Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-104

104. truágo* Hét alapok részletes kimutatásának igenis helye van a számadásokban. Az 1868-diki zárszámadások­ban mindezen tárgyakra vonatkozó, ha nem is a legnagyobb részletekbe menőleg, de legalább a főösszegek benfoglaltatnak. Az 1869-ki zárszám­adások ez év folytán fognak készülni és beter­jesztetni, és legyen a tisztelt képviselő ur arról meggyőződve, hogy ezen zárszámadásokból min­den egyes részletekre nézve a kellő fölvilágosí­tást meg fogja nyerni. Egyébiránt, miután ma­gam is azt óhajtom, hogy több a pénzügyekkel összefüggő kérdésben, minő a vasút biztosítási alap, alkalmam legyen a ház előtt nyilatkozni, mert többször lett volna ezek iránt előterjeszté­sem, de a ház tanácskozásai folyama alatt erre idő nem volt; talán méltóztatik a t. ház azon nyilatkozatomban megnyugodni, hogy még a bud­get tárgyalásának befejezése előtt a szükséges felvilágosításokat mindazon kérdésekre nézve, melyeket Tisza Kálmán képviselő ur felhozott, megadhassam. A tárgyalások eddigi menetéből ítélve, nem hiszem ugyanis, hogy e tárgyalások rövid napok múlva be fognának fejeztetni és igy remélem, hogy azon helyzetben leszek, miszerint a részletes számitások alapján a szükséges fölvi­lágositásokat megadhassam mind azon tárgyak iránt, melyek iránt a szükséges adatokat össze­állíthatom, és pedig oly részletekben, mint azt a körülmények megengedik és a czélszerüség meg­kívánja. (Helyeslés jobb felől.) Tisza Kálmán: Bocsánatot kérek, t. ház, de egy irányban nem értettem teljesen pénzügyminiszter ur nyilatkozatát: abban jelesen, hogy ő néhány nap múlva minő kimutatást szán­dékozik tenni? mert hogy most nem teheti.. . . Lónyay Menyhért pénzügymi­niszter : Akármikor! Tisza Kálmán: . . . hanem, hogy né­hány napra az ügyvitel legnagyobb pontossága mellett is szüksége van, magam is annyira elis­merem, hogy nem is óhajtottam ma felvilágosí­tást, "hanem csak a budget folyama alatt. Abban nem értettem csupán a pénzügyminiszter urat, hogy szándékozik-e beadott indítványom mind három pontjára, s másodszor szándékozik-e írásban felelni 1 hogy legyen a ház okiratai közt a nyi­latkozatnak nyoma : mert az én kérésem ide járul s csak ha igy méltóztatott feleletét érteni a t. pénzügyminiszter ur, nyugszom meg abban, kü­lönben nem. Lónyay Menyhért pénzügymi­niszter: Hozzám a képviselő ur kérdést inté­zett, melyre legjobb tudomásom szerint fogok felelni. Ha a t. képviselő ur nem lesz megelé­gedve a felelettel, akkor lesz helyén és idején az iránt véleményt nyilvánitani. Azt mondám, hogy mindhárom kérdésre fo­Január 25. 1870. 3*] • gok válaszolni; de ha azokhoz még ujakat csa­tol, olyakat, mik a pénzügy és államvagyon kezelésére vonatkoznak, mindig kötelességemnek fogom ismerni nemcsak a t. képviselő ur, hanem bárki felszólítása folytán felvilágosítást nyújtani; azt is hozzá tettem, hogy örülök, hogy e« föl­szólitás folytán alkalmam lesz, ily fontos kérdés­ben a t. háznak fölvilágosítást adni. Azt hiszem, e szavaim elég határozottak voltak. Midőn majd arra fogom kérni a t. házat, hogy e tárgyak iránt szükséges felvilágosítások adására időt határozzon, a felvilágosításokból, melyeket adandók, fogja a képviselő ur megítél­hetni, hogy megelégszik-e azokkal, vagy nemf. E nyilatkozatomat — azt hiszem — félre­érteni nem lehet, és miután ezt ily értelemben felajánlana, ugy hiszem, nincs szükség arra, hogy eziránt a ház jegyzőkönyvileg határozzon. (He­yeslés jobb felől.) Tisza Kálmán: Határozati javaslatom tárgyalását mindenesetre fentartom akkorra : mert én részemről kénytelen vagyok bevallani, hogy egy ügyes beszéd keretében lepergett és ügyesen összeállított számok alapján az ügyállást meg­ítélni képes nem vagyok; pedig ez az, mit a miniszter ur kilátásba hoz, s a mi engem ki nem elégít. Elnök: Jegyzőkönyvbe tehát azt fogjuk felvenni, hogy Tisza képviselő ur az indítványt beadván, miniszter ur késznek nyilatkozott arra, válaszát néhány nap múlva ^megadni. (Helyeslés.) Irányi Dániel: Én azon kérdést va­gyok bátor a pénzügyminiszter úrhoz intézni, hogy az elősorolt javak valóban el vannak-e adva? Vagy eladásuk csupán szándékoltatik? Lónyay Menyhért pénzügymi­niszter : Mindkettő! Midőn a minisztériumot át­vettem, első kötelességeim közé tartozott, az ál­lam vagyon állapotát constatáim. Ez alkalommal meggyőződtem arról, hogy több részletes eladás történt, melyekre nézve bizonyos határidőkre osztott fizetési kötelezettségek állanak fön. E hátralékok behajtására nézve a szükséges in­tézkedések megtörténtek, és az esedékes és előre számított összegek a költségvetésbe fölvétettek. Előleg megemlítem, hogy a Magyarország terü­letén történt eladásokból hátralékban van össze­• sen 1.264,592 frt 69 1 /* kr., Horvátország terü­letén történt eladásokból pedig 66,801 frt 30 kr. Hosszas volna az egyes tételeket elősorolni, mert vannak nem csak eladási, hanem száHomá­nyi követelések is, melyek igen csekély össze­gekre mennek. A kérdés egyik részére tehát azt válaszol­hatom, hogy igenis vannak a múltban történt eladások után még behajtandó összegek. De viszont megjegyzem, hogy a legközelebbi 47*

Next

/
Thumbnails
Contents