Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-105

105. országos Ülés január 26. 1870. 403 társaságot, mely szintén Lagrande du Moneeau patrociniuma alatt állott, akkor idején látta a kormány egy szerződést, melyet egyátalában kedvezőnek nem ismert, de mely rá nézve közjogi kiegyezés folytán kötelező volt, javítani annyit, a mennyi hatalmában állott. Felhasználta ennek következtében az alkalmat, a társaságot lemondásra birni előjogáról, két vonalra nézve. Ez az egyik tény. A másik tény az, hogy a kormány a helyettesítést el nem fogadta, hanem az ő hozzájárulását az állam érdekében ujabb föltételekhez kötötte, hogy az építés a közforgalomnak megfelelőleg teljesíttessék, hogy az építési szerződés átalában megváltoztatva legyen. A második volt az, hogy reglement financier állapíttassák meg, mely a fizetési módokra nézve ezen vállalatot nem csak hogy kétes állapotából kiragadta, de oly alapokra állította, hogy mai napság az országban alig van pénzügyi tekintetben kedvezőbb helyzetben levő társulat, mint a kassa-oderbergi vasút. (Helyeslés jobb felől.) Már most, ha igy állnak a dolgok — habár azok nem arra vonatkoztak, hogy talán az egyszer megállapított kamatbiztositási összeg felemeltetett volna, hanem, hogy javíttassanak mindazon hátrányok, melyek mások mulasztásából a szerződésekben találhatók voltak — kérdem a t. képviselő urat: mire állapítja a kormány ellen felhozott vadait? Megütközött abban is a képviselő ur, hogy a szerződés aláírásában a pénzügyminiszter is szerepel. Megvallom, engem meg az lepett meg, hogy a t. képviselő ur ebben megütközhetik: mert ő mint a háznak igen buzgó tagja, igen jól tudhatná, hogy minden vasúti törvény végrehajtásával ezen ház a közlekedési ós pénzügyminisztereket együtt bízta meg, (Derültség) és hogy nevezetesen, ha valahol, ilynemű szerződés megkötésénél van szükség a pénzügyminiszter közbejárására. Én tehát ezen megütközésre okot nem látok. Különben mindazokra nézve, miket a kassa-oderbergi vasúttársaság viszonyaira nézve felemlíteni bátor voltam, van ezen háznak több oly tagja, kik azon társaságok működésében mint igazgató tanácsosok maguk részt vesznek, s kik állításaim valóságáról szintén tanúságot tehetnek. Fölhozta Simonyi Ernő t. képviselő ur a fiumei vasutat is. Felhozta, hogy a nemzetnek régi óhaja, hogy ezen vasút mielőbb létre jőjön, és fájdalmasan jegyezte meg, hogy ott különösen a kikötő építése és elhelyezése nem ugy történt, mint azt az ország érdeke kívánná, hanem a mint magánérdekek kívánták. (Félkiáltás a szélső bal oldalon: Ugy van!) Engedelmet kérek, több más megjegyzésem is van, s ha mindazokat el akarnám mondani, miket el lehetne mondanom Simonyi Ernő t. képviselő ur előadására," akkor nagyon is túlterjeszkedném azon határokon, melyeken tul mennem az idővel gazdáikadás nem enged. (Fölkiáltások bal felől: Halljuk!) Én nagy köszönettel veszem ezen elnézést, csak arra az egyre vagyok bátor figyelmeztetni, hogy a mi a fiumei vasút építésének lefolyását és előkészítési stádiumának minden egyes fokát illeti, erre nézve a közlekedési miniszter ur egy alkalommal a házban történt interpellatióra adott válaszában chronologikus előterjesztést tett. Bátor vagyok erre utalni, és jó lélekkel mondhatom, hogy ebben a chronologikus előterjesztésben ugyan senki nem fog találni okot, hogy ezen ügy haladásában a legcsekélyebb mulasztással is lehessen vádolni a közlekedési minisztériumot. Erre szorítkozván, tisztán a kikötőről és a kikötő-ügyről akarok szólni, a mint azt Simonyi képviselő ur előadta. Tagadhatatlan, hogy a legfontosabb couceptio az egész vasút tervezetének összeállításában mindenesetre az, hogy a fiumei kikötő miként fog berendeztetni ? lesz-e olyan, hogy az a tengeri forgalom szükségleteinek s a hátvidék vasúti kapcsolatának teljesen megfeleljen? Jól tudom, hogy magában Fiúméban is a nézetek erre nézve eltérnek; de tudom azt is, hogy az értelmiség legnagyobb része elvileg tökéletesen helyesli azon nézeteket, melyekből kiindulva a kormány a fiumei kikötőnek tervét elkészíttette. Tudom azt is, hogy van egy kisebb csoport, mely ezen nézetekkel ellenkező véleményben van. Itt mindenesetre föltehető az, a mi különben, miután emberi dolog ós mindenütt megtörténik, hogy néha közérdekkel a csekélyebb fontosságú magánérdek összeütközésbe jön, és néha a legjobb szándéktól vezérelve a particularis szempontok befolyása alatt, máskép ítélnek a dolog felől, mint a hogyan azt a közérdek szempontjából megítélni kellene. En igen hajlandó vagyok hinni, hogy a különben általam igen tisztelt férfiak ellenvéleménye ily befolyás alatt áll. Bátor vagyok ismételni, hogy a kormánynak egyátalában nincs szándékában a maga nézetét és conceptióját mintegy infallibilis dolgot állítni oda, ellenkezőleg, valamint számbavette az összes európai continentalis kikötőkben eddig tett tapasztalatokat, a tudomány haladását ós minden eddig tett észleletet komolyan figyelembe vett, s igy készítette ezen nagyszerű tervet : ugy jövőre sem fog elvont nézeteihez ragaszkodni; hanem tovább fog menni, és európai enquéte-bizottságot rendezni, melyre már is egy európai hirü szakférfiú Pasqual mérnök előleg meg van hiva és megjelenése biztosítva van. 51*