Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-84

E4- országos ülés dccímfasr D. 1869. g^ törlése által támadó hiány pótlásául javaslatokat terjeszt elő, melyek az általa szövegezett törvényjavaslatban a 2., 3., 4. szakaszba vétettek föl. Ezen javaslatokat nem tartja elfogadhatóknak a központi bizottság: nem azért, mert ugyanazon indokok, melyek a hirlap-bélyeg eltörlése mellett fölhozhatok, ugyanazon indokok harezolnak ezen szakaszok és a pénzügyi bizottság javaslata ellen is; nem tartja elfogadhatóknak, mert nem kívánja, a mit egyik kézzel adott, a másik kézzel visszavonni; (Helyeslés) mert nem kívánja, a mi alól egyik czimen a hírlapirodalmat fölmentette, ugyanazzal másik czimen terhelni. Nem kívánja a forgalmat, üzletet, keresetet, mely hirdetményekre szorul, egy uj adónemmel sújtani. Ezeknél fogva, tiszt, képviselőház, hosszabb indokolást mellőzve, egyszerűen ajánlom a központi bizottság által szerkesztett uj törvényjavaslatot , (Élénk helyeslés) mely a Tóth Kálmán képviselő ur által beadott törvényjavaslattól csak annyiban különbözik, a mennyiben azt a központi bizottság styláris tekintetből jobbnak és helyesebbnek tartotta. Miután azonban a reformok küszöbén az államjövedelmeknek eg}

r oly összegét is, melyet eddig a hirlap-bélyegből húzott, csakugyan nem igen tartotta nélkülözhet őnek a központi bizottság : fölhivandónak véli és határozathozatalra kéri a házat, hogy a pénzügyminiszter ur ezen hiány mikép kipótlására nézve törvényjavaslatot terjeszszen a ház elé. Lesz tehát szerencsém a törvényjavaslatot, ugy, mint a központi bizottság szövegezte, fölolvasni és a t. háznak elfogadás végett ajánlani. (Fölolvassa a központi bizottság szerkesetét. Elfogadjuk!) Elnök : Elfogadja a t. ház ezen törvényjavaslatot ? (Elfogadjuk!) Következik a részletes tárgyalás. Széll Kálmán előadó (olvassa a czimet:) „A hirlapbélyeg eltörléséről." Elnök: Elfogadja a czimet a tiszt, ház ? (Elfogadjuk!) Széll Kálmán előadó (olvassa azl-ső §-t) „A magyar korona országainak területén megjelenő hirlapok és időszaki lapok bélyegzése 1870. év január 1-től fogva megszüntettetik." Elnök : Elfogadja a t. ház az 1-ső §-t ? (Elfogadjuk ) Széll Kálmán előadó (olvassa a 2-ik §-t:) „Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg." Elnök : Elfogadja a t. ház a 2-ik §-t? (Elfogadjuk !) A harmadik fölolvasás a legközelebbi ülésre fog kitüzetni. Most még egy kérdésem van a t. házhoz: magáévá teszi-e a t. ház a központi bizottság azon javaslatát, hogy a ház által fölhivandónak tartja a pénzügyminiszter urat az iránt, hogy a hirlap-bélyeg eltörlése folytán támadó jövedelemhiány pótlására nézve a ház elé törvényjavaslatot terjeszszen? Tisza Kálmán: T. ház! Ezen határozati javaslat el vagy el nem fogadása külön tárgy levén, ugy gondolom, hogy lehet ahhoz egy pár szóval szólani. Részemről csak egy pár szóval kívánom röviden indokolni, hogy miért nem tartom azt elfogadandónak és elfogadhatónak. En azt gondolom: egyfelől fölösleges, hogy * a ház utasítsa az igen t. miniszter urat arra, hogy erről gondoskodjék, mert ő bizonynyal, ha szükségét látja ezen jövedelem pótlásának, arról magától is gondoskodni fog. (Ugy van!) De másodszor czélszerütlennek is tartom csak így átalánosan oda lökni, hogy a pótlásról gondoskodni kell; ennek semmi gyakorlati hordereje nincs : mert, nézetem szerint, ha a t. pénzügyminiszter ur oly helyzetben van, hogy az állampénztár ezen hiányát pótolni kell, akkor fog módokat ajánlani nekünk; ha pedig oly helyzetben volna, hogy nem szorult ily pótlásra, akkor ezen határozatnak szüksége sem forog fen. (Helyeslés.) Elnök: Nem tudom., elfogadja-e a ház e határozatot? (Nem szükséges!) Ennélfogva elejtetett. Széll Kálmán jegyző (olvassa a tőzsdebiróság iránti törvényjavaslatot.) Hodossy Imre előadó (olvassa a központi bizottság jelentését s a törvényjavaslat uj szövegezését. Ezután szól:) T. ház! Mint már a központi bizottság jelentésében kiemeltem, a központi bizottság a miniszteri törvényjavaslatnak csak alapeszméjét, t. i. a tőzsdebiróság szükségességének eszméjét fogadta el; kénytelen vagyok tehát elmondani, mi indította a központi bizottságot arra, hogy a szöveget ily lényegesen megváltoztassa. A miniszteri jelentés szövegéből méltóztatik a t. ház tudni, hogy annak fő oka, miért mutatta be a minisztérium e törvényjavaslatot, az volt, hogy a pesti tőzsdebiróságot a kereskedő világ igen nehezen nélkülözte azóta, mióta az az uj perrendtartás által hatályon kivül helyeztetett. E bajon segítendő, a központi bizottság nem tartotta sem ezélszerünek, sem szükségesnek a minisztériumot bizni meg azzal, hogy az rendeletek utján intézkedjék esetleg az előbbi bírósági intézménytől eltérőleg. A miniszteri törvényjavaslatnak még egy más része is van, mely a tőzsde szokásjogának a tőzsdebiróság fölterjesztése alapján időről időre történő megerősítését a minisztériumra bizza. Ez intézkedést a központi bizottság a szokásjog áta9*