Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.
Ülésnapok - 1869-81
46 81. országos Blés deczemfaer 4. 1869. Énnekem e szempontból a kiadás ellen nincs kifogásom, s azért arra szavazok. Kiadni vagy ki nem adni? az a kérdés előttünk. Ha azt mondjuk egyszerűen, ki nem adjuk, ez annyi lenne, mint prostituálni a birói institutiót, (Élénk ellenmondás bal felől) prostituálni a birói Ítéletet, (Nagy zaj bal felől) prostituálni magát a képviselőtestületet: (Élénk ellenmondás bal felől) ki nem adni, ha az illető bűnt vagy vétséget követett is el, annyi lenne, mint kimondani, hogy a képviselő a tőrvény fölé álljon: a mit pedig csak nem akarhatunk. (Zaj.), Épen azon szempontból óhajtom — és óhajtanám még akkor is, ha magamról volna is a kérdés — hogy Román Sándor képviselő a mondott értelemben kiadassák. Röviden tehát részemről ujabban is nyilvánítom, hogy a mentelmi bizottság jelentését és az abban fölhozott indokokat helyeseknek és szabatosaknak találom; azért elfogadására szavazok. Babes Vincze: T. ház! (Jobb felől: Szavazzunk ! Halljuk! Zaj.) Nem fogom... (Helyre!) Nincs szándékom megtámadni sem a mentelmi bizottság eljárását, annál kevésbbé megtámadni az eljáró törvényszéknek törvényességét s az ítéletnek jogosultságát; annál kevésbbé lehet ezen szándékom, mert e tekintetben teljesen osztozom Tisza Kálmán igen t. képviselő ur nézetében, s mert valóban ugy áll a dolog, hogy ha már a törvényszék igy járt el százak ellen, nem lehet kiíogást tenni akkor, mikor egyről van szó. (Bal felől helyeslés.) Nem is szólnék ez ügyhöz, ha rám nézve szintoly homályosak és bizonytalanok volnának az ügy körülményei; mert ez esetben szintén belenyugodnám abba, a mit Tisza képviselő ur és előtte Máttyus képviselő ur kimondottak ; hanem előttem tisztán állnak a körülmények, meglehet, hogy az csak magán tudomás, hanem azt tartom, hogy nemcsak nekem van tudomásom, hanem a kormánynak is. Magam is osztozom azon nézetben, melyet először Halász képviselő ur, azután Tisza képviselő ur kifejtett, a kegyelem iránt, én is azt tartom, hogy a kegyelemnek jogi fogalom szerint •csak akkor van helye, ha már Ítélet hozatott; de viszont azt gondolom, hogy e kérdés elesik: mert a kegyelem már megadatott. Itt a kegyelemnek helye volt, midőn még a vizsgálat folyamatban volt, és igy én e tényt ugy veszem, és gondolom köteles vagyok ugy venni, a mint áll, és e tény nem is fog megtámadtatni senki által. 0 felsége a kegyelmet kimondá, azon tényekre nézve, és ez által megszüntettetett a vizsgálat azok ellen, kik a tényt elkövették. Ebből kiindulva, én egy kis zaklatást mégis látok ez ügyben, és azért vagyok bátor felszólalni. A zaklatás jelét látom először is a perbeidézésben, mert az akkor történt, midőn már ő felsége kegyelme kimondva volt. Azt a fiaeus igen jól tudta, hogy a tény kegyelem utján megszüntettetett, és mégis megindította a port, ez tehát, nem mondom hogy zaklatás, de legalább annak jele. Második jele a zaklatásnak abban van, hogy épen azon napra tüzetett *a végtárgyalás, midőn a választás történt. Megválasztatott Román Sándor ugyanaznap képviselőnek; én tehát e tényben mit látok 1 Azt látom, hogy a választott képviselő elitéltetett. és pedig hogyan ? Elitéltetett a háztól kifolyt engedély nélkül. Nem fogom semmi esetre kárhoztatni vagy megtámadni a törvényszéket, hisz az nem tudhatta, hogy meg lesz Román választva; de azt gondolom, épen azért, mert itt azon eset forog fen, hogy egy megválasztott képviselő elitéltetett, a háznak joga és kötelessége azt tekintetbe venni most, midőn azon képviselő kiadatásáról van szó. (Zaj. Elnök csenget. Halljuk!) En, t. ház, azt tartom mindkét tekintetben, hogy még más, mint képviselő ellen sem lehetne pert folytatni és ítéletet hozni oly tény miatt, melyről bizonyos, hogy ő felsége kegyelmét nyerte először, másodszor azt gondolom, hogy ha valaki ellen a bűnper akkor indíttatott és a vizsgálat be is fejeztetett, mielőtt képviselő volt, mihelyt azzá lett, ellene itelet nem hozható a t. ház engedélye nélkül. Ez nézetem; és épen mert itt ellenkező eljárás történt, ugy vélem, érdekében van a háznak annál inkább megtagadni a kiadást, mert ezt nem csak a háznak, hanem a kormánynak, leginkább pedig ő felségének tekintélye kívánja, ki a kegyelmet kimondta. Ezek alapján, miután előttem tisztán áll a dolog, a kiadás mellett nem szavazok. (Zaj. Szavazzunk!) Elnök: Senki följegyezve nincs; a discussiónak vége. Ivánka Imre: Ha elhalasztatik a tárgyalás, akkor élek szólásijogommal. (Eláll!) Halász Boldizsár: A házszabályokra hivatkozom. (Eláll!) Elnök: Az előadónak van joga szólni. Hoffmann Pál előadó : T. ház ! Midőn a ház jogaival élve, a mentelmi bizottságot kebléből megválasztotta, nincs kétség, hogy ez által tökéletesen azon véleményben volt, a mint Tisza Kálmán képviselőtársam is mondta, hogy a mentelmi bizottság csak véleményt fog terjeszteni a ház elé, és a ház az e tekintetben souverain jogával fog végleg a felett határozni: vajon a mentelmi bizottság véleményét elfogadja-e a maga részéről, magáévá teszi-e vagy nem ?
