ily alakban beadását. Á. t. központi bizottság előadójának észrevételére csak egy megjegyzésem van ; eltér a központi bizottság szövege a miniszteri szövegtől, és pedig eltér lénj^egében. Miben áll azon lénj'eg ? Abban, hogy mig a minisztérium fölhatalmazást kér a t. háztól, hogy a tőzsdén egy bíróság állittassék, addig a központi bizottság azt megkívánja tartani, mint az a polgári perrendtartás életbe léptetése előtt fenállott. Két út állott előttünk : vagy az, hogy a tőzsdének az usance-ban a szokásos jogokban gyökerező alapszabályainak revideálása iránt törvényjavaslatot terjeszszünk a t. ház elé; vagy pedig, ha az eljárást gyorsítani akarjuk, az: hogy a minisztérium fölhatalmazást kérjen, ezen tőzsdebiróság rendelet utján eszközlendő alakítására, az annak hatáskörére és eljárására vonatkozó szabályoknak szintén rendelet utjánleendő megállapítására, ugy, hogy ezt,
