Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.
Ülésnapok - 1869-104
376 104. országot Dlés január 29. 1870. talanul csekélyek. Mig az országgyűlés a vasutak építésére szükséges költségeket minden nehézség nélkül megszavazta, addig a közutak fentartására és folyók szabályozására szükségelteket aránytalanul leszállította. Félreismerhetlen volt azon nézetnek az ország közvéleményében való elterjedése, hogy közlekedési szükségleteinknek a vasutak építése által már teljesen eleget teszünk. Az 1867—68. rendkívüli nagy export, aa akkori kedvező időjárás, melynek a esinálatlan utak is mindenenütt jó és járható állapotban voltak, feledtették velünk a rendszeresen épített iit-hálózatunk csekély kiterjedését, annyira, hogy az országgyűlés még kész utaink számára sem szavazott meg elegendő költséget; mert a kedvező viszonyok megszűntével kezdjük látni úthálózatunk csekély kiterjedését ; kezdjük látni azon károkat, melyek az utakra abból haramiának, hogy a maga idejében azoknak fentartására szükséges költségeket meg nem szavaztuk ugy, hogy alig van vidék, alig van érdek, mely az utaknak jó karba helyezését ne sürgetné. Én részemről, t. ház, most, midőn a vasutak építésére oly tetemes erőfeszítéseket tettünk, midőn oly nem csekélylendő terheket vállaltunk el, fő teendőnknek tartom másodrendű közlekedési eszközeinket fejlesztem; teendőim közé számítom még oly sok hiányzó utunknak építését, javítását és kiterjesztését és a belhajózás érdekének is előmozdítását, csak azért is t. ház, hogy az építendő vasutaknak az országutak által meg annyi tápláló csatornát nyissunk ós a vizi közlekedés emelésével az ország közlekedési érdekeinek uj és a vasutakkal versenyző eszközt teremtsünk. De hogy e részben kívánt eredményeket mutathassunk fel, hogy a czélt, melyet afönebbiekben kitűztem, elérhessük, elkerülhetlenül szükségesnek tartom, hogy még hiányzó sok utaink építésére, ha mindjárt áldozattal is, előbb-utóbb egyszerre nagyobb összeget fordítsunk és tetemesebb beruházásokat fektessünk: mert, ha mi e czélra mindig csak annyit költünk, mint költöttünk a közelebbi években, akkor eredményeket nem birunk felmutatni. T. ház! részemről nem szándékomon és készségemen múlt, hogy e részben a t. ház elé indokolt alapos javaslatot tegyek; de mig belkormányzati alakulásunk elveivel és formáival tisztába nem jövünk, mig törvényhatóságainkat nem rendezzük, addig e részben a szükségnek megfelelő és hosszabb jövőre kiható intézkedéseket tenni lehetetlen. r EB ugyanis részemről azon véleményben vagyok, t. ház, hogy az útépítés és fentartás ügyét a kormánynak csak annyiban szükséges felkarolnia, a mennyiben arra a törvényhatóságok segédeszközeiknek korlátoltságánál fogva képtelenek. Hogy pedig ezek valaha a fontosabb utak íentartása körül az államsegélyt és a kormány közbenjárását tökéletesen nélkülözhessék, azt a tapasztalás folytán nem hiszem. De hogyan lehessen itt határt és mértéket megszabni, megyéinknek mostani rendezetlen viszonyai közt? Akár mint döntessék el azonban ezen a közlekekedési ügyre nézve oly fontos kérdés, ma, a mostani viszonyok közt, a fontosabb utaknak államköltségen való fentartása mellőzhetlen. Átlátta ezt a pénzügyi bizottság, midőn az 1870. budget tárgyalása alkalmával e czélra most a körülményeket számba véve, nagyobb összegeket indítványozott. Ezeknek elfogadását kérem én a t. háztól. Mert hiszen azon összegek, melyeket az állam e czélra fordít, jobban ós hasznosabban nem helyeztethetnek el, mert habár az utak jó karban tartása az államnak egyenesen és közvetlenül jövedelmet nem hajt, de az élénkebb kereskedelem és könnyebb forgalom, minden egyes, nek oly nagy jótétemény, oly nagy anyagi haszon, hogy azon pénz, mely e czélra elköltetikszázszorosan térül meg az egyes polgároknak, és a polgárok gazdagsága teszi az állam gazdagságát. Atalánosan elismert elv az, hogy a közlekedési eszközökre fordított kiadás: beruházás. A vasutakat illetőleg t. ház, most nem látom helyén bővebben nyilatkozni, mert azok mindegyikére nézve ugy is külön törvényjavaslat kell, hogy a t. háznak beadassék; és akkor látom idején azoknak körülményesebb vitatását. "Végre kérnem kell még a t. házat, méltóztassék beleegyezni abba, hogy Hieronymi tanácsos *ur, a ki ezen költségvetés egybeállításával meg volt bizva, és ki a részleteket teljesen ismeriitt ezen vitatkozás alatt helyet foglalhasson és a szükség esetén a t. háznak felvilágosításokkal szolgálhasson. (Felkiáltások: Holnap! Ma!) Elnök : Ugy látom, a többség még ma óhajtja folytatni a tárgyalást, méltóztassanak átalánosságban az egész költségvetéshez hozzászólani. Ugy hiszem, hogy fölösleges lesz a jelentést fölolvasni. Pulszky Ferencz előadó : A pénzügyi bizottságnak átalánosságban nincs észrevétele. Az egyes tételekre nézve az 1868-ki L-ik tőrvényczikk szerint a közmunka- és közlekedési minisztérium rendes költségvetését 2.846,600 írtban állapíttatott meg. Az 1870-ki előirányzat 3.961,642 frtot tesz; e szerint a kívánt többlet 1.113,042 frt. Jelesen : a központi igazga-