Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-81

81. országos Ülés deczember 4. 1B69. 37 zat érvényére emeltetett; de én a mi törvényeinkben sehol sem látom nyomát annak, hogy országos határozatok törvényeket pótoltatnának: (ügy van- bal felől) nem pótolhatnak pedig törvényeket különösen akkor, midőn a hon polgárainak vagyona és személyes szabadsága fölötti ítéletet hoz a törvényszék. (Helyeslés bal felől.) Oly törvényszékeket alkotni, melyek nem a törvényben vannak megállapítva, mit tételez az föl ? hogy ha a kormány alkotja, lehetnek a kormány önkényéből kifolyó törvényszékek, ha az országgyűlés alkotja, az országgyűlés többsége önkényének kifolyása lehetnek. (Fölkiáltások: Hisz minden törvényt az országgyűlés többsége alkot!) Ha az országgyűlés mindkét házában ezen eszme többséggel birt, miért nem terjesztette azt a kormány a fejedelem szentesítése alá törvény alakjában. A törvényhozás mind három tényezője, a két ház és a fejedelem ezen javaslatban meg nem nyugodtak, mert a fejedelem nem adta rá szentesítését. En azt teszem föl, hogy a törvényhozás azért nem terjesztette a fejedelem szentesítése alá, mert nem hitte, hogy azt meg fogja nyerni. Akár mi volt azonban ennek <>ka, annyi mindenesetre áll, hogy országgyűlési határozatok által a honpolgároknak vagyona és személyes szabadsága fölött Ítélni és intézkedni nem szabad. En tehát mindaddig, míg e tekintetben törvény nem fog intézkedni, míg egyenes törvény alapján nem fognak a sajtóvétségek a sajtóbiróság elé terjesztetni, bármily sajtóügyi kérdés kerüljön a ház elé, részemről beleegyezésemet abba nem adhatom, hogy e ház tagjai közül bár ki is azon bíróságnak, melynek alapja a törvényben nem létezik, ítélete következtében kiadassák : ezen indok következtében ellenzem a kiadatást. (Helyeslés a szélső bál oldalon.) Hodossiu József: T. ház! Én szintén a mentelmi bizottság véleményéhez akarok szólani s hogy ezt sikerrel megtehessem, mindenekelőtt azon kérdéseket teszem föl magamnak, hogy miért kérelmezte a pesti sajtóbiróság elnöke Román Sándor kiadatását: azért-e, hogy azt az országgyűlés tudomásul vévén, arra csak azt mondja, hogy ki adatik; vagy pedig azért, hogy az országgyűlés bizottsága által is a házban megvizsgálja, vajon r jogtalan zaklatásnak van-e vagy nincs helye? Én erre fogok szorítkozni és ki fogom mutatni, hogy itt zaklatásnak van helye. Ugyanis miért indíttatott meg a per Román Sándor ellen? azért, hogy lapjában egy Balásfalván szerkesztett és kijött pronunciamentot kinyomatott. Már ezen pronuneiamento szerzői ellen • vizsgálat indíttatott; ezen vizsgálat azonban kegyelem utján beállittatott. És most kérdem: oly tettért, melynek vizsgálata kegyelem utján beállittatik, inditható-e többé per vagy nem? Én azon meggyőződésben vagyok, hogy többé per nem indittattathatik. És mikor indíttatott a per Román Sándor ellen? Miután kegyelem utján a vizsgálat beszüntettetett oly tettért, mely a kegyelem megtörténte előtt történt. Ez a tényállás, uraim. De a periratokból, ha fölolvastatnának, ki fogna tűnni, hogy Román Sándor szerkesztő akkor, midőn ezen ezikk a „Federatiunea"-ban megjelent, Pesttől bizonyos időre távol volt, és a szerkesztést bizonyos Borsa Ágostonra bízta, felelősség terhe alatt. Sőt ugyancsak a vizsgálati iratokból ki fog tűnni az is, hogy ezen Borsa Ágoston a végtárgyalás alkalmával mint tanú kihallgattatván, azt mondta, hogy tudja, miként azon czikket nem Román Sándor irta, és hogy tudja, ki irta, de a végtárgyaláson nem mondja meg, hanem a vizsgálat rendjén meg fogja mondani. Ebből kitetszik, hogy itt a tényálladék más és annak alanya hiányzik : tehát önként következik, hogy itt jogtalan zaklatásnak helye van. A törvény azt mondja, hogy a szerkesztő csak akkor büntetendő meg, ha a czikk szerzője nem puhatolható ki; itt pedig a czikk szerzője ki volt puhatolható, mert Borsa Ágoston egyúttal azt mondta a tárgyaláskor, hogy ő tudja, ki a ezikk szerzője, de azt csak a vizsgálat rendjén mondhatja, meg; önként értetik tehát, hogy itt a vizsgálatot meg kellett volna szüntetni, mielőtt az ítélet hozatott. Ezen indokoknál fogva én azon meggyőződésben vagyok, hogy az elitélt tökéletesen ártatlan, s az országgyűlésnek nem lehet föladata, egy ártatlannak megbüntetésébe beleegyezni; s mindezeknél fogva a mentelmi bizottság indítványának ellenében elleninditványt vagyok bátor a t. ház asztalára letenni, melyet több képviselőtársam aláirt. Majláth István jegyző (olvassa): „ Tekintettel arra, hogy a „Federatiunea" ezimü lapban megjelent vádbeli ezikkek azon balásfalvi „ Pronuneiamento K-ra vonatkoznak, melynek szerzői ellen indított vizsgálatot ő felsége kegyelem utján beszüntette; „tekintettel arra, hogy a kérdésben levő sajtóper Román Sándor ellen ama vizsgálatnak kegyelem utján lett beszüntetése után indíttatott meg; „de tekintettel arra, hogy a periratokból kitűnik, miként Román Sándor az időben, midőn ama ezikkek a „Federatiunea"-ban megjelentek. Pestről huzamosb időre távol volt, és azalatt a szerkesztőséget Borsa Ágoston felelősség terhe alatt vitte; „és tekintettel arra, hogy Borsa Ágoston a