Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.
Ülésnapok - 1869-105
105. országos Bléi Január 26. 1870. 393 leszorítják és a vidékiek csakis ugy juthatnak valamihez, ha a fővállalkozónak alvállalkozóivá lesznek. Nagyon természetes, hogy' ez csak az államutak tetemes kárával történik: mert sokkal olcsóbban veszik ki a fővállalkozóktól, s ezek a nyereséget már zsebre dugták, mely összeget az államutaknak jó karban tartására lehetett volna fordítani. Ez oly baj, melyet a mostani rendszer és eljárás mellett teljes lehetetlen megorvosolni. Lehetetlen pedig azért, mert a vidékről már a messzeség következtében nagyon kevesen jönnek vállalkozók, hogy részt vegyenek az árlejtésben. En egyedül abban látom módját a baj orvoslásának, hogy, ha azon árlejtések deeentralisáltatnak, t. i. a helyett, hogy itten a központon történjenek az árlejtések, azok mindenütt az illető hatóságok területén eszközöltessenek. Ezen intézkedést már a provisorius kormány akarta behozni, de ideje lejárván, nem juthatott hozzá. A mostani kormány csak a régi intézkedést tartotta meg. En, részemről, ennélfogva a következő határozati javaslatot vagyok bátor a ház elé terjeszteni. (Halljuk! Olvassa:) „A közlekedési minisztérium költségvetésének az államutakra vonatkozó részénél mondja ki a ház jegyzőkönyvi határozat által: „1. Hogy minden árlejtés az illető megye területén és a polgári hatóság közbejöttével a legnagyobb nyilvánosság mellett történjék. (Helyeslés.) „2. Hogy a munka fölülvizsgálatánál az illető hatóság szintén közreműködjék. (Helyeslés.) „3. A rögtöni intézkedés eseteinél ugyancsak az illető hatóság közreműködése kikérendő." (Helyeslés.) Például ha árviz a hidakat elseperné stb. (Olvassa tovább:) „4. Még e törvényhozási idő alatt a közmunka szabályozásáról egy törvényjavaslat előterjesztésének szükségét." (Helyeslés.) Bátor vagyok még néhány szót mondani határozati javaslatom támogatására. Meg vagyok győződve, hogy azon támadások, melyeknek tegnap az államtitkár ur ki volt téve, be nem következtek volna, ha a legnagyobb mérvű nyilvánosság kö^ettetik vala ezen ügy kezelésében, és én a legfényesebb szónoklatnál is nagyobb és helyesebb ezáfolatát abban fogom látni, ha a közlekedési minisztérium ez ügy kezelésében a legnagyobb nyilvánosságot fogja ezentúl követni. (Helyeslés.) Másodszor azért kívánom a megye közreműködését igénybe venni, mert a megye más fontos föladatánál fogva is hivatva van, szerintem, életerős administrationális gépezetet alkotni. Ha a megyének e tekintetben befolyása lesz, KÉPV. H. NAPLÓ 18S4 rv. nem mondom én, hogy az állam hatalmát fogja ellenőrizni — mert erre csak az országgyűlés van hivatva — de mindenesetre ellenőrizni fogja az államhatalom alárendelt közegeit, a mi mindenesetre a megyének egyik legszebb hivatása. (Helyeslés.) Ajánlom határozati javaslatomat elfogadás végett. Elnök: E határozati javaslat nem a költségvetés átalános tárgyalására, hanem a harmadik ezimre vonatkozván, ott fog fölolvastatni. Máttyus Arisztid: T. ház! En a minisztérium által beterjesztett közlekedési miniszteri előirányzatot a részletes vita alapjául elfogadom, és sem határozati javaslatot, sem indítványt tenni nem szándékom. Engedjék meg, hogy egy nagy fontosságú ügyben mindamellett a t. ház figyelmét néhány perezre igénybe vehessem. Igen tiszt, képviselőtársam, és engedelmével legyen mondva, kedves barátom Simonyi, két czélt tartott szem előtt tegnap, midőn ez ügyben fölszólalt, t. i. a kormány mulasztásainak, illetőleg a szakvezetők mulasztásainak és a minisztérium eljárásában fölfedezett hiányoknak, vagy más szavakkal a minisztérium hibáinak földerítését és — a mennyire lehet — ezeknek orvoslását. Képviselői kötelességének felelt meg, az én fölfogásom szerint, midőn ez irányban tartotta előadását: mert csak az lehetett czélja, hogy akkor, midőn a kormány egyes tagjai — hogy egy képlettel éljek — a rendes rendelő orvost, addig az országgyűlés tagjai a consiliumot képezik. Ott, a hol súlyos betegség van, a consiliumnak és a rendelő orvosoknak együtt kell eljárni annak orvoslásában. Én, t. ház, nem akarom hibáról vádolni a kormányt, de egy mulasztást akarok fölhozni. A tárgy, melyről szólni akarok: a Duna-szabályozás ügye Buda-Pest között. T. ház! Kénytelen vagyok a tárgyat az átalános vita alatt azért fölhozni, mert a budget jegytételében sem fordul az ügy elő, s mert egy krajezár sincs a kormány által az építkezésre előirányozva az 1870-íkévre, de azért is, mert a közlekedési minisztérium költség-előirányzatával együtt beterjesztett jelentésében szintén nem látom az ügyet egy szóval sem érintve. Ennélfogva egyátalában nem lehetek tájékozva a kormánynak szándékáról, s egyátalában nem tudhatom, mikép akarja a kormány a fontos ügyet elintézni, és, a mi főkérdés, mikor akar hozzá nyúlni ? T. ház! A dunaszabályozásnak Buda-Pest közötti fontosságáról hosszasabban szólani azt hiszem igen fölösleges; ugy közbiztonsági mint kereskedési szempontból és nem kevésbé a test50